Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest ez évi közbeszélgetés-sorozatának címe: „Társadalmi kiegyezés lehetősége Magyarországon”. A sorozat célja, hogy feltérképezze a megbékélés és harmónia lehetőségét az egymással jelenleg éles ellentétben álló csoportok és jelenségek között.

A rendszerváltás óta a hazánkban működő multik léptékekkel több támogatást kaptak, mint a hazai kkv-k. Miért lenne jó, ha ez megváltozna? A beszélgetéssorozat ez évi utolsó, novemberi rendezvényén Sass Magdolna, a KRTK Világgazdasági Intézet igazgatója és Szepesi Balázs, az MCC Közgazdasági Iskola vezetője beszélgettek a Magyarországon működő különböző méretű vállalkozások támogatási rendszeréről Pogátsa Zoltánnal, az Új Egyenlőség főszerkesztőjével a Kossuth Klubban.

Néhány kérdés, amelyekről a szakértők elmondták véleményüket: Mennyire függ még a magyar gazdaság a multiktól? Vannak-e magyar multik? Igaz-e még az alacsony hozzáadott érték tézis? Elhisszük-e a multik termelékenységi adatait (transzferárazás)? Elhisszük-e a kkv-k termelékenységi adatait (minden költség könyvelése, fekete bérek stb.)? Mitől javult a hazai kkv-k termelékenysége? Mi a kkv-k megsegítésének jó policyja: közvetlen támogatások, alacsony hitel, jó oktatás? Hogy lehet kiegyensúlyozni a multikat és a kkv-kat segítő állami politikát?

Egy-egy érdekes, fontos gondolat a résztvevőktől: Sass Magdolna szerint ma már árnyaltabb a magyar gazdaság vállalat szerkezete annál, hogy azt gondoljuk: külföldi multik az egyik és hazai közép- és kisvállalkozások a másik oldalon. Vannak hazai nagyvállalatok és közülük néhány külföldön is sikeres. Nem kétpólusú a magyar vállalatszerkezet, hanem heterogén. Vannak nagyon sikeres, külföldön is versenyképes hazai kis- és középvállalkozások, és működnek hazánkban a magas termelékenységű multik mellett alacsony hozzáadott értéket előállító összeszerelő nemzetközi vállalatok is.

Szepesi Balázs szerint sem duális a magyar gazdaság. Nem jellemző, hogy a magyar vállalatok valamilyen alacsony szintű hazai igényre jönnének létre. Szinte minden magyar vállalkozás hozzákapcsolódik a világpiachoz, integrálódik a világgazdaságba. A magyar gazdaság elmúlt 30 éve a nemzetközi gazdaságba való integráció története – mondja a szakértő. A jelenlegi gazdasági-vállalati szerkezetünk a mindenkori kormányok gazdaságpolitikájának következménye, nem belecsúsztunk, a gazdaság vállalkozási szerkezetét jól-rosszul magunk alakítottuk.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.