Sok írás születik „helyes ideológiáról” és jó „ellenzéki stratégiáról”, miközben elfeledkezünk a mozgalomépítés alapjáról: egy bázisról, ami autonóm módon épül. Ezen keresztül juthatunk túl a szubkulturális baloldalon, és a folyamatosan „a munkásokat” „megszólítani” kívánó pártpolitizálás gyengeségein.
Kísértet járja be Amerikát, a demokratikus szocializmus kísértete. E mozgalom évtizedek homálya után lett mindent átalakító tényező. Szellemi középpontja a Jacobin magazin, amelynek alapítója, Bhaskar Sunkara, egy „kiáltványban” értelmezte a Bernie Sanderst körülvevő politikai felzúdulást.
Lassan hozzászokhatunk ahhoz, hogy a nyilvánosságban zajló emlékezetpolitikai viták nem tudnak nyugvópontra jutni. Zombory Máté kötete invenciózusan és érdekfeszítő példákon keresztül mutatja be az elismerési és áldozati versengések szorításába jutott késő-modern társadalmak jellemző csapdahelyzetének kritikáját.
Hová tűntek a globalizációkritikusok? Milyen politikai környezetben jelent meg itthon a mozgalom? Milyen újításokat hozott a „mozgalmak mozgalma”? Mikecz Dániel 2018-ban megjelent kötete a politikai lehetőségstruktúra és mozgalmi innovációk vizsgálatával ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ.
Byung-Chul Han szerint a késő modern kapitalizmus nem a fegyelmezésre épül, hanem a munka fogalmának elasztikussá tételével újabb és újabb munkák elvégzésére ösztönöz. Az egyén nem fellázad sokasodó feladatai ellen, hanem büszkén vállalja azokat, sőt hangoztatja, hogy mi mindenre képes. Hogyan lett az „úr” a saját „szolgájává”?
Mit jelent a profitráta és hogyan függ össze a kapitalizmus összeomlásának gondolatával? Van még relevanciája napjainkban is Marxról gondolkodni? A World in Crisis címmel 2018-ben megjelent tanulmánykötet mélyreható és alapos közgazdaságtani elemzései százötven év távlatából veszik górcső alá Karl Marx gondolatait.
A Neoliberális hegemónia Magyarországon című kötet a neoliberális globalizáció kritikájával a magyar baloldali politika elméleti újraalapozását tűzte célul. Igencsak kétséges azonban, hogy e tartalom mennyire új és mennyire alapoz meg bármilyen politikát.
Nemrégiben két kiemelkedő könyv is megjelent, amely a magyarországi rendszerváltás óta eltelt harminc évet elemzi politikai gazdaságtani alapokon, azaz a fókuszukban a gazdasági és politikai hatalom összefüggései állnak. A téma elismert szakértőjének recenziója.
A Progress könyvek „nyomatékos célja” a baloldal szellemi gazdagítása és újabb generációk megnyerése a baloldali eszméknek, értékrendnek. Andor László esszéje, a Jóléti modellek, európai válságok izgalmas témákat érint, de kérdéses, mennyire képes teljesíteni a kiadó célkitűzéseit.
Howard Zinn kötete rendkívül nyugtalanító olvasmány. Azt a felettébb aktuális kérdést feszegeti, amelynek elhallgatása vagy meg nem válaszolása az embereket megnyomorító hatalmi rendszerek alapja: fellázadhatunk-e a nyilvánvalóan erkölcstelen jogszabályok ellen?