Mark Fisher Kapitalista realizmus c. könyvében popkulturális elemzéseken keresztül történetileg tárja elénk, hogy hogyan ölte meg a kapitalizmus kreativitásunkat és képzelőerőnket, és tette lehetetlenné alternatívája elgondolását. A most magyarul is megjelent könyv az antikapitalista erők számára is hasznos tanácsokkal szolgál.
Az elnyomás mindenütt jelen van: a beszédben, a szimbólumokban, a kategóriákban. Ebből indul ki a társadalmi igazságosság napjaink aktivizmusát uraló, rugalmatlan értelmezése. Helen Pluckrose és James Lindsay új könyve mindezek forrását, a posztmodern tudományt mutatja be – és bírálja.
Hogyan értékeljük az 1989 előtti társadalmi viszonyokat? Kik csinálták a rendszerváltást? Milyen baloldali politika vezethet ki a jelenlegi helyzetből? Szalai Erzsébet szociológus, egy nemrég megjelent könyv kapcsán fogalmazza meg válaszait.
Ahogyan a munkásság, úgy a kizsákmányolás is atomizálódik. Ennek mértéke pedig – többek között – azért lehet egyre nagyobb, mert az egyes munkás nem élvezi, vagy csak egyre kevésbé sorstársai védelmét. Szalai Erzsébet írása a mai magyar társadalom szerkezetéről.
Magyarországon a baloldali rendszerkritikai értelmiség körében egyre többen vetik fel az intézményes szálak szorosabbá fonásának, esetleg vadonatúj politikai szervezet létrehozásának szükségességét. Így különösen aktuálissá vált Fáber Ágoston Pierre Bourdieu: Elmélet és politika című monográfiája.
A How To Be An Antiracist (Hogyan legyél antirasszista?) c. könyv szerint a rasszizmus elleni küzdelemhez előbb meg kell értenünk annak mélységeit és történelmi gyökereit. Mindenekelőtt a közpolitikai intézkedéseket kell átformálni: ezeknek vállaltan antirasszistáknak kell lenniük.
Sok írás születik „helyes ideológiáról” és jó „ellenzéki stratégiáról”, miközben elfeledkezünk a mozgalomépítés alapjáról: egy bázisról, ami autonóm módon épül. Ezen keresztül juthatunk túl a szubkulturális baloldalon, és a folyamatosan „a munkásokat” „megszólítani” kívánó pártpolitizálás gyengeségein.
Kísértet járja be Amerikát, a demokratikus szocializmus kísértete. E mozgalom évtizedek homálya után lett mindent átalakító tényező. Szellemi középpontja a Jacobin magazin, amelynek alapítója, Bhaskar Sunkara, egy „kiáltványban” értelmezte a Bernie Sanderst körülvevő politikai felzúdulást.
Lassan hozzászokhatunk ahhoz, hogy a nyilvánosságban zajló emlékezetpolitikai viták nem tudnak nyugvópontra jutni. Zombory Máté kötete invenciózusan és érdekfeszítő példákon keresztül mutatja be az elismerési és áldozati versengések szorításába jutott késő-modern társadalmak jellemző csapdahelyzetének kritikáját.
Hová tűntek a globalizációkritikusok? Milyen politikai környezetben jelent meg itthon a mozgalom? Milyen újításokat hozott a „mozgalmak mozgalma”? Mikecz Dániel 2018-ban megjelent kötete a politikai lehetőségstruktúra és mozgalmi innovációk vizsgálatával ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ.