Jean Ziegler könyvét nem „kell” elolvasni, de ha emberek akarunk maradni az embertelenségben, akkor feltétlen ajánlott. Számára ENSZ-tisztviselőként nem ismeretlenek a globális világproblémák és tragikus esetek: számos ilyen kérdéssel foglalkozott már a világélelmezéstől a bioüzemanyagok éhezést és mezőgazdasági katasztrófát kiváltó hatásaiig, felemelve a szavát az általa gyilkosságnak nyilvánított gyermekéhezés ellen.
Korunk társadalmi és gazdasági rendszere mélyen igazságtalan, pazarló és környezetpusztító – mégis, szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy az élet másképp is megszervezhető. Milyen lehet egy nem kapitalista gazdaság? És hogyan juthatunk el odáig? Részletesen kidolgozott alternatívákra vagy hatékony cselekvésre van szükség?
„Semmit rólunk nélkülünk” címmel jelent meg Mikecz Dániel új könyve, amiben átfogóan elemezte Magyarország utóbbi tíz évének civil életét, politikai mozgalmait, tüntetéseit. A szerzővel Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője beszélgetett.
Az energia több a fizika nyelvén leírható jelenségnél: ezen keresztül érthetjük meg, hogyan fonódik össze a fosszilis energiahordozóktól való függésünk a munkával való megszállottságunkkal. Az energia társadalmi jelentésének és jelentőségének feltérképezése segíthet kitörni a kapitalizmus elnyomása alól.
Milyen utópiák és kultúrpolitikai viták alakították a könnyűzene világát az 1989 előtti Magyarországon? Milyen volt a szovjetizáció mértéke? Hogyan tört át a közhasználatú zene mibenlétéről szóló tudományos gondolkodásmód a 60-as években? Ignácz Ádám egy feledésbe merült szellemi örökségre hívja fel a figyelmünket.
Mark Fisher Kapitalista realizmus c. könyvében popkulturális elemzéseken keresztül történetileg tárja elénk, hogy hogyan ölte meg a kapitalizmus kreativitásunkat és képzelőerőnket, és tette lehetetlenné alternatívája elgondolását. A most magyarul is megjelent könyv az antikapitalista erők számára is hasznos tanácsokkal szolgál.
Az elnyomás mindenütt jelen van: a beszédben, a szimbólumokban, a kategóriákban. Ebből indul ki a társadalmi igazságosság napjaink aktivizmusát uraló, rugalmatlan értelmezése. Helen Pluckrose és James Lindsay új könyve mindezek forrását, a posztmodern tudományt mutatja be – és bírálja.
Hogyan értékeljük az 1989 előtti társadalmi viszonyokat? Kik csinálták a rendszerváltást? Milyen baloldali politika vezethet ki a jelenlegi helyzetből? Szalai Erzsébet szociológus, egy nemrég megjelent könyv kapcsán fogalmazza meg válaszait.
Ahogyan a munkásság, úgy a kizsákmányolás is atomizálódik. Ennek mértéke pedig – többek között – azért lehet egyre nagyobb, mert az egyes munkás nem élvezi, vagy csak egyre kevésbé sorstársai védelmét. Szalai Erzsébet írása a mai magyar társadalom szerkezetéről.
Magyarországon a baloldali rendszerkritikai értelmiség körében egyre többen vetik fel az intézményes szálak szorosabbá fonásának, esetleg vadonatúj politikai szervezet létrehozásának szükségességét. Így különösen aktuálissá vált Fáber Ágoston Pierre Bourdieu: Elmélet és politika című monográfiája.