Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest az őszi szezonban közbeszélgetés-sorozatot indított a magyarországi egyenlőtlenségekről: azok osztály-, nemi, etnikai, földrajzi, digitális vonatkozásairól. A november 24-i rendezvény a magyarországi digitális egyenlőtlenségekkel foglalkozott.
A gyerekek körülbelül ötödével nincs kapcsolata a tanároknak és az iskoláknak a digitális oktatás márciusi bevezetése óta – erről tanúskodik egy felmérés, amelyre Lannert Judit közgazdász, oktatáskutató utalt az Új Egyenlőség podcastjának adott interjúban. A szakértőt Lakner Zoltán kérdezte.
Kanász-Nagy Máté szociálpolitikussal, Újpest alpolgármesterével Lakner Zoltán szerkesztő beszélgetett többek között arról, hogy milyen jogkörük maradt az önkormányzatoknak arra, hogy tényleges változást érhessenek el egy település vagy egy fővárosi kerület lakosságának életében?
Az Új Egyenlőség piros podcast legújabb adásában Kiss Ambrus szerkesztő Pogátsa Zoltán főszerkesztővel és Büttl Ferenc közgazdásszal beszélgetett a szükségletvezérelt költségvetés (functional finance) kérdéséről.
A Deviszont Közösségi Tér oktatási programot társadalomtudósok, szociális munkások, filozófusok és pedagógusok hozták létre szakképzésben tanuló fiataloknak. A program tudásról, tanulásról. megértésről, de legalább annyira közösségépítésről, bizalomról, az egyénről és a társadalomról is szól.
A magyarok nagy részének jelenlegi manipulálhatósága annak a korábbi harminc évnek a következménye, amikor a felső középosztály hagyta őket végletesen leszakadni! Dr. Gilly Gyula közgazdásszal idén megjelent könyvének apropóján Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett.
Radó Péter oktatáskutató Az iskola jövője című könyvében a jelenlegi oktatási rendszer főbb problémáiról ír, valamint bemutatja, hogy miként képzeli el a jövő iskoláját. Szerinte a lexikális tananyagok dominanciáját háttérbe fogja szorítani a gyermekközpontú nevelésen alapuló készségfejlesztés.
Kiss Ambrus politológus, a Policy Agenda vezetője 2018 tavaszán megjelent könyvében arra hívja fel a figyelmet, hogy nemcsak a politikai kommunikációból hiányoztak a közpolitikai szempontok, de az utóbbi négy évben egyáltalán nem látszott olyan közpolitikai vezérfonal sem, amely vezette volna a kormányzati működést.
Olyan pszichológiára van szükségünk, amely képes a rászoruló embereknek is segítséget nyújtani. Ezért a szakmánknak együttes erővel követelnie kell, hogy a pszichológia mindenki számára elérhető legyen szolgáltatásként és szakértelemként is. Ennek az is része, hogy ne csak jómódú családok gyerekei lehessenek pszichológusok.
A hazai közéletben kevés téma van, melyben egyetértés van, de a közoktatás borzalmas helyzete minden bizonnyal ezek közé tartozik. Ha szóba kerül az iskola egyenlősítő jellege, sokan kikérik maguknak: az iskola csak ne tegye egyenlővé a gyermekeket, nem az a célja. Valóban nem feladata az iskolának az igazságosság?