Ellentmondások és kényszerek között élünk, de rendelkezésünkre áll számos tapasztalat is, ami példát mutathat. Ezeket kell észrevennünk – állítja a kapitalizmus meghaladásának hatalommentes módszereiről John Holloway (73) szociológus, a Puebla-i Autonóm Egyetem professzora.
Kihal-e az amerikai munkásosztály? Ebbe az irányba mutat a járvány, ami már a koronavírus előtt is pusztított az USA-ban: a reménytelenség okozta halálozás. A stabil munkahelyek eltűnése, az egyenlőtlenségek, a reálbér stagnálása, a piaci egészségügy és a gyógyszerlobbi együttes hatásaként a fehér munkásosztály tagjainak várható élettartama húsz éve csökken. Erről szól Anne Case és Angus Deaton könyve.
Byung-Chul Han szerint a késő modern kapitalizmus nem a fegyelmezésre épül, hanem a munka fogalmának elasztikussá tételével újabb és újabb munkák elvégzésére ösztönöz. Az egyén nem fellázad sokasodó feladatai ellen, hanem büszkén vállalja azokat, sőt hangoztatja, hogy mi mindenre képes. Hogyan lett az „úr” a saját „szolgájává”?
Ha a társadalmi konfliktusokat a demokrácia nem kezeli, akkor felborul az osztálykompromisszum, a demokrácia legitimációja meginog. E több részes írás második része arról szól, milyen sajátos feszültségek jelentkeznek a demokrácia és a kapitalizmus között a világgazdaság (fél)perifériáján.
Scheiring Gábor kitűnő, innovatív és gondolatébresztő könyvet írt a liberális demokrácia világmérvű hanyatlásáról, annak különösen jól látható tendenciájáról a posztkommunista világban, s azon belül különösképpen Magyarországon. Tud újat mondani, s ez a legtöbb vonatkozásban meggyőző is.
A koronaválság felfedte, hogy a mélyben a válságok egész láncolatával nézünk szembe, melyek közül mindegyik potenciálisan nagyságrenddel veszélyesebb, mint a koronavírus: a gazdasági értékképzés válsága, új civilizációs betegségek válsága, a demokracia válsága, és a klímaválság. A jövő vagy progresszív, vagy nincs.
A szén és a kőolaj a modern ipari civilizáció két kulcsfontosságú energiaforrása. Vajon hogyan függenek össze a demokráciával és a kapitalizmussal? És az energiafelhasználás változásai a társadalmi változással?
Mit jelent a profitráta és hogyan függ össze a kapitalizmus összeomlásának gondolatával? Van még relevanciája napjainkban is Marxról gondolkodni? A World in Crisis címmel 2018-ben megjelent tanulmánykötet mélyreható és alapos közgazdaságtani elemzései százötven év távlatából veszik górcső alá Karl Marx gondolatait.
A rendszerváltáskor, majd az azt követő harminc évben mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másként csinálni? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? A magyar értelmiségiek e kérdésekre adott válaszait Szalai Erzsébet vizsgálta meg. Mint írja, a rendszerváltás emlékezete széttartó emlékezet.
Hogyan érdemes küzdenünk a klímaváltozás ellen? A Green New Deal támogatói szerint egy hatalmas mértékű állami jóléti beruházásra van szükség, ami a környezetvédelmet és a társadalmi igazságosságot is elősegítené. Vajon a programjavaslat hatásos ellenszere a klímaválságnak, vagy csak „zöldkapitalista” látszatmegoldás?