A világ sivatagosodik, az óceánok savasodnak, a légkör szennyezett, a járványok pedig terjednek. Kinek az élete fizet egy melegedő bolygóért? Valakiké biztosan! A Climate Leviathan amellett érvel, hogy e komplex folyamat a képzelet válsága, melynek a megoldása komoly politikai probléma.
Thomas Piketty francia közgazdász 2013-as A Tőke a huszonegyedik században című könyvével vált világszerte ismertté. Ennek az volt a jelentősége, hogy visszahozta a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek kérdését a közgazdasági főáramba,. Most “Tőke és ideológia” címmel új kötettel jelentkezett.
A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Felemelkedésük elválaszthatatlan a hatvanas évek óta formálódó új, értelmiségi-átmeneti osztálytól.
Újabb válaszok a körkérdésre a radikális baloldal helyzetéről, gender és osztály, a geopolitikai gazdaságtan perspektívája, kapitalizmus és fasizmus, új szocializmus és antifasizmus. A 126. lapszámán fő témái.
Ellentmondások és kényszerek között élünk, de rendelkezésünkre áll számos tapasztalat is, ami példát mutathat. Ezeket kell észrevennünk – állítja a kapitalizmus meghaladásának hatalommentes módszereiről John Holloway (73) szociológus, a Puebla-i Autonóm Egyetem professzora.
Kihal-e az amerikai munkásosztály? Ebbe az irányba mutat a járvány, ami már a koronavírus előtt is pusztított az USA-ban: a reménytelenség okozta halálozás. A stabil munkahelyek eltűnése, az egyenlőtlenségek, a reálbér stagnálása, a piaci egészségügy és a gyógyszerlobbi együttes hatásaként a fehér munkásosztály tagjainak várható élettartama húsz éve csökken. Erről szól Anne Case és Angus Deaton könyve.
Byung-Chul Han szerint a késő modern kapitalizmus nem a fegyelmezésre épül, hanem a munka fogalmának elasztikussá tételével újabb és újabb munkák elvégzésére ösztönöz. Az egyén nem fellázad sokasodó feladatai ellen, hanem büszkén vállalja azokat, sőt hangoztatja, hogy mi mindenre képes. Hogyan lett az „úr” a saját „szolgájává”?
Ha a társadalmi konfliktusokat a demokrácia nem kezeli, akkor felborul az osztálykompromisszum, a demokrácia legitimációja meginog. E több részes írás második része arról szól, milyen sajátos feszültségek jelentkeznek a demokrácia és a kapitalizmus között a világgazdaság (fél)perifériáján.
Scheiring Gábor kitűnő, innovatív és gondolatébresztő könyvet írt a liberális demokrácia világmérvű hanyatlásáról, annak különösen jól látható tendenciájáról a posztkommunista világban, s azon belül különösképpen Magyarországon. Tud újat mondani, s ez a legtöbb vonatkozásban meggyőző is.
A koronaválság felfedte, hogy a mélyben a válságok egész láncolatával nézünk szembe, melyek közül mindegyik potenciálisan nagyságrenddel veszélyesebb, mint a koronavírus: a gazdasági értékképzés válsága, új civilizációs betegségek válsága, a demokracia válsága, és a klímaválság. A jövő vagy progresszív, vagy nincs.