André Gorz eredetileg 1973-ban megjelent cikke azt mutatja be igen szemléletes módon, hogy az autózás tömegessé válása hogyan tette élhetetlenné a nagyvárosokat, és hogy ezzel szemben milyen irányba kellene elindulnunk annak érdekében, hogy városaink ismét élhetővé, szerethetővé és emberi léptékűvé váljanak.
Vajon inkább integrálódik, vagy inkább szétesik a magyar társadalom? Mi olvasható ki válaszként a kérdéssel foglalkozó kötetből? Milyen tudati munkát kell elvégeznünk ahhoz, hogy egy méltányosabb és egyenlőbb társadalomban élhessünk a társadalmi polarizáció, az önkormányzatok leépítése és a munkaerőpiaci átalakulás ellenére?
Becslések szerint 2-3 millió ember érintett a lakhatási szegénység valamilyen formájában ma Magyarországon. A megfizethetetlen lakásárak és az emelkedő bérleti díjak miatt sokan rossz állapotú ingatlanokban, energiaszegénységben, túlzsúfolt együttélésekben kényszerülnek lakni. Mire van szükségük a lakhatási nehézségekkel küzdő nőknek?
A dél-koreai származású német filozófus, Byung-Chul Han Pszichopolitika című művében az élet és a testek felett gyakorolt „biopolitika” helyett a lélek feletti hatalomról, a „pszichopolitikáról” ír. Hogyan fordítják ellenünk az érzelmeinket? Miért veszélyes a teljesítményelv kiterjesztése életünk minden részére?
Száz éve született John Rawls, a 20. századi politikai filozófia egyik legjelentősebb alakja, és ötven éve jelent meg korai főműve Az igazságosság elmélete. Mit jelent számunkra munkássága ma? A következőkben azt szeretném megmutatni, hogy Rawls filozófiája egy radikális antikapitalista álláspont elméleti alapjait fektette le, amely napjaink társadalmi kihívásai szempontjából is jelentőséggel bír.
Száz éve született John Rawls, a 20. századi politikai filozófia egyik legjelentősebb alakja, és ötven éve jelent meg korai főműve Az igazságosság elmélete. Mit jelent számunkra munkássága ma? A következőkben azt szeretném megmutatni, hogy Rawls filozófiája egy radikális antikapitalista álláspont elméleti alapjait fektette le, amely napjaink társadalmi kihívásai szempontjából is jelentőséggel bír.
Milyen folyamatok eredményeképpen tekintünk a romákra egy másik rassz képviselőiként? Csak a történeti-társadalmi elemzés mutathatja ki, hogy amit ma „természetesnek” gondolunk, távolról sem magától értetődő. A rasszizálás az alávetés eszköze és igazolása egyben.
Hogyan kapcsolódik szexualitás és gazdaság? Egy, a Replika folyóirat 117–118. lapszámában megjelent tematikus blokk betekintést nyújt a szex politikai gazdaságtanába: ráébreszti az olvasót, hogy a profitérdek a legkülönfélébb szálakon szövi át a szexualitáshoz való viszonyunkat.
Mi az „a középosztály”? Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a középosztályosodás folyamatával? Barbara és John Ehrenreich koncepciója a professzionális-menedzseri osztályról e problémára keresett megoldást. Észrevételeik a mai viszonyokra nézve is megvilágítóak.
A koronavírus-járvány nemcsak egészségügyi válságot okozott, hanem gazdasági-társadalmi problémákat is. Ezek méretét egyelőre nem látjuk, de kezdenek kibontakozni a válságtünetek. A Policy Agenda kutatása munkavállalók félelmeiről szól, és bemutatja a kiszolgáltatottság okozta problémákat.