Releváns-e a marxizmus a XXI. században vagy itt az ideje túllépni rajta? Göran Therborn, a Cambridge-i Egyetem szociológusprofesszora a kritikai elmélet múltját és jelenét feldolgozó művével egy olyan intellektuális körképet kínál, ami elvezethet minket századunk kritikai elméletéhez.
„Civilizált Nyugat” – „Barbár Kelet”. Ez az ellentétpár mindannyiunknak ismerősen csenghet, hiszen a „kelet–nyugat” beszédmód áthatja a hazai és a nemzetközi politikai gondolkodást. Melegh Attila viszont kritika alá veszi ezt az diskurzust, és könyve igen megfontolandó tanulságokkal szolgál számunkra.
Lassan hozzászokhatunk ahhoz, hogy a nyilvánosságban zajló emlékezetpolitikai viták nem tudnak nyugvópontra jutni. Zombory Máté kötete invenciózusan és érdekfeszítő példákon keresztül mutatja be az elismerési és áldozati versengések szorításába jutott késő-modern társadalmak jellemző csapdahelyzetének kritikáját.
Hová tűntek a globalizációkritikusok? Milyen politikai környezetben jelent meg itthon a mozgalom? Milyen újításokat hozott a „mozgalmak mozgalma”? Mikecz Dániel 2018-ban megjelent kötete a politikai lehetőségstruktúra és mozgalmi innovációk vizsgálatával ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ.
A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság Magyarországon is a prekariátus – a bizonytalan helyzetű munkavállalók – körében szedi a legtöbb áldozatát, de a proletariátust is az egyre nagyobb létbizonytalanság jellemzi. A piaci logikával szemben itthon egyelőre nem látni érdemi ellenerőket.
Byung-Chul Han szerint a késő modern kapitalizmus nem a fegyelmezésre épül, hanem a munka fogalmának elasztikussá tételével újabb és újabb munkák elvégzésére ösztönöz. Az egyén nem fellázad sokasodó feladatai ellen, hanem büszkén vállalja azokat, sőt hangoztatja, hogy mi mindenre képes. Hogyan lett az „úr” a saját „szolgájává”?
A közművelődési intézmények a legtöbb magyar településen a kulturális fogyasztás és termelés kizárólagos helyei. Vajon hol van a kulturális dolgozók munkaviszonyát érintő húsvét utáni benyújtott törvény helye a közművelődés történetében.
Scheiring Gábor kitűnő, innovatív és gondolatébresztő könyvet írt a liberális demokrácia világmérvű hanyatlásáról, annak különösen jól látható tendenciájáról a posztkommunista világban, s azon belül különösképpen Magyarországon. Tud újat mondani, s ez a legtöbb vonatkozásban meggyőző is.
A média csapdába került a szélsőjobboldali populistákkal szemben, képtelen kilépni abból az „örökmozgó” állapotból, amelyben elveszíti a háborút ellenük – mondta az Új Egyenlőségnek Ruth Wodak, a beszédrend-kutatás és a kritikai diskurzuselemzés nemzetközileg kiemelkedő képviselője.
Mi a populizmus? Aki átfogó áttekintésre kíváncsi a populizmussal kapcsolatos baloldali elméleti megfontolásokról és vitákról, annak ajánljuk a kolozsvári Pro Philosophia Alapítvány kötetét, amelyet Bakcsi Botond szerkesztett. A kötetben tizennégy tanulmány olvasható.