Száz éve született John Rawls, a 20. századi politikai filozófia egyik legjelentősebb alakja, és ötven éve jelent meg korai főműve Az igazságosság elmélete. Mit jelent számunkra munkássága ma? A következőkben azt szeretném megmutatni, hogy Rawls filozófiája egy radikális antikapitalista álláspont elméleti alapjait fektette le, amely napjaink társadalmi kihívásai szempontjából is jelentőséggel bír.
Milyen folyamatok eredményeképpen tekintünk a romákra egy másik rassz képviselőiként? Csak a történeti-társadalmi elemzés mutathatja ki, hogy amit ma „természetesnek” gondolunk, távolról sem magától értetődő. A rasszizálás az alávetés eszköze és igazolása egyben.
Hogyan kapcsolódik szexualitás és gazdaság? Egy, a Replika folyóirat 117–118. lapszámában megjelent tematikus blokk betekintést nyújt a szex politikai gazdaságtanába: ráébreszti az olvasót, hogy a profitérdek a legkülönfélébb szálakon szövi át a szexualitáshoz való viszonyunkat.
Mi az „a középosztály”? Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a középosztályosodás folyamatával? Barbara és John Ehrenreich koncepciója a professzionális-menedzseri osztályról e problémára keresett megoldást. Észrevételeik a mai viszonyokra nézve is megvilágítóak.
A koronavírus-járvány nemcsak egészségügyi válságot okozott, hanem gazdasági-társadalmi problémákat is. Ezek méretét egyelőre nem látjuk, de kezdenek kibontakozni a válságtünetek. A Policy Agenda kutatása munkavállalók félelmeiről szól, és bemutatja a kiszolgáltatottság okozta problémákat.
A gyermekszegénységre, a gyermekprostitúcióra, a munka nélkül és alkalmi közmunkából tengődő emberekre, a szegénység felszámolására, a cigányok esélyegyenlőségére még mindig nem szántunk elegendő érdemi figyelmet. Közpolitikai megoldást keresni rendületlenül szükséges, a társadalmi felelősségvállalás hiányosságai nyilvánvalók.
A járványhelyzet megfékezése érdekében az államok úgy avatkoztak be a „szabad piac” működésébe, mintha nem lenne holnap. Andreas Malm könyve szerint ha ez esetben bátran korlátoztuk a tőkét, lehetséges, hogy a klímaváltozás ellen is hasonló cselekvésre van szükség: háborút indítani a fosszilis tőke ellen.
Bizonytalan foglalkoztatási formák, egyik napról a másikra elveszíteni az állásunkat, munkahelyi kizsákmányolás. Ezek jellemzik a munkaerőpiac egy részét. Ez a neoliberalizmus számára a könnyebb út. A helyes út ugyanakkor a minőségi munkahelyeket, a munkavállalók partneri viszonyát jelenti. Milyen a minőségi munka egy szakszervezeti kutatási program alapján?
A közösségi médiát birtokló magáncégek kezében óriási hatalom összpontosul, szinte mindenféle gyakorlati korlát nélkül. Képesek akár a mi információkhoz való hozzájutásunkat is befolyásolni vagy akár korlátozni is. A szólásszabadságunkról már nem is beszélve. Mégis mit kezdjünk velük?
„Aki szegény, az meg is érdemli a sorsát” – gyakran találkozni ilyen és ehhez hasonló véleményekkel a hazai közbeszédben. A szegényhibáztatás jelenségének nemcsak politikai, hanem gazdasági és társadalmi okai is vannak. Közös vonásuk, hogy segítik elterelni a figyelmet a szegénység tényleges, rendszerszintű problémáiról.