A média csapdába került a szélsőjobboldali populistákkal szemben, képtelen kilépni abból az „örökmozgó” állapotból, amelyben elveszíti a háborút ellenük – mondta az Új Egyenlőségnek Ruth Wodak, a beszédrend-kutatás és a kritikai diskurzuselemzés nemzetközileg kiemelkedő képviselője.
Antal Attila legújabb könyvében azt a kérdést veti fel, hogy „van-e hová visszatérnünk a kivételes állapotból?”. A végül tagadólag megválaszolt teoretikus kérdéshez a szerző a biopolitika és a kivételes állapot kapcsolatán keresztül közelít, de elsősorban napjaink és a jövő számára fontos, konkrét politikai kérdéseket tesz fel.
Mi okozza a populisták előretörését? Valóban a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? Ha igen, valóban a technokrata elitek uralma és a neoliberális hegemónia vívta ki a nép nevében hatalmat követelők felemelkedését? Szerkesztőnk írásának második fele.
Tényleg egy új, populista korszakba léptünk? Ha igen, mi magyarázza a populista pártok és politikusok újabb hullámának megjelenését? Talán a neoliberális korszakra adott válasszal, ellenhatással van dolgunk? A populizmus a probléma, vagy tekintsük inkább csak tünetnek? Szerkesztőnk írásának első fele.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, az ELTE PPK Szociálpszichológia tanszékének adjunktusa volt stúdiónk vendége, akivel újonnan megjelent könyve, a “Tömegparanoia – az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája” apropóján beszélgetett Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője.
A Trump elleni női demonstrációkat követően Nancy Fraser filozófus aláírta a „99%” feminizmusát, vagyis a „többség” feminizmusát szorgalmazó felhívást, amely nemzetek feletti és antikapitalista. Fraser egy olyan befogadó, többségi feminizmusért dolgozik, amely elutasítja a haladó irányzatok neoliberális kisajátítását.
A globális kapitalizmus új szakaszától, a tekintélyelvű, jobboldali és nacionalista történelmi-politikai tömb felemelkedésétől biztosan nem várhatjuk a kapitalizmus hierarchikus és elnyomó elemeinek eltűnését. Hogyan jutottunk idáig?
A Friedrich Ebert Stiftung Budapest és az Új Egyenlőség magazin közbeszélgetések sorozatának szeptemberi rendezvénye a Dél-Európai országok (Törökország, Görögország, Olaszország, Spanyolország) gazdasági és politikai helyzetét elemezte.
Miközben a populizmus szitokszóvá vált az utóbbi években, kísértetté, amely bejárja Európát a jobb- és baloldalon egyaránt, Chantal Mouffe belga politológus nem átall a populista gondolkodás szükségszerűségének könyvet szentelni.
Az utóbbi években a baloldal nagyon megerősödött a Demokrata Párton belül – nem utolsósorban Bernie Sandersnek köszönhetően. Ugyanakkor a balszárny befolyásának korlátot szab, hogy a teljes törvényhozási többséghez szükség van viszonylag konzervatív vidéki régiókra is, ahol nyíltan baloldali jelöltek nehezen tudnának győzni.