A szocializmus tervezőmérnökei felépítették a berlini falat, a politikai szabadsághiány szimbólumát. Amikor leomlott, új falak nőttek a földből. A neoliberális kapitalizmus tervezőmérnökei bizonytalanságból és egyenlőtlenségből építettek falakat, korlátozva azt, hogy a kelet-európaiak mit kezdhettek újonnan megszerzett szabadságukkal. A tudományágakat elválasztó falak pedig megakadályozzák a posztszocialista átalakulás helyes értékelését.
Régóta várt, hiánypótló kötet dolgozza fel a munkásság helyzetének változását a rendszerváltás után. Mekkora volt a társadalmi átalakulás ára, miért gyengült meg a munkásság társadalmi státusza és hogyan alakult át a munkásidentitás az elmúlt évtizedekben? A „Munkás-kultúra-örökség” című könyv legfontosabb tanulságai.
Recenzió Éber Márk Áron A csepp – A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete című könyvéről (Budapest: Napvilág Kiadó, 2020) Egy olyan országban, ahol az értelmiség még 30 évvel a rendszerváltás után is a Nyugathoz való felzárkózás délibábját kergeti, nagy szükség van az olyan kijózanító elemzésekre, mint A csepp. Könyvajánló mindenkinek, aki […]
Hogyan képzeljük el a magyar társadalom osztályszerkezetét? Terhes babapiskótaként? Piramisként vagy körteként? Az összetett és elvont jelenségek megértését megkönnyíti, ha már ismert dolgokhoz hasonlítjuk. A metaforák egy határig mozgósítják a képzelőerőt.
Most 25 éves, immár klasszikusnak számító könyve kapcsán Csizmadia Ervin politológussal beszélgetett Pogátsa Zoltán a liberális ellenzék történetéről a rendszerváltásig.
A mai magyar társadalom minden valószínűség szerint két legégetőbb kérdése, hogy jobb társadalmat csináltunk-e a rendszerváltás után, illetve hogy hogyan jutottunk el Orbán Viktor egyeduralmáig? Éber Márk Áron friss könyve mindkét kérdés megválaszolásához nélkülözhetetlen adalékokkal szolgál.
A rendszerváltás 30. évfordulója kapcsán születő visszaemlékezések, interpretációk sokszínűsége is mutatja, hogy máig meghatározó jelentőségű és éles vitákat kiváltó eseménysorozatról van szó, amely nemcsak a politikai szereplőket, hanem a tágabb közvéleményt is foglalkoztatja.
A rendszerváltással új típusú szegénység alakult ki, de egyenlőtlenség a Kádár-rendszerben is létezett, kutatása pedig számos politikai nehézségbe ütközött. Bizonyos előnyei mellett a kádári időszak működésmódját nem lehet, és nem is lenne érdemes visszaállítani, még ha a mai helyzet sok tekintetben rosszabb is az akkorinál.
A rendszerváltáskor, majd az azt követő harminc évben mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másként csinálni? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? A magyar értelmiségiek e kérdésekre adott válaszait Szalai Erzsébet vizsgálta meg. Mint írja, a rendszerváltás emlékezete széttartó emlékezet.
Sebők Miklós új könyve, a Paradigmák fogságában, nagyon sokat segít annak, aki meg akarja érteni a rendszerváltás utáni Magyarország történetét. Sőt, tágabban, igen jó esettanulmány arra, hogy hogyan képesek elitcsoportok a maguk érdekében sikerrel befolyásolni a választókat.