Hogyan képzeljük el a magyar társadalom osztályszerkezetét? Terhes babapiskótaként? Piramisként vagy körteként? Az összetett és elvont jelenségek megértését megkönnyíti, ha már ismert dolgokhoz hasonlítjuk. A metaforák egy határig mozgósítják a képzelőerőt.
Most 25 éves, immár klasszikusnak számító könyve kapcsán Csizmadia Ervin politológussal beszélgetett Pogátsa Zoltán a liberális ellenzék történetéről a rendszerváltásig.
A mai magyar társadalom minden valószínűség szerint két legégetőbb kérdése, hogy jobb társadalmat csináltunk-e a rendszerváltás után, illetve hogy hogyan jutottunk el Orbán Viktor egyeduralmáig? Éber Márk Áron friss könyve mindkét kérdés megválaszolásához nélkülözhetetlen adalékokkal szolgál.
A rendszerváltás 30. évfordulója kapcsán születő visszaemlékezések, interpretációk sokszínűsége is mutatja, hogy máig meghatározó jelentőségű és éles vitákat kiváltó eseménysorozatról van szó, amely nemcsak a politikai szereplőket, hanem a tágabb közvéleményt is foglalkoztatja.
A rendszerváltással új típusú szegénység alakult ki, de egyenlőtlenség a Kádár-rendszerben is létezett, kutatása pedig számos politikai nehézségbe ütközött. Bizonyos előnyei mellett a kádári időszak működésmódját nem lehet, és nem is lenne érdemes visszaállítani, még ha a mai helyzet sok tekintetben rosszabb is az akkorinál.
A rendszerváltáskor, majd az azt követő harminc évben mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másként csinálni? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? A magyar értelmiségiek e kérdésekre adott válaszait Szalai Erzsébet vizsgálta meg. Mint írja, a rendszerváltás emlékezete széttartó emlékezet.
Sebők Miklós új könyve, a Paradigmák fogságában, nagyon sokat segít annak, aki meg akarja érteni a rendszerváltás utáni Magyarország történetét. Sőt, tágabban, igen jó esettanulmány arra, hogy hogyan képesek elitcsoportok a maguk érdekében sikerrel befolyásolni a választókat.
A személyi állományában folytatólagos névleges baloldal el kívánta távolítani magát saját múltjától, ezért átengedte a világértelmezés terepét a liberálisoknak. Ezzel évtizedekre helyben hagyta a baloldal fogalmának azonosítását az elnyomó szovjet rendszerrel, másrészt az azt követő neoliberális gazdaság és társadalomfilozófiával.
Miért vagyunk felelősek? Miért nem? Miért felelős a közösség és miért az egyén? Mi alapján kellene megszabni a jövedelmünket, az életesélyeinket? Hogyan hatnak ezek a megfontolások a politikára? Kapelner Zsolt filozófus volt stúdiónk vendége.
Szalai Erzsébetet nem a puszta attitűdök, a pártpolitikai felszín, hanem maga a valóság, a társadalmi tények (és intézményesült diskurzusok) sűrű szövedéke érdekli. A Hatalom és értelmiség a globális térben címmel 2018-ban megjelent kötet a mindenkori hatalmi elit eredetét és struktúráját vizsgáló szociológus legújabb műve.