A rossz közérzet lehetséges okairól, illetve annak főbb tudományos és filozófiai megközelítéseiről szóló cikk második része azt mutatja be, hogyan működnek a kognitív autonómiára és újrakeretezésre épülő öngyógyító technikák, illetve milyen társadalmi tények és kényszerek miatt szabad csak korlátozottan rájuk bíznunk magunkat.
A túlzásba vitt vásárlás környezeti problémáink egyik kiváltó oka. De milyen pszichológiai okai vannak annak, hogy szeretünk vásárolni? És mikortól számít ez függőségnek? Milyen társadalmi folyamatok vezetnek ehhez a jelenséghez? Hoyer Máriával, klinikai és addiktológiai szakpszichológussal Gébert Judit beszélget.
Bár Nyugat-Európában az irodalomterápia mint terápiás megközelítés nem számít újnak, Magyarországon csak az elmúlt néhány évben került be a köztudatba – noha tulajdonképpen itthon is már a 70-es évektől jelen van. Az Irodalomterápia című, frissen megjelent könyv szerzőjével, Jakobovits Kitti pszichológussal beszélgettünk, akinek elévülhetetlen érdemei vannak az irányzat hazai népszerűsítésében.
K. Horváth Zsolttal – megjelenés alatt álló Mérei-monográfiája apropójából – Mérei Ferenc (1909–1986) pszichológus, neveléskutató életútjáról és szellemi örökségéről beszélgettünk. Mérei tevékenységében a tudományos igényesség és a társadalomjobbító törekvések sajátos módon fonódnak egybe. A Kék Egyenlőség podcast adásában ezt az összefonódást próbáljuk meg némiképp kibogozni.
Szalai Erzsébet szociológus-közgazdásszal a Replika folyóiratban megjelenés alatt álló tanulmányáról beszélgettünk, melynek címe: Szenvedélyek, identitások – és struktúrák. Az írás többek között azt vizsgálja, hogy a kapitalizmusnak a 70-es évektől kiépülő formája milyen társadalmi, lélektani és társadalomlélektani változásokat eredményezett.
Legújabb könyvében Eva Illouz francia-izraeli szociológus azokat a társadalmi változásokat és feszítőerőket elemzi, amelyek hatására gyakran már az ismerkedés sem jut tovább a szexuális igények kölcsönös kielégítésének fázisánál. Miközben a szexualitás szabaddá válik és lehasad az érzelmekről és a kapcsolatokról, férfiak és nők között egy újfajta egyenlőtlenség jön létre.
Bánki György pszichiáterrel 2017-ben már beszélgettünk a narcizmus jelenségéről általában. Ezúttal azt a kérdést járjuk körbe, hogy egy gyerekből milyen körülmények hatására válik narcisztikus felnőtt. De az ellenkező tendenciára is kitérünk, hogy miként kell egy gyereket „jól” szeretni, hogy később ne váljon narcisztikussá és szimmetrikus módon tudjon másokhoz kapcsolódni.
Lassan mindennapossá válik a politikai előrejelzések, a szakértői jóslatok sanyarú állapota miatt aggódni. Tetlock könyvében arra a látszólag egyszerű kérdésre keresi a választ, hogyan és milyen mutatók alapján lehetne nyomon követni a szakértői politikai előrejelzéseket helyességét, pontosságát? Hogyan tudjuk beazonosítani a „valódi” szakértőket?
Stefanik Krisztina pszichológussal, autizmusszakértővel (az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának docensével, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoportjának vezető kutatójával) beszélgettünk az autizmus kialakulásának okairól, a korai jelekről, valamint arról, hogy hogyan érzékeli egy autista a világot. Arra is kitérünk, hogy a fizikai és társas környezet sajátos kialakításával hogyan tudjuk az autizmusban érintett emberek mindennapjaikat megkönnyíteni.
Az Új Egyenlőség Kék podcastjának első adásában Pogátsa Zoltán főszerkesztő kérdezte Fáber Ágostont a podcast céljairól. Mi az értelme egy pszichológiai és társadalomkritikai podcastnak? Hogyan kapcsolódik ehhez a kritikai pszichológia perspektívája? És hogyan kerül a szociológus csizmája a pszichológia asztalára?