Szalai Erzsébet szociológus-közgazdásszal a Replika folyóiratban megjelenés alatt álló tanulmányáról beszélgettünk, melynek címe: Szenvedélyek, identitások – és struktúrák. Az írás többek között azt vizsgálja, hogy a kapitalizmusnak a 70-es évektől kiépülő formája milyen társadalmi, lélektani és társadalomlélektani változásokat eredményezett.
Legújabb könyvében Eva Illouz francia-izraeli szociológus azokat a társadalmi változásokat és feszítőerőket elemzi, amelyek hatására gyakran már az ismerkedés sem jut tovább a szexuális igények kölcsönös kielégítésének fázisánál. Miközben a szexualitás szabaddá válik és lehasad az érzelmekről és a kapcsolatokról, férfiak és nők között egy újfajta egyenlőtlenség jön létre.
Bánki György pszichiáterrel 2017-ben már beszélgettünk a narcizmus jelenségéről általában. Ezúttal azt a kérdést járjuk körbe, hogy egy gyerekből milyen körülmények hatására válik narcisztikus felnőtt. De az ellenkező tendenciára is kitérünk, hogy miként kell egy gyereket „jól” szeretni, hogy később ne váljon narcisztikussá és szimmetrikus módon tudjon másokhoz kapcsolódni.
Lassan mindennapossá válik a politikai előrejelzések, a szakértői jóslatok sanyarú állapota miatt aggódni. Tetlock könyvében arra a látszólag egyszerű kérdésre keresi a választ, hogyan és milyen mutatók alapján lehetne nyomon követni a szakértői politikai előrejelzéseket helyességét, pontosságát? Hogyan tudjuk beazonosítani a „valódi” szakértőket?
Stefanik Krisztina pszichológussal, autizmusszakértővel (az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának docensével, az MTA-ELTE Autizmus Szakmódszertani Kutatócsoportjának vezető kutatójával) beszélgettünk az autizmus kialakulásának okairól, a korai jelekről, valamint arról, hogy hogyan érzékeli egy autista a világot. Arra is kitérünk, hogy a fizikai és társas környezet sajátos kialakításával hogyan tudjuk az autizmusban érintett emberek mindennapjaikat megkönnyíteni.
Az Új Egyenlőség Kék podcastjának első adásában Pogátsa Zoltán főszerkesztő kérdezte Fáber Ágostont a podcast céljairól. Mi az értelme egy pszichológiai és társadalomkritikai podcastnak? Hogyan kapcsolódik ehhez a kritikai pszichológia perspektívája? És hogyan kerül a szociológus csizmája a pszichológia asztalára?
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, az ELTE PPK Szociálpszichológia tanszékének adjunktusa volt stúdiónk vendége, akivel újonnan megjelent könyve, a “Tömegparanoia – az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája” apropóján beszélgetett Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője.
A pozitív pszichológia ma az egyik legnépszerűbb pszichológiai mozgalom: pszichológusok, trénerek, coachok, tanácsadók és önsegítő könyvek végtelen sora vesz részt a pozitív gondolatokat előhívó technikák népszerűsítésében. Csakhogy ez legalább annyi új problémát hoz létre, mint amennyit megold.
Kritikai pszichológia sorozatunk közlése után a stúdióba invitáltuk Máriási Dóra pszichológust, a vitairat egyik szerzőjét, Kovai Melinda szociológust, valamint Gergely Sára pszichológus-szociológust, a vita résztvevőit. A szakembereket Éber Márk Áron, az Új Egyenlőség szerkesztője kérdezte.
Hiába gyógyít meg valakit a pszichológia, ha az őt körülvevő társadalom miatt ismét lelkibeteg lesz, megint szenvedni fog. A társadalmi környezet, a struktúrák megváltoztatása nélkül nem tudjuk csökkenteni az emberi szenvedést. Sik Domonkos szociológus volt stúdiónk vendége, aki két könyvet is írt erről.