Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, az ELTE PPK Szociálpszichológia tanszékének adjunktusa volt stúdiónk vendége, akivel újonnan megjelent könyve, a “Tömegparanoia – az összeesküvés-elméletek és álhírek szociálpszichológiája” apropóján beszélgetett Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője.
A pozitív pszichológia ma az egyik legnépszerűbb pszichológiai mozgalom: pszichológusok, trénerek, coachok, tanácsadók és önsegítő könyvek végtelen sora vesz részt a pozitív gondolatokat előhívó technikák népszerűsítésében. Csakhogy ez legalább annyi új problémát hoz létre, mint amennyit megold.
Kritikai pszichológia sorozatunk közlése után a stúdióba invitáltuk Máriási Dóra pszichológust, a vitairat egyik szerzőjét, Kovai Melinda szociológust, valamint Gergely Sára pszichológus-szociológust, a vita résztvevőit. A szakembereket Éber Márk Áron, az Új Egyenlőség szerkesztője kérdezte.
Hiába gyógyít meg valakit a pszichológia, ha az őt körülvevő társadalom miatt ismét lelkibeteg lesz, megint szenvedni fog. A társadalmi környezet, a struktúrák megváltoztatása nélkül nem tudjuk csökkenteni az emberi szenvedést. Sik Domonkos szociológus volt stúdiónk vendége, aki két könyvet is írt erről.
A pszichológia kognitív idegtudománnyá redukálása hatalmas károkat okoz(na) a pszichológiának. Egy tágabb társadalmi összefüggésekre reflexív pszichológia lehetőségét pedig kifejezetten ellehetetlenítené. Válasz Kurdi Benedek „Tudományos pszichológiát!” című írására.
A mostanában zajló vitákban felmerül a kérdés: mi is tulajdonképpen a kritikai pszichológia? Mit jelent a „kritikai” jelző? Kit és mit kritizálunk? Ki vagy mi az ellenfél? A kritikai pszichológia hogyan viszonyul más pszichológiai ágakhoz, irányzatokhoz vagy szemléletmódokhoz, így a “mainstream”-nek nevezett pszichológiához?
„Fiatal pár keres terapeutát; kerület nem fontos, csak, hogy viszonylag olcsó legyen”, Nincs olyan pszichológus, aki ne hallott volna ehhez hasonló kérdést. De vajon azt a kérdést hallotta-e, vagy épp a hozzá járók, hogy mi a köze van a pszichológiának az állami újraelosztáshoz.
A pszichológus szakma társadalmi felelőssége és a természettudományos elkötelezettség között nincs valódi ellentmondás. Éppen ellenkezőleg: a pszichológia akkor fejthet ki maradandó társadalmi hatást, ha a természettudományos alapelvek tiszteletben tartásával minél sikeresebben képes feltárni az elme működését.
A társas nem társadalmi, a család nem rendszer, a szocializáció nem determinisztikus, a pszichológus pedig nem hülye, mint ahogyan nem önsegítő könyv, és nem is neoliberális. Csányi Gergely válasza Bohák Kata vitairatára a kritikai pszichológiáról folyó vitasorozatban.
A pszichológia egyre inkább elköteleződni látszik a természettudományos felfogásmód mellett. Ez határozza meg a kutatást, a képzéseket, az ellátórendszereket, sőt a „mindennapi pszichológiában” is mind meghatározóbbá válik. Vajon a tényleges tapasztalatainkat tükrözi ez a sokszor személytelen és mechanikus megközelítés?