Címke: gazdaság

Szex és gazdaság kéz a kézben
RECENZIÓ, TÁRSADALOM

Szex és gazdaság kéz a kézben

Hogyan kapcsolódik szexualitás és gazdaság? Egy, a Replika folyóirat 117–118. lapszámában megjelent tematikus blokk betekintést nyújt a szex politikai gazdaságtanába: ráébreszti az olvasót, hogy a profitérdek a legkülönfélébb szálakon szövi át a szexualitáshoz való viszonyunkat.

„Középosztály” – vagy amit akartok
TÁRSADALOM

„Középosztály” – vagy amit akartok

Mi az „a középosztály”? Hogyan egyeztethető össze az osztályok polarizációjának marxi tézise a középosztályosodás folyamatával? Barbara és John Ehrenreich koncepciója a professzionális-menedzseri osztályról e problémára keresett megoldást. Észrevételeik a mai viszonyokra nézve is megvilágítóak.

Egy nem kapitalista jövő felé
GAZDASÁG, RECENZIÓ, TÁRSADALOM

Egy nem kapitalista jövő felé

Korunk társadalmi és gazdasági rendszere mélyen igazságtalan, pazarló és környezetpusztító – mégis, szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy az élet másképp is megszervezhető. Milyen lehet egy nem kapitalista gazdaság? És hogyan juthatunk el odáig? Részletesen kidolgozott alternatívákra vagy hatékony cselekvésre van szükség?

A nagy átalakítás
GAZDASÁG

A nagy átalakítás

A szocialista (terv)gazdaság és a tőkés (piac)gazdaság szembeállításán generációk egész sora nőtt fel. E cikk megkérdőjelezi ezt a hidegháború politikai ideológiájából származó ellentétet, mert vajmi kevés köze van az így szembeállított gazdasági rendszerekhez. Mindezt Johanna Bockman könyve is alátámasztja.

Ember és/vagy gazdaság
Közbeszélgetések

Ember és/vagy gazdaság 

Mi a fontosabb? Az ember vagy a gazdaság? Fel lehet-e tenni ezt a kérdést egyáltalán így? Mi alapján mérlegeljünk? Többek között ezekről a kérdésekről mondta el véleményét Szalay-Berzeviczy Attila üzletember, a tőzsde volt elnöke és Lakner Zoltán szociológus, a Jelen című hetilap főszerkesztője, az Új Egyenlőség szerkesztője.

A rendszerváltás széttartó emlékezete
TÁRSADALOM

A rendszerváltás széttartó emlékezete

A rendszerváltáskor, majd az azt követő harminc évben mit rontott el az ország? Mit lehetett volna másként csinálni? Mennyiben haladtuk meg az 1989 előtti rendszert? A magyar értelmiségiek e kérdésekre adott válaszait Szalai Erzsébet vizsgálta meg. Mint írja, a rendszerváltás emlékezete széttartó emlékezet.

A XXI. századi fejlesztő állam nyomában – III. rész
TÁRSADALOM

A XXI. századi fejlesztő állam nyomában – III. rész

Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? Milyen politikai intézményekre lesz szüksége? A „fejlesztő állam” a XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben és a társadalmi átalakulásban. A sikeres XXI. századi fejlesztő államnak a már létező modellekből kell kiindulnia.

A XXI. századi fejlesztő állam nyomában – II. rész
TÁRSADALOM

A XXI. századi fejlesztő állam nyomában – II. rész

Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? Milyen feladatokat kell magára vállalnia? A piacok magánszereplői nem érdekeltek az emberi erőforrások kellő mértékű előállításának finanszírozásában, ezért ez az állam feladata. Adók formájában azonban ehhez a piac magánszereplőinek is hozzá kell járulniuk. 

A XXI. századi fejlesztő állam nyomában – I. rész
TÁRSADALOM

A XXI. századi fejlesztő állam nyomában – I. rész

Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? A XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben és a társadalmi átalakulásban. A sikeres XXI. századi fejlesztő államnak a már létező modellekből kell kiindulnia. De mi ez a modell?