Az amerikai kapitalizmus egzisztenciális válságban van. A rozsdaövezetben élő munkások várható élettartama húsz éve csökken, részben a gyógyszeripari legális heroin miatt. A politikai összefonódások biztosítják a folyamatos kínálatot, a neoliberalizmus okozta kilátástalanság pedig a keresletet. A megoldás egy alapjaiban új gazdaság.
Vannak, akik korunkat antropocénnek nevezik. Ám ami ténylegesen pusztítja a világot körülöttünk, az nem az ember, hanem a kapitalizmus. A kapitalizmus pedig viszonylag új jelenség az emberiség történelmében. Korábban is volt magántulajdon, voltak piacok és árak.
David Graeber amerikai társadalomtudós a Yale és a Goldsmiths professzora volt, de széleskörűen részt vett a kapitalizmussal szemben kritikus társadalmi mozgalmakban is. A Rolling Stone magazin szerint ő találta ki az Occupy Wall Street „mi vagyunk a 99%” szlogenjét.
Mikor érjük utol a nyugatot? Van-e kiút az európai és globális függőségi viszonyokból? Vagy Kelet-Európa örökre a multik összeszerelő üzeme marad? Bruszt László vezetésével ezekre a kérdésekre keresnek új típusú válaszokat fiatal kutatók.
Mikor érjük utol a nyugatot? Van-e kiút az európai és globális függőségi viszonyokból? Vagy Kelet-Európa örökre a multik összeszerelő üzeme marad? Bruszt László vezetésével ezekre a kérdésekre keresnek új típusú válaszokat fiatal kutatók.
Meglepően kevés elemzés született eddig a tőkés és a szocialista gazdaságok legfontosabb eszközéről, a hitelről és a hitelintézmények hasonlóságáról. A japán pénzügytörténet példáit követve e rövid elemzés a két gazdasági rendszer működése közötti hasonlóságokat (sokszor azonosságokat) mutatja be.
Hogyan érinti a válság az önkormányzatokat? Milyen gyorsan jelenik meg a probléma a településeknél, és lehet-e kezelni bármilyen módon? Milyen kapcsolat lehetne a modern monetáris elmélet és az önkormányzati alrendszer finanszírozása között? Ezeket a kérdéseket vizsgálja az alábbi írás.
Mark Blyth skót származású gazdaságtörténész, a nemzetközi politikai gazdaságtan professzora az amerikai elit intézmények közé tartozó Brown Egyetemen. Kiindulópontja a szintén gazdaságtörténész magyar-amerikai Polányi Károly ünnepelt és eredetileg 1944-ben megjelent könyve, A nagy átalakulás.
A szocialista (terv)gazdaság és a tőkés (piac)gazdaság szembeállításán generációk egész sora nőtt fel. E cikk megkérdőjelezi ezt a hidegháború politikai ideológiájából származó ellentétet, mert vajmi kevés köze van az így szembeállított gazdasági rendszerekhez. Mindezt Johanna Bockman könyve is alátámasztja.
Thomas Piketty francia közgazdász 2013-as A Tőke a huszonegyedik században című könyvével vált világszerte ismertté. Ennek az volt a jelentősége, hogy visszahozta a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek kérdését a közgazdasági főáramba,. Most “Tőke és ideológia” címmel új kötettel jelentkezett.