E több részes írás harmadik, befejező része arról szól, hogyan vezetett Magyarország féloldalas gazdasági integrációja, a függő fejlődés rossz kormányzati kezelése, társadalmi és gazdasági dezintegrációhoz, illetve az orbáni autoriter kapitalizmus kialakulásához.
Ha tudni szeretnénk, hogy a foglalkoztatottak és munkanélküliek létszámváltozására milyen hatást gyakorolt a koronavírus-járvány nyomában megjelenő válság, akkor érdemes megnézni, hogy ki mit és hogyan mér, illetve ebben a pillanatban mit tudhatunk a válság mélységéről? Az alábbiakban e kérdésekre keresük a választ.
Kihal-e az amerikai munkásosztály? Ebbe az irányba mutat a járvány, ami már a koronavírus előtt is pusztított az USA-ban: a reménytelenség okozta halálozás. A stabil munkahelyek eltűnése, az egyenlőtlenségek, a reálbér stagnálása, a piaci egészségügy és a gyógyszerlobbi együttes hatásaként a fehér munkásosztály tagjainak várható élettartama húsz éve csökken. Erről szól Anne Case és Angus Deaton könyve.
Talán a 2020-as év leginkább várt könyve ez. Stephanie Kelton azon túl, hogy közgazdász professzor, illetve a szenátusi demokrata frakció gazdasági főtanácsadója volt, a 2020-as kampányban Bernie Sanders demokrata elnökjelölt főtanácsadójaként szolgált. A Modern Monetáris Elmélet (MMT) egyik legismertebb exponense.
Az állam mindig vissza tudja fizetni a saját valutájában létrejött eladósodottságát, a magángazdaság nem. A világgazdaságot mozgató egyre hatalmasabb magánadósság-tömeggel mintha mégsem foglalkozna a közgazdaságtan és az üzleti sajtó? E kérdésre keres választ Steve Keen ismert ausztrál közgazdász könyve.
Az eddig ismert pénzügyi rendszer a válsággal máris megváltozott. Itt a monetáris finanszírozás, a helikopterpénz. És talán marad a bitcoin. De ez kevés: szuverén állami pénzrendszerre lenne szükség!
Ha a társadalmi konfliktusokat a demokrácia nem kezeli, akkor felborul az osztálykompromisszum, a demokrácia legitimációja meginog. E több részes írás második része arról szól, milyen sajátos feszültségek jelentkeznek a demokrácia és a kapitalizmus között a világgazdaság (fél)perifériáján.
Mitchell és Fazi azt az alapvető kérdést teszi fel, hogy mit tud kezdeni a demokratikus baloldal a globalizációval. Ez nálunk is alapvető, hiszen a neoliberális „modernizátor” elit erre hivatkozó társadalompolitikája végül összeomláshoz és Orbán Viktor hatalomra jutásához vezetett.
A koronaválság felfedte, hogy a mélyben a válságok egész láncolatával nézünk szembe, melyek közül mindegyik potenciálisan nagyságrenddel veszélyesebb, mint a koronavírus: a gazdasági értékképzés válsága, új civilizációs betegségek válsága, a demokracia válsága, és a klímaválság. A jövő vagy progresszív, vagy nincs.
Az állam, a gondoskodói munka is teremt értéket. A GDP mint mérőszám viszont inkább eltussolja ezeket. A pénzügyi szektornak minél kisebbnek kellene lennie. A jelenlegi szabadalmi gyakorlat pedig gyakran igen káros.