A koronavírus-járvány miatt az Orbán-rendszer rendkívüli jogrendet vezetett be. Ugyanakkor bebizonyosodott az is, hogy nem kevés vitával és összeütközéssel jár, amikor a magyar társadalom immáron egy évtizede folyamatosan a politika által gyártott kivételes állapotban van és beköszönt egy valódi válsághelyzet.
A rendszerváltás 30. évfordulója kapcsán születő visszaemlékezések, interpretációk sokszínűsége is mutatja, hogy máig meghatározó jelentőségű és éles vitákat kiváltó eseménysorozatról van szó, amely nemcsak a politikai szereplőket, hanem a tágabb közvéleményt is foglalkoztatja.
Ha a társadalmi konfliktusokat a demokrácia nem kezeli, akkor felborul az osztálykompromisszum, a demokrácia legitimációja meginog. E több részes írás második része arról szól, milyen sajátos feszültségek jelentkeznek a demokrácia és a kapitalizmus között a világgazdaság (fél)perifériáján.
Scheiring Gábor kitűnő, innovatív és gondolatébresztő könyvet írt a liberális demokrácia világmérvű hanyatlásáról, annak különösen jól látható tendenciájáról a posztkommunista világban, s azon belül különösképpen Magyarországon. Tud újat mondani, s ez a legtöbb vonatkozásban meggyőző is.
A koronaválság felfedte, hogy a mélyben a válságok egész láncolatával nézünk szembe, melyek közül mindegyik potenciálisan nagyságrenddel veszélyesebb, mint a koronavírus: a gazdasági értékképzés válsága, új civilizációs betegségek válsága, a demokracia válsága, és a klímaválság. A jövő vagy progresszív, vagy nincs.
A szén és a kőolaj a modern ipari civilizáció két kulcsfontosságú energiaforrása. Vajon hogyan függenek össze a demokráciával és a kapitalizmussal? És az energiafelhasználás változásai a társadalmi változással?
A demokrácia több, mint absztrakt elvek intézményesülése: a létező demokráciák egy osztálykompromisszum termékei, ami felborul, ha a társadalmi konfliktusokat a demokrácia nem kezeli, s a demokrácia legitimációja meginog. E több részes írás első része az alapokról és centrumországok tapasztalatairól szól.
Nemrégiben két kiemelkedő könyv is megjelent, amely a magyarországi rendszerváltás óta eltelt harminc évet elemzi politikai gazdaságtani alapokon, azaz a fókuszukban a gazdasági és politikai hatalom összefüggései állnak. A téma elismert szakértőjének recenziója.
Ha más országok problémás hagyományaiból, rossz módszereiből akarnánk meríteni a „legrosszabb gyakorlatok demokráciájának” megtervezéséhez, akkor az USA szilárd, pozitív demokratikus alapjai ellenére széles tárházát nyújtja az erre alkalmas elemeknek.
A politika elszakadt a társadalomtól, mozgalmaink értelmezését pedig torzítják a nyugati minták – állítja a tavaly megjelent Mozgalmi társadalom című kötet. Mi jellemzi a rendszerváltás utáni magyarországi mozgalmakat? Hogyan értékeljük a magyar mozgalmakat túllépve az elmaradottság vádján?