Didier Eribon francia filozófus és szociológus a Visszatérés Reimsbe című önelemző könyvében arra a kérdésre keresi a választ, hogy testvéreivel szemben neki, homoszexuális fiatalként, hogyan sikerült mégis kitörnie a kilátástalanságon túl semmi mással nem kecsegtető francia kisvárosi munkás miliőből.
Legújabb könyvében Eva Illouz francia-izraeli szociológus azokat a társadalmi változásokat és feszítőerőket elemzi, amelyek hatására gyakran már az ismerkedés sem jut tovább a szexuális igények kölcsönös kielégítésének fázisánál. Miközben a szexualitás szabaddá válik és lehasad az érzelmekről és a kapcsolatokról, férfiak és nők között egy újfajta egyenlőtlenség jön létre.
Manapság a párkapcsolatokra vonatkozó tudás előállításának és terjesztésének feladatát leginkább a pszichológia (és a coaching) vállalja magára. A párkapcsolati problémák jelentős része azonban nem az egyéni vagy az egyének közötti szinten alakul ki, ezért a velük kapcsolatos pszichológiai tudást érdemes visszailleszteni a történeti kontextusba.
Mark Fisher Kapitalista realizmus c. könyvében popkulturális elemzéseken keresztül történetileg tárja elénk, hogy hogyan ölte meg a kapitalizmus kreativitásunkat és képzelőerőnket, és tette lehetetlenné alternatívája elgondolását. A most magyarul is megjelent könyv az antikapitalista erők számára is hasznos tanácsokkal szolgál.
Lehetséges-e az egyéni pszichológiai terápia a környezet megváltoztatása nélkül? Az egyik legújabb társadalomtudomány, a kritikai pszichológia szerint nem. Az Új Egyenlőség rendezvényén hatalmas érdeklődés mellett a pszichológia és kritikai pszichológia lehetőségeiről, és a két tudományág kapcsolatáról folyt a beszélgetés.
A pozitív pszichológia ma az egyik legnépszerűbb pszichológiai mozgalom: pszichológusok, trénerek, coachok, tanácsadók és önsegítő könyvek végtelen sora vesz részt a pozitív gondolatokat előhívó technikák népszerűsítésében. Csakhogy ez legalább annyi új problémát hoz létre, mint amennyit megold.
Kritikai pszichológia sorozatunk közlése után a stúdióba invitáltuk Máriási Dóra pszichológust, a vitairat egyik szerzőjét, Kovai Melinda szociológust, valamint Gergely Sára pszichológus-szociológust, a vita résztvevőit. A szakembereket Éber Márk Áron, az Új Egyenlőség szerkesztője kérdezte.
A szociodráma módszere különböző társadalmi szereplők perspektívájából segít értelmezéseket, megoldásokat keresni közös problémáinkra. A kritikai pszichológia egy praxisaként emlegetik e hasábokon. De vajon a szociodráma módszerének alapelvei mennyiben vannak összhangban a kritikai pszichológia elgondolásaival?
A pszichológia kognitív idegtudománnyá redukálása hatalmas károkat okoz(na) a pszichológiának. Egy tágabb társadalmi összefüggésekre reflexív pszichológia lehetőségét pedig kifejezetten ellehetetlenítené. Válasz Kurdi Benedek „Tudományos pszichológiát!” című írására.
A mostanában zajló vitákban felmerül a kérdés: mi is tulajdonképpen a kritikai pszichológia? Mit jelent a „kritikai” jelző? Kit és mit kritizálunk? Ki vagy mi az ellenfél? A kritikai pszichológia hogyan viszonyul más pszichológiai ágakhoz, irányzatokhoz vagy szemléletmódokhoz, így a “mainstream”-nek nevezett pszichológiához?