Byung-Chul Han szerint a késő modern kapitalizmus nem a fegyelmezésre épül, hanem a munka fogalmának elasztikussá tételével újabb és újabb munkák elvégzésére ösztönöz. Az egyén nem fellázad sokasodó feladatai ellen, hanem büszkén vállalja azokat, sőt hangoztatja, hogy mi mindenre képes. Hogyan lett az „úr” a saját „szolgájává”?
A mostani válság rámutat arra, hogy mennyire instabil és igazságtalan a munkaerőpiacunk. Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben felerősödtek azok a hangok, amelyek a feltétel nélküli alapjövedelem valamely formájában látják a megoldásokat. Köves Alexandra Gébert Judittal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával beszélget erről.
Ha egy fenntarthatóbb és igazságosabb világot szeretnénk létrehozni, radikálisan át kell értelmeznünk azt, ahogyan a munkáról gondolkodunk. De milyen az értelmes, pszichésen támogató, tisztes munka, amelyet az „integrált, kiegyensúlyozott” ember végez? Köves Alexandra Csoba Judittal, a Debreceni Egyetem tanárával erről beszélgetett.
Környezetünk, saját jóllétünk és a technológiai fejlődés miatt is érdemes újragondolni, mit, hogyan és miért dolgozunk. Csoba Judittal, a Debreceni Egyetem tanárával arról beszélget Köves Alexandra, hogy a munkaidőn túl a munka fogalmának átalakításával hogyan lehet elmozdulni egy igazságosabb társadalom felé.
A fenntarthatóság egyik fontos eszközének tekintik a munkaidő-csökkentést, mert ezzel nem csak az észszerűtlen fogyasztási szinteket lehet visszafogni, de a jólléti előnyök bőven kompenzálnák az anyagi fogyasztás csökkenésével járó veszteségeket. Köves Alexandra erről beszélgetett Antal Miklós ökológiai közgazdásszal.
Sokféle elképzelés van a technológia, a fenntarthatóság és a munka összefüggéseiről. Vajon egy fenntartható világban arra használjuk a technológiát, hogy kevesebbet dolgozzunk, vagy arra, hogy többet? Erről beszélgetett Köves Alexandra Bajmócy Zoltánnal.
Hogyan találkozik a technológiai fejlődés és optimizmus a szinte korlátlan jóléttel és a kommunizmus eszméjével? Ez megoldást kínál-e korunk globális kihívásaira? Erre keresi a választ a Novara Media baloldali médiaszervezet alapítója, Aaron Bastani új könyvében.
A Progress könyvek „nyomatékos célja” a baloldal szellemi gazdagítása és újabb generációk megnyerése a baloldali eszméknek, értékrendnek. Andor László esszéje, a Jóléti modellek, európai válságok izgalmas témákat érint, de kérdéses, mennyire képes teljesíteni a kiadó célkitűzéseit.
A széleskörű szolidáris és érzékeny figyelem vezetett ahhoz, hogy a felsőoktatás betegségeinek tüneti kezelése, illetve ideiglenes megoldások elfogadása helyett azokat az eszközöket kezdtük el keresni, amelyek a rendszerszintű elnyomás egyre agresszívabb támadásaival szemben hatékonyak lehetnek.
Elveszik a robotok az emberek munkájával együtt az identitásukat és önbecsülésüket is? Avagy szabadokká és/vagy boldogokká válnak az emberek a munka utáni világban?