Hogyan alakítja át a szexet a profitszerzés igénye? Hogyan válik piaccá, termékké és szolgáltatássá? Hogyan válik a (női) test áruvá – mások anyagi hasznának forrásává? A Replika folyóiratban megjelent elemzések annak jártak utána, milyen a szex a kapitalizmusban – és hogy miért vált ilyenné.
Több mint 200 éve született Friedrich Engels. Nem meglepő hát, hogy a legtöbben afféle történelmi alakként gondolnak rá, akinek ugyan megvan a maga történeti jelentősége – elsősorban, mint Marx barátja, támogatója és alkotótársa, másodsorban, mint a korabeli kapitalizmus krónikása –, de különösebben újat nem tud mondani nekünk. Mit is várhatnánk egy csaknem 126 éve halott gondolkodótól? – gondolhatják. Nagyobbat nem is tévedhetnének.
A gyermekszegénységre, a gyermekprostitúcióra, a munka nélkül és alkalmi közmunkából tengődő emberekre, a szegénység felszámolására, a cigányok esélyegyenlőségére még mindig nem szántunk elegendő érdemi figyelmet. Közpolitikai megoldást keresni rendületlenül szükséges, a társadalmi felelősségvállalás hiányosságai nyilvánvalók.
Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest ez évi 5 részből álló közbeszélgetés sorozatának címe: „Társadalmi kiegyezés lehetősége Magyarországon”. A sorozat célja, hogy feltérképezze a megbékélés és harmónia lehetőségét egymással jelenleg éles ellentétben álló csoportok és jelenségek között. Az áprilisi közbeszélgetés a politika és a magyar társadalom kapcsolatát értékelte és elemezte.
Bizonytalan foglalkoztatási formák, egyik napról a másikra elveszíteni az állásunkat, munkahelyi kizsákmányolás. Ezek jellemzik a munkaerőpiac egy részét. Ez a neoliberalizmus számára a könnyebb út. A helyes út ugyanakkor a minőségi munkahelyeket, a munkavállalók partneri viszonyát jelenti. Milyen a minőségi munka egy szakszervezeti kutatási program alapján?
Mi az a nélkülözhetetlen munka, és kik képviselik a nélkülözhetetlen dolgozókat? Milyen nemzetközi példák és ambíciók vannak a szakszervezeti munkában? Beszámoló a Nők Egymásért Mozgalom nemzetközi nőnapi kerekasztaláról.
Mi vagyunk a nők, akik nélkülözhetetlen munkát végeznek a világjárvány idején és akik nélkülözhetetlenek a pandémiából való felépüléshez is. Nélkülözhetetlen munkát végzünk, és mégis borzasztó körülmények között találjuk magunkat. Munkánk mégis alulfizetett és alulértékelt.
Az energia több a fizika nyelvén leírható jelenségnél: ezen keresztül érthetjük meg, hogyan fonódik össze a fosszilis energiahordozóktól való függésünk a munkával való megszállottságunkkal. Az energia társadalmi jelentésének és jelentőségének feltérképezése segíthet kitörni a kapitalizmus elnyomása alól.
A válság nem csak a munkahelyeket teszi tönkre, hanem azt a biztonságtudatot is, amit jelentettek. Növekszik a munkanélküliségtől való félelem, növekszik az (ön)kizsákmányolás lehetősége. Ezért a teljes foglalkoztatás elérésig a válság alatt garantált munkahelyekre van szükség.
David Graeber amerikai társadalomtudós a Yale és a Goldsmiths professzora volt, de széleskörűen részt vett a kapitalizmussal szemben kritikus társadalmi mozgalmakban is. A Rolling Stone magazin szerint ő találta ki az Occupy Wall Street „mi vagyunk a 99%” szlogenjét.