Hogyan tudjuk a városok anyag és energiaáramlását körforgássá, és ezzel fenntarthatóvá tenni? Hogyan kell ehhez újragondolnunk a városok szerepét és funkcióját? Mivel foglalkozik egy város-belgyógyász? Kenyeres Istvánnal, a Biopolus Intézet alapító-vezetőjével Gébert Judit beszélget.
A július a műanyagmentes hónap, ráadásul idén júliusban még az egyszerhasználatos műanyagokat is betiltották. A műanyagok környezeti problémáiról pedig még azok is tudnak, akiket soha nem érintett meg a környezettudatosság. Köves Alexandra többek között arról beszélgetett Simon Gergely környezetkémikussal, hogy hogyan jön létre a problémák áthelyezése más irányba, ha nem a használatuk célját és módját változtatjuk meg, hanem csak a technológiával bíbelődünk.
Az ökológiai közgazdaságtan abból az alapvetésből indul ki, hogy a gazdasági folyamatokat úgy kell átalakítani, hogy közben nem lépjük át a Föld eltartóképességét. Mindezt persze úgy, hogy egy igazságosabb és élhetőbb világot hozzunk létre. Ebben az adásban Köves Alexandra az ehhez szükséges elosztási kérdésekről beszélget Éber Márk Áron szociológussal, az ELTE adjunktusával.
Hogyan tud segíteni nekünk az ökomedicina egy fenntarthatósági transzformációban, például a jólét jóllétté alakításában? Köves Alexandra a természeti környezettel harmóniában élő ember testi-lelki egészségéről beszélget Purebl Györggyel, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatójával.
A koronavírus-pandémia jelentősen háttérbe szorította a környezeti problémákkal való szembenézést, és az összefüggések sajnos kevesek által láthatók. A járványok és a környezeti problémák összefüggéseiről Földvári Gábor biológussal, betegségökológussal, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársával beszélget Köves Alexandra.
A fenntarthatóságról való mindennapi gondolkodásunk során a legritkább esetben jut eszünkbe, hogy a szabadalmak komoly hátráltató tényezők lehetnek egy ökológiai szempontból felelős és társadalmilag igazságos rendszer létrejöttében. Köves Alexandra ezt a meglepően izgalmas témát járja körbe Veress Józseffel, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusával.
A kriptovaluták fenntarthatóságát elsősorban a környezeti aggályok teszik kérdésessé. Ugyanakkor a mögöttük álló technológiának lehetnek hozzáadott értékei. Mik ezek? Mi a baj a szűkösség fogalmával? Mire lehetne a blokklánc-technológiát a fenntarthatóság érdekében használni? Köves Alexandra e kérdésekről beszélget Veress Józseffel, a BCE adjunktusával.
Nyújthat-e a kriptovaluta fenntarthatóbb, igazságosabb alternatívát a jelenlegi pénzrendszernél? Akár annak ellenére is, hogy tudjuk: a kriptovaluták energiaigénye különösen nagy – egész országok energiafelhasználásával vetekszik. Ebben a podcastban Gébert Judit a Kripto Akadémia szerkesztőjével, Györfi Andrással beszélget.
A profit meghaladásának gondolatkörében a legtöbben attól tartanak, hogy elveszne a motiváció, az innováció hajtóereje, és a jól megszokott civilizációs fejlődés. Köves Alexandra arról beszélget Gáspár Judit közgazdásszal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével, hogy a jövőben a felelős és fenntartható vállalatok a profitmaximalizálás egyetlen követelménye helyébe milyen más hajtóerőket használhatnának.
Gyakran megfeledkezünk négylábú társaink ökológiai mancsnyomáról, pedig egy nagyobb testű kutya környezeti hatása megközelítőleg akkora, mint egy szegény országban élő emberé. Mi az oka a nagy környezetterhelésnek, és mit tehetünk ellene? Ebben a podcastban Gébert Judit Kubinyi Enikővel, az ELTE Etológia Tanszékének kutatójával beszélget.