Egyre gyakoribbak az úgynevezett „hőhullámos időszakok”. E jelenséget különösen a városban érezzük, ahol a beépített környezet miatt gyakran alakulnak ki hőszigetek. Vajon tudjuk-e, s ha igen, hogyan tudjuk a városokban mérsékelni a klímaváltozás hatásait? Nagy Gyulával, az SZTE Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget.
Hogyan tudjuk a városok anyag és energiaáramlását körforgássá, és ezzel fenntarthatóvá tenni? Hogyan kell ehhez újragondolnunk a városok szerepét és funkcióját? Mivel foglalkozik egy város-belgyógyász? Kenyeres Istvánnal, a Biopolus Intézet alapító-vezetőjével Gébert Judit beszélget.
A július a műanyagmentes hónap, ráadásul idén júliusban még az egyszerhasználatos műanyagokat is betiltották. A műanyagok környezeti problémáiról pedig még azok is tudnak, akiket soha nem érintett meg a környezettudatosság. Köves Alexandra többek között arról beszélgetett Simon Gergely környezetkémikussal, hogy hogyan jön létre a problémák áthelyezése más irányba, ha nem a használatuk célját és módját változtatjuk meg, hanem csak a technológiával bíbelődünk.
A részvételi költségvetés olyan eljárás, melynek során az állampolgárok közvetlenül beleszólhatnak, hogy mire fordítsuk a közpénzt – projektötleteket javasolhatnak és maguk dönthetnek ezek megvalósulásáról. A podcastban a részvételi költségvetésről Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével és Oross Dániellel, az ELKH TK Politikatudományi Intézetének tudományos munkatársával Gébert Judit beszélget.
A részvételi demokrácia mellett számos érv szól. De vajon hogyan működik mindez a gyakorlatban? Milyen eszközökkel tudjuk bevonni a társadalom érdemi részvét a döntésekbe? Miért vegyenek részt a laikusok is ezekben a folyamatokban? Kiss Gabriellával, a Corvinus Egyetem Döntéselmélet Tanszékének docensével beszélget Gébert Judit.
A nagy környezetpusztítás miatt szeretnénk a bűnösöket felelősségre vonni. Milyen egyezményre volna ehhez szükség? Hogyan volna ez lehetséges a több országot is érintő környezeti katasztrófák és a transznacionális vállalatok esetében? A Szegedi Tudományegyetemen oktató környezetvédelmi szakjogásszal, Sziebig Orsolyával beszélget Gébert Judit.
Társadalmi, környezeti problémáink nagy része globális szintű. Ugyanakkor az életünk kereteit államok nyújtják. Hogy lehet ilyen feltételek mellett globális természetű döntéshozatal? Gébert Judit a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, Miklósi Zoltánnal beszélget.
Az ökológiai közgazdaságtan abból az alapvetésből indul ki, hogy a gazdasági folyamatokat úgy kell átalakítani, hogy közben nem lépjük át a Föld eltartóképességét. Mindezt persze úgy, hogy egy igazságosabb és élhetőbb világot hozzunk létre. Ebben az adásban Köves Alexandra az ehhez szükséges elosztási kérdésekről beszélget Éber Márk Áron szociológussal, az ELTE adjunktusával.
Miért okoz a gazdasági, társadalmi folyamatok egyre bővülő globális összefonódása igazságtalanságot? Milyen hatása van mindennek a természeti környezetre? Mit mondanak az alterglobalizációs és antiglobalizációs mozgalmak hívei? Megoldást jelent-e a globalizáció okozta kihívásokra a lokalizáció? Gébert Judit Kapelner Zsolttal, a Central European University doktoranduszával beszélget.
Hogyan befolyásolta a szélsőséges időjárás a történelmi eseményeket? Hogyan alkalmazkodtak különböző társadalmak a klíma változásaihoz a múltban? Mikor volt sikeres az alkalmazkodás? Következik-e mindebből valami a jövőre nézve? Mivel foglalkozik a történeti éghajlattan? Ezekről beszélget Kiss Andreával, a Technische Universität Wien kutatójával Gébert Judit.