Az Új Egyenlőség podcast negyedik évadának első adásában a podcast három szerkesztője, Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus és Lakner Zoltán beszélgetett. Az évnyitó mi másról szólhatna másról, mint hogy mi várható az elkövetkező hónapokban, és milyen politikai eseményekre kell figyelnünk a magyar választások mellett.
Az elmúlt egy év tanulságairól és a 2022-es választásokat várhatóan döntően befolyásoló tényezőkről beszélgetett Szűcs Zoltán Gábor politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
Az előválasztás tanulságairól és a fél év múlva esedékes parlamenti választásokig vezető útról beszélgetett Szűcs Zoltán Gábor politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában három szerkesztő (Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus, Lakner Zoltán) beszélgetett arról, hogy mi várható 2021-ben a magyar politikában. Mennyiben más a kormány és a Fidesz mozgástere, mint négy vagy nyolc évvel ezelőtt volt, és vajon „megérett-e” a választókban a közös ellenzéki indulás?
A borsodi időközi választás tanulságairól és az ellenzék előtt álló feladatokról beszélgetett Szűcs Zoltán Gábor politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa volt az Új Egyenlőség stúdiójának vendége , akit Pogátsa Zoltán a szociáldemokrácia két világháború közötti történetéről kérdezett.
Január végén új elnököt választott a Jobbik. A párt helyzetéről, meghirdetett új stratégiájáról és a Jobbik előtt álló legfőbb kihívásokról beszélgetett Róna Dániel politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
Az Új Egyenlőség politikai szakértői − Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus és Lakner Zoltán − podcast adásunkban a Fidesz ellenségkép-politikájával foglalkoztak, és feltették a kérdést: igaz-e, hogy a 2022-es választások kereteinek 2020-ban kell eldőlniük.
A Friedrich Ebert Stiftung Budapest, a Policy Solutions elemző intézet és az Új Egyenlőség magazin közbeszélgetések sorozatának októberi témája a magyarországi nem-szavazók társadalmi összetétele és motivációja volt.