Az állam mindig vissza tudja fizetni a saját valutájában létrejött eladósodottságát, a magángazdaság nem. A világgazdaságot mozgató egyre hatalmasabb magánadósság-tömeggel mintha mégsem foglalkozna a közgazdaságtan és az üzleti sajtó? E kérdésre keres választ Steve Keen ismert ausztrál közgazdász könyve.
Mitchell és Fazi azt az alapvető kérdést teszi fel, hogy mit tud kezdeni a demokratikus baloldal a globalizációval. Ez nálunk is alapvető, hiszen a neoliberális „modernizátor” elit erre hivatkozó társadalompolitikája végül összeomláshoz és Orbán Viktor hatalomra jutásához vezetett.
Scheiring Gábor kitűnő, innovatív és gondolatébresztő könyvet írt a liberális demokrácia világmérvű hanyatlásáról, annak különösen jól látható tendenciájáról a posztkommunista világban, s azon belül különösképpen Magyarországon. Tud újat mondani, s ez a legtöbb vonatkozásban meggyőző is.
Az állam, a gondoskodói munka is teremt értéket. A GDP mint mérőszám viszont inkább eltussolja ezeket. A pénzügyi szektornak minél kisebbnek kellene lennie. A jelenlegi szabadalmi gyakorlat pedig gyakran igen káros.
Ha megismerjük a Modern Monetáris Elméletet, más megvilágításba kerül a magyar költségvetési politika és az eurozóna-tagság. A jelenleginél nagyobb mozgástér van a humán tőkét fejlesztő alrendszerekbe való beruházáshoz, ám az eurózóna-tagság már kevésbé tűnik kívánatosnak.
Sebők Miklós új könyve, a Paradigmák fogságában, nagyon sokat segít annak, aki meg akarja érteni a rendszerváltás utáni Magyarország történetét. Sőt, tágabban, igen jó esettanulmány arra, hogy hogyan képesek elitcsoportok a maguk érdekében sikerrel befolyásolni a választókat.
Az elmúlt hónapokban sorozatos tüntetések és utcai összecsapások rázták meg a latin-amerikai térséget. A tiltakozások nemzetközi, dominószerű jellege miatt a jelenséget a helyi elemzők mérsékelt kreativitással az arab tavasz után latin-amerikai tavasznak nevezték el.
A Neoliberális hegemónia Magyarországon című kötet a neoliberális globalizáció kritikájával a magyar baloldali politika elméleti újraalapozását tűzte célul. Igencsak kétséges azonban, hogy e tartalom mennyire új és mennyire alapoz meg bármilyen politikát.
Antal Attila legújabb könyvében azt a kérdést veti fel, hogy „van-e hová visszatérnünk a kivételes állapotból?”. A végül tagadólag megválaszolt teoretikus kérdéshez a szerző a biopolitika és a kivételes állapot kapcsolatán keresztül közelít, de elsősorban napjaink és a jövő számára fontos, konkrét politikai kérdéseket tesz fel.
Mi a neoliberális gazdaságpolitika? Milyen okok miatt uralkodott és uralkodik Magyarországon és a világban? Hogyan lehet meghaladni? Hogyan lehet a gazdaságot demokratizálni? E kérdések körül forgott októberi közbeszélgetésünk Róna Péter és Scheiring Gábor részvételével.