A sokszínű és lenyűgöző Brazília nagyhatalmi ambíciókkal és önbizalommal telve fordult rá a 21. századra. Nagyjából tíz évig jól is ment minden, majd elhúzódó válság és a szélsőséges Jair Bolsonaro választási győzelme következett. A cikk kísérletet tesz a mélyben zajló folyamatok bemutatására, amelyek eddig elvezettek.
A fasizmushoz fűződő viszonyunk bonyolultabb lett 1945 után. Megoszlanak a vélemények, hogy eltűnt vagy létezik-e még, esetleg éppen visszatérőben van-e a Bolsanarók és Trumpok formájában. A neoliberalizmus fasiszta természete című könyv szerzői szerint a fasizmus sosem tűnt el, sőt öltönyben közelít.
Az amerikai kapitalizmus egzisztenciális válságban van. A rozsdaövezetben élő munkások várható élettartama húsz éve csökken, részben a gyógyszeripari legális heroin miatt. A politikai összefonódások biztosítják a folyamatos kínálatot, a neoliberalizmus okozta kilátástalanság pedig a keresletet. A megoldás egy alapjaiban új gazdaság.
Mark Fisher Kapitalista realizmus c. könyvében popkulturális elemzéseken keresztül történetileg tárja elénk, hogy hogyan ölte meg a kapitalizmus kreativitásunkat és képzelőerőnket, és tette lehetetlenné alternatívája elgondolását. A most magyarul is megjelent könyv az antikapitalista erők számára is hasznos tanácsokkal szolgál.
A katolikus egyházfő intelmei járványról, klímaválságról, szociális igazságosságról, menekültekről, feminizmusról, szexuális visszaélésekről, a médiáról. Kapitalizmus-, neoliberalizmus-, nacionalizmus-, militarizmuskritika keresztényeknek.
Mikor érjük utol a nyugatot? Van-e kiút az európai és globális függőségi viszonyokból? Vagy Kelet-Európa örökre a multik összeszerelő üzeme marad? Bruszt László vezetésével ezekre a kérdésekre keresnek új típusú válaszokat fiatal kutatók.
Mikor érjük utol a nyugatot? Van-e kiút az európai és globális függőségi viszonyokból? Vagy Kelet-Európa örökre a multik összeszerelő üzeme marad? Bruszt László vezetésével ezekre a kérdésekre keresnek új típusú válaszokat fiatal kutatók.
Mark Blyth skót származású gazdaságtörténész, a nemzetközi politikai gazdaságtan professzora az amerikai elit intézmények közé tartozó Brown Egyetemen. Kiindulópontja a szintén gazdaságtörténész magyar-amerikai Polányi Károly ünnepelt és eredetileg 1944-ben megjelent könyve, A nagy átalakulás.
A szupergazdag réteg a neoliberalizmus előtt sokkal vékonyabb volt. Gabriel Zucman és Emannuel Saez egyértelművé teszik könyvükben, hogy nem véletlenül voltak például 70 százalékos felső szja-kulcsok a leggazdagabbakra kivetve az USA-ban Roosevelt alatt és után. A cél nem egyszerűen csak az újraelosztás volt.
A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Felemelkedésük elválaszthatatlan a hatvanas évek óta formálódó új, értelmiségi-átmeneti osztálytól.