A szupergazdag réteg a neoliberalizmus előtt sokkal vékonyabb volt. Gabriel Zucman és Emannuel Saez egyértelművé teszik könyvükben, hogy nem véletlenül voltak például 70 százalékos felső szja-kulcsok a leggazdagabbakra kivetve az USA-ban Roosevelt alatt és után. A cél nem egyszerűen csak az újraelosztás volt.
A neoliberális tanokat az államszocializmus piaci reformja mellett elkötelezett közgazdászok és értelmiségiek dolgozták ki, majd terjesztették el itthon. Felemelkedésük elválaszthatatlan a hatvanas évek óta formálódó új, értelmiségi-átmeneti osztálytól.
A neoliberális tanok már 1989 előtt is itt voltak. A neoliberalizmus keleti, illetve nyugati közgazdászok és értelmiségiek párbeszédéből alakult ki – állítja Johanna Bockman amerikai szociológus. Lássuk, hogyan érti mindezt!
Az állam mindig vissza tudja fizetni a saját valutájában létrejött eladósodottságát, a magángazdaság nem. A világgazdaságot mozgató egyre hatalmasabb magánadósság-tömeggel mintha mégsem foglalkozna a közgazdaságtan és az üzleti sajtó? E kérdésre keres választ Steve Keen ismert ausztrál közgazdász könyve.
Mitchell és Fazi azt az alapvető kérdést teszi fel, hogy mit tud kezdeni a demokratikus baloldal a globalizációval. Ez nálunk is alapvető, hiszen a neoliberális „modernizátor” elit erre hivatkozó társadalompolitikája végül összeomláshoz és Orbán Viktor hatalomra jutásához vezetett.
Scheiring Gábor kitűnő, innovatív és gondolatébresztő könyvet írt a liberális demokrácia világmérvű hanyatlásáról, annak különösen jól látható tendenciájáról a posztkommunista világban, s azon belül különösképpen Magyarországon. Tud újat mondani, s ez a legtöbb vonatkozásban meggyőző is.
Az állam, a gondoskodói munka is teremt értéket. A GDP mint mérőszám viszont inkább eltussolja ezeket. A pénzügyi szektornak minél kisebbnek kellene lennie. A jelenlegi szabadalmi gyakorlat pedig gyakran igen káros.
Ha megismerjük a Modern Monetáris Elméletet, más megvilágításba kerül a magyar költségvetési politika és az eurozóna-tagság. A jelenleginél nagyobb mozgástér van a humán tőkét fejlesztő alrendszerekbe való beruházáshoz, ám az eurózóna-tagság már kevésbé tűnik kívánatosnak.
Sebők Miklós új könyve, a Paradigmák fogságában, nagyon sokat segít annak, aki meg akarja érteni a rendszerváltás utáni Magyarország történetét. Sőt, tágabban, igen jó esettanulmány arra, hogy hogyan képesek elitcsoportok a maguk érdekében sikerrel befolyásolni a választókat.
Az elmúlt hónapokban sorozatos tüntetések és utcai összecsapások rázták meg a latin-amerikai térséget. A tiltakozások nemzetközi, dominószerű jellege miatt a jelenséget a helyi elemzők mérsékelt kreativitással az arab tavasz után latin-amerikai tavasznak nevezték el.