Több mint 200 éve született Friedrich Engels. Nem meglepő hát, hogy a legtöbben afféle történelmi alakként gondolnak rá, akinek ugyan megvan a maga történeti jelentősége – elsősorban, mint Marx barátja, támogatója és alkotótársa, másodsorban, mint a korabeli kapitalizmus krónikása –, de különösebben újat nem tud mondani nekünk. Mit is várhatnánk egy csaknem 126 éve halott gondolkodótól? – gondolhatják. Nagyobbat nem is tévedhetnének.
A rendszerkritikai baloldal az elmúlt években újra a hagyományos baloldali témák felé fordult és a pártpolitika irányába mozdult el. Kiss Viktor legújabb könyvében gyökeresen különböző utat javasol a 21. század új elméleteit és cselekvési formáit keresve. A szerzővel Marikovszky Andrea beszélgetett.
Kiss Viktor ideológiakutató politológus legújabb könyve bevezeti az olvasót annak a politikai logikának a megértésébe, ami meghatározza életünket. E jövőtlenséggel küzdő időszakban egyúttal arra is vállalkozik, hogy bemutassa az autonomizmus politikáját, amely a jövő felé nyit új kaput.
A sokszínű és lenyűgöző Brazília nagyhatalmi ambíciókkal és önbizalommal telve fordult rá a 21. századra. Nagyjából tíz évig jól is ment minden, majd elhúzódó válság és a szélsőséges Jair Bolsonaro választási győzelme következett. A cikk kísérletet tesz a mélyben zajló folyamatok bemutatására, amelyek eddig elvezettek.
Nyolcvanhat éve Bécsben fegyvert fogtak a munkások az ország szélsőjobbra tolódása ellen. A vörös Bécs azonban nem is a harcaival, hanem a sikereivel lehet példakép számos más város, így Budapest számára.
Miért vesztette el a baloldal bázisát a vidéki Magyarországon? Hogyan lett a falusi szocialista törzsszavazóból hirtelen jobbikos? Mi a Fidesz sikerének oka a magyar vidéken? Gyakori kérdések ezek, amelyekre Szombati Kristóf könyvéből kaphatunk válaszokat.
Az elmúlt években a baloldali, a feminista és az ökológiai irányzatok szorosabb együttműködése alakult ki. A 21. század új típusú rendszerkritikus mozgalmai vannak születőben – régiónkban is. Milyen lehetőségeket kínál e kezdeményezés? – teszi fel a kérdést a Fordulat folyóirat legújabb száma.
Kanász-Nagy Mátét, az LMP újonnan megválasztott társelnökét kérdezte a párt terveiről, a zöld mozgalmak és a baloldaliság összefüggéseiről Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség stúdiójában.
Bíró-Nagy András politológus szerint büszkén képviselhető a zöld politikával szemben ez a gyakran vádnak szánt jellemzés, hogy kívül zöld, belül piros. A zöld baloldali politika a progresszió legfontosabb új iránya, amely felismeri a szoros összefüggéseket a globális igazságossági problémák, egyenlőtlenségek, valamint a klímaválság kiváltó okai között.
A környezetvédelem és a klímapolitika 2020-ban integráns részét képezi a szociáldemokrata pártok programjának. A zöld pártok nagy része pedig a fenntarthatóságot nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is releváns fogalomként kezeli.