A sokszínű és lenyűgöző Brazília nagyhatalmi ambíciókkal és önbizalommal telve fordult rá a 21. századra. Nagyjából tíz évig jól is ment minden, majd elhúzódó válság és a szélsőséges Jair Bolsonaro választási győzelme következett. A cikk kísérletet tesz a mélyben zajló folyamatok bemutatására, amelyek eddig elvezettek.
Nyolcvanhat éve Bécsben fegyvert fogtak a munkások az ország szélsőjobbra tolódása ellen. A vörös Bécs azonban nem is a harcaival, hanem a sikereivel lehet példakép számos más város, így Budapest számára.
Miért vesztette el a baloldal bázisát a vidéki Magyarországon? Hogyan lett a falusi szocialista törzsszavazóból hirtelen jobbikos? Mi a Fidesz sikerének oka a magyar vidéken? Gyakori kérdések ezek, amelyekre Szombati Kristóf könyvéből kaphatunk válaszokat.
Az elmúlt években a baloldali, a feminista és az ökológiai irányzatok szorosabb együttműködése alakult ki. A 21. század új típusú rendszerkritikus mozgalmai vannak születőben – régiónkban is. Milyen lehetőségeket kínál e kezdeményezés? – teszi fel a kérdést a Fordulat folyóirat legújabb száma.
Kanász-Nagy Mátét, az LMP újonnan megválasztott társelnökét kérdezte a párt terveiről, a zöld mozgalmak és a baloldaliság összefüggéseiről Pogátsa Zoltán az Új Egyenlőség stúdiójában.
Bíró-Nagy András politológus szerint büszkén képviselhető a zöld politikával szemben ez a gyakran vádnak szánt jellemzés, hogy kívül zöld, belül piros. A zöld baloldali politika a progresszió legfontosabb új iránya, amely felismeri a szoros összefüggéseket a globális igazságossági problémák, egyenlőtlenségek, valamint a klímaválság kiváltó okai között.
A környezetvédelem és a klímapolitika 2020-ban integráns részét képezi a szociáldemokrata pártok programjának. A zöld pártok nagy része pedig a fenntarthatóságot nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is releváns fogalomként kezeli.
Figyelmen kívül hagyhatjuk-e a kapitalista termelés önellentmondásait és osztályszerkezetét? Ha korunk társadalmát és annak működését meg akarjuk érteni, a legmélyebbre hatoló gyökereket kell feltárnunk. Újra elő kell vennünk Marx osztályelméletét és megvizsgálnunk tőke és munka örök harcát.
Újabb válaszok a körkérdésre a radikális baloldal helyzetéről, gender és osztály, a geopolitikai gazdaságtan perspektívája, kapitalizmus és fasizmus, új szocializmus és antifasizmus. A 126. lapszámán fő témái.
Releváns-e a marxizmus a XXI. században vagy itt az ideje túllépni rajta? Göran Therborn, a Cambridge-i Egyetem szociológusprofesszora a kritikai elmélet múltját és jelenét feldolgozó művével egy olyan intellektuális körképet kínál, ami elvezethet minket századunk kritikai elméletéhez.