A gyermekszegénységre, a gyermekprostitúcióra, a munka nélkül és alkalmi közmunkából tengődő emberekre, a szegénység felszámolására, a cigányok esélyegyenlőségére még mindig nem szántunk elegendő érdemi figyelmet. Közpolitikai megoldást keresni rendületlenül szükséges, a társadalmi felelősségvállalás hiányosságai nyilvánvalók.
„Aki szegény, az meg is érdemli a sorsát” – gyakran találkozni ilyen és ehhez hasonló véleményekkel a hazai közbeszédben. A szegényhibáztatás jelenségének nemcsak politikai, hanem gazdasági és társadalmi okai is vannak. Közös vonásuk, hogy segítik elterelni a figyelmet a szegénység tényleges, rendszerszintű problémáiról.
Zajlanak ma is szegénységkutatások, de egymástól elszigetelten, és az eredményeiket nem használja fel a politikai döntéshozatal, összegezhetjük Bass László szociológus, egyetemi oktató, szegénységkutató véleményét, akit sokan a Szociopoly nevű érzékenyítő, felvilágosító társasjáték megalkotójaként is ismerhetnek.
Február végén publikálták az Európai Bizottság Magyarországról szóló országjelentését, amely a gazdasági növekedés és annak társadalmi feltételrendszere felől közelíti meg a tagállam helyzetét. Szikra Dorottya szociálpolitikussal Lakner Zoltán beszélgetett az országjelentés társadalompolitikai vonatkozásairól.
Orbán Viktor miniszterelnök a szegénység elleni küzdelmet hirdette meg pártelnöki beszédében. Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában a politikai motivációkról, a szegénység elleni küzdelem lehetőségeiről, és várható forgatókönyvekről beszélgettünk Lakner Zoltánnal.
Nemrég jelent meg az a tanulmány, amely régiónkban vizsgálta az elmúlt 10 év (2008–2018) családpolitikai rendszereit. A Közbeszélgetések májusi rendezvényén Szikra Dorottyával a tanulmány egyik szerzőjével Pogátsa Zoltán beszélgetett.
A Policy Solutions elemző intézet, a Friedrich-Ebert-Stiftung és az Új Egyenlőség arra vállalkozott, hogy közérthető, de a korábbiaknál pontosabb kategóriákat állítson fel a magyar szavazók politikai értékrendjének bemutatására. A kutatás alapján elkészült „Politikai útmutató Magyarországhoz” című kötet is.
Az állami újraelosztás nagysága önmagában nem magyarázza meg sem a gazdasági növekedés, sem a társadalmi igazságosság mértékét. Az egyes modelleket elsősorban nem gazdasági teljesítményük, hanem társadalmi hatásaik különböztetik meg egymástól. Hogyan értékelhető a „magyar modell” és hol változtathatnának rajta a szociáldemokraták?
Milyen mértékben nőttek meg az egyenlőtlenségek és a szegénység az elmúlt bő negyven évben az Egyesült Államokban, illetve mit tudunk a közép- és kelet-európai fejleményekről. Az (előadásként is elhangzott) írás második része elsősorban a térségünkből, de főleg a Magyarországról származó tapasztalatokat elemzi.
Milyen mértékben nőttek meg az egyenlőtlenségek és a szegénység az elmúlt bő negyven évben az Egyesült Államokban, illetve mit tudunk a közép- és kelet-európai fejleményekről. Az (előadásként is elhangzott) írás első része elsősorban az amerikai tapasztalatokat elemzi arról, hogy a társadalom felső osztályai hogyan szakadnak el a többitől.