Mi vagyunk a nők, akik nélkülözhetetlen munkát végeznek a világjárvány idején és akik nélkülözhetetlenek a pandémiából való felépüléshez is. Nélkülözhetetlen munkát végzünk, és mégis borzasztó körülmények között találjuk magunkat. Munkánk mégis alulfizetett és alulértékelt.
A katolikus egyházfő intelmei járványról, klímaválságról, szociális igazságosságról, menekültekről, feminizmusról, szexuális visszaélésekről, a médiáról. Kapitalizmus-, neoliberalizmus-, nacionalizmus-, militarizmuskritika keresztényeknek.
A feministák már régóta hangoztatják, hogy a természethez való viszonyunk és a nők társadalomban betöltött helyzete fájdalmasan sok átfedést mutat, így azok megoldására egyidejűleg érdemes törekedni. Erről beszélget Köves Alexandra Hódosy Annamária kultúrkritikussal, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával.
Az állam, a gondoskodói munka is teremt értéket. A GDP mint mérőszám viszont inkább eltussolja ezeket. A pénzügyi szektornak minél kisebbnek kellene lennie. A jelenlegi szabadalmi gyakorlat pedig gyakran igen káros.
Európa öregszik. A gondoskodásra szoruló emberek (gyerekek, betegek, idősek), a társadalom egyre növekvő részét teszik ki, eközben a gondoskodás válsága egyre mélyül. Ezek azok a kulcsmondatok, amelyeket az idősgondozás témakörében mostanában egyre többet lehet hallani.
Indiában Kerala államban a legmagasabb az írni és olvasni tudók száma. Itt nem a GDP mutató szerint határozzák meg a gazdasági jólétet. Ez az állam olyan szociálpolitikai rendszert működtet, amely az oktatáson és az egészségügyön keresztül javítja az emberek életszínvonalát.
Hogyan beszélhető el a női emancipáció története kiskamaszoknak? Marta Breen és Jenny Jordahl: Nagyszerű nők – A feminizmus rövid története című képregény kötete mind a célközönség, mind a témaválasztás miatt figyelemre méltó, megvalósítása azonban több szempontból is bírálható.
A női hajléktalanság egyszerre mutatja meg a magyar állami újraelosztási politika négy dimenzióját és azok működésképtelenségét: a familializmuson és privatizáción alapuló lakáspolitikáét, a jóléti paternalizmuson alapuló újraelosztási rendszerét és a prekariátuson alapuló gazdasági/jóléti politikáét.
„Ami igazán nehéz, az nem az új elképzelések befogadása, hanem a régiektől való megszabadulás.” − mondja Bregman. Könyve népszerűségében nem csak a tömegek fokozódó elégedetlenségét és kritikára való nyitását láthatjuk, hanem annak a jelentőségét is, ahogyan megtalál egy szemléletformáló hangvételt.
A Trump elleni női demonstrációkat követően Nancy Fraser filozófus aláírta a „99%” feminizmusát, vagyis a „többség” feminizmusát szorgalmazó felhívást, amely nemzetek feletti és antikapitalista. Fraser egy olyan befogadó, többségi feminizmusért dolgozik, amely elutasítja a haladó irányzatok neoliberális kisajátítását.