Az elmúlt években a baloldali, a feminista és az ökológiai irányzatok szorosabb együttműködése alakult ki. A 21. század új típusú rendszerkritikus mozgalmai vannak születőben – régiónkban is. Milyen lehetőségeket kínál e kezdeményezés? – teszi fel a kérdést a Fordulat folyóirat legújabb száma.
Mark Blyth skót származású gazdaságtörténész, a nemzetközi politikai gazdaságtan professzora az amerikai elit intézmények közé tartozó Brown Egyetemen. Kiindulópontja a szintén gazdaságtörténész magyar-amerikai Polányi Károly ünnepelt és eredetileg 1944-ben megjelent könyve, A nagy átalakulás.
A How To Be An Antiracist (Hogyan legyél antirasszista?) c. könyv szerint a rasszizmus elleni küzdelemhez előbb meg kell értenünk annak mélységeit és történelmi gyökereit. Mindenekelőtt a közpolitikai intézkedéseket kell átformálni: ezeknek vállaltan antirasszistáknak kell lenniük.
Recenzió Éber Márk Áron A csepp – A félperifériás magyar társadalom osztályszerkezete című könyvéről (Budapest: Napvilág Kiadó, 2020) Egy olyan országban, ahol az értelmiség még 30 évvel a rendszerváltás után is a Nyugathoz való felzárkózás délibábját kergeti, nagy szükség van az olyan kijózanító elemzésekre, mint A csepp. Könyvajánló mindenkinek, aki […]
A világ sivatagosodik, az óceánok savasodnak, a légkör szennyezett, a járványok pedig terjednek. Kinek az élete fizet egy melegedő bolygóért? Valakiké biztosan! A Climate Leviathan amellett érvel, hogy e komplex folyamat a képzelet válsága, melynek a megoldása komoly politikai probléma.
Figyelmen kívül hagyhatjuk-e a kapitalista termelés önellentmondásait és osztályszerkezetét? Ha korunk társadalmát és annak működését meg akarjuk érteni, a legmélyebbre hatoló gyökereket kell feltárnunk. Újra elő kell vennünk Marx osztályelméletét és megvizsgálnunk tőke és munka örök harcát.
Thomas Piketty francia közgazdász 2013-as A Tőke a huszonegyedik században című könyvével vált világszerte ismertté. Ennek az volt a jelentősége, hogy visszahozta a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek kérdését a közgazdasági főáramba,. Most “Tőke és ideológia” címmel új kötettel jelentkezett.
Az emberiség felének fizikai adottságait, igényeit figyelmen kívül hagyják az egészségügytől a szociálpolitikán át a hétköznapi tárgyak tervezéséig. Az adathiány a nők egészségügyi, testi és lelki épségét veszélyezteti világszerte – és ezen a digitalizáció sem változtat. A probléma rendszerszintű.
„A demagóg populizmus a tünet. A technokrata neoliberalizmus a betegség. A demokratikus pluralizmus a gyógyír.” Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban reneszánszát éli az osztályelemzés. E sorba illeszkedik Michael Lind provokatív, lényeglátó, de szerkezetileg mégis hibás könyve az osztályháborúról.
A szupergazdag réteg a neoliberalizmus előtt sokkal vékonyabb volt. Gabriel Zucman és Emannuel Saez egyértelművé teszik könyvükben, hogy nem véletlenül voltak például 70 százalékos felső szja-kulcsok a leggazdagabbakra kivetve az USA-ban Roosevelt alatt és után. A cél nem egyszerűen csak az újraelosztás volt.