Didier Eribon francia filozófus és szociológus a Visszatérés Reimsbe című önelemző könyvében arra a kérdésre keresi a választ, hogy testvéreivel szemben neki, homoszexuális fiatalként, hogyan sikerült mégis kitörnie a kilátástalanságon túl semmi mással nem kecsegtető francia kisvárosi munkás miliőből.
Összeegyeztethető-e a társadalomtudományi kutatómunka a politikai cselekvéssel? Fáber Ágoston hiánypótló könyve e kérdésre kínál választ Pierre Bourdieu pályáját és munkásságát bemutatva. Könyvéből az is kiderül, hogy a francia szociológus hogyan egyeztette össze tudományos kutatásait politikai aktivizmusával.
Mi az a társadalmi újratermelés, és hogyan működik a kapitalizmusban? Mi köze a feminizmusnak a szennyezett vízhez, vagy az egészségügy és az oktatás válságához? Elég egy nőnek „bedobnia magát” ahhoz, hogy vezető pozícióba kerülhessen? Válságos időkben merre tovább, feminista mozgalom?
A szocializmus tervezőmérnökei felépítették a berlini falat, a politikai szabadsághiány szimbólumát. Amikor leomlott, új falak nőttek a földből. A neoliberális kapitalizmus tervezőmérnökei bizonytalanságból és egyenlőtlenségből építettek falakat, korlátozva azt, hogy a kelet-európaiak mit kezdhettek újonnan megszerzett szabadságukkal. A tudományágakat elválasztó falak pedig megakadályozzák a posztszocialista átalakulás helyes értékelését.
A társadalmi reprodukció fogalmával szokás jelölni az emberi élet és a munkaerő újratermelésének azt a folyamatát, ahogyan az emberek napról napra visszanyerik munkaerejüket, és eközben új emberek születnek és munkaképessé nevelkednek. Ez az írás sorvezető a Fordulat folyóirat 2018-ban megjelent 24. lapszámához.
John Komlos Budapesten született, de doktori diplomáit történelemből és közgazdaságtanból már a Chicagói Egyetemen szerezte. A nemrég magyarul is megjelent könyve kitűnő bírálata a neoliberális elméleteknek, amelyek évtizedek óta pusztítanak világszerte. Dicstelen szerepük azonban teret nyitott a neokeynesiánusok előtt.
A fiatal svéd sztárökológus, Andreas Malm legújabb könyvében felteszi a kérdést: miért nem igazán sikeresek a zöldmozgalmak? Válasza egyértelmű: azért, mert kizárólag békés eszközökkel küzdenek céljaikért. Szerinte a klímaválság viszont csak akkor lesz elkerülhető, ha e mozgalmak felvállalják a magántulajdon elleni erőszakot.
A Fordulat folyóirat új száma megtöri a magyarországi oktatáspolitikai viták kétosztatúságát: a konzervatív és a liberális mellett felvázolja egy baloldali pedagógia kereteit. De vajon egy baloldali pedagógia csak a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklésére irányulhat, vagy törekedhet a kapitalizmus meghaladására is?
Becslések szerint 2-3 millió ember érintett a lakhatási szegénység valamilyen formájában ma Magyarországon. A megfizethetetlen lakásárak és az emelkedő bérleti díjak miatt sokan rossz állapotú ingatlanokban, energiaszegénységben, túlzsúfolt együttélésekben kényszerülnek lakni. Mire van szükségük a lakhatási nehézségekkel küzdő nőknek?
Hogyan alakítja át a szexet a profitszerzés igénye? Hogyan válik piaccá, termékké és szolgáltatássá? Hogyan válik a (női) test áruvá – mások anyagi hasznának forrásává? A Replika folyóiratban megjelent elemzések annak jártak utána, milyen a szex a kapitalizmusban – és hogy miért vált ilyenné.