Hogyan kellene átalakítani az államszocialista gazdaságokat? Ez volt a 20. század végének egyik központi kérdése. Hogyan vált Kína a világ ipari nagyhatalmává, miközben Oroszország dezindusztrializálódott? Isabella Weber díjnyertes How China Escaped Shock Therapy: The Market Reform Debate (Routledge, 2021) című könyve Kína fejlődési sikerei mögött álló gazdaságpolitikai vitákat vizsgálja.
Sikerült új kulturális elitet és kánont teremtenie az Orbán-rezsimnek? Valóban baloldali lenne a legtöbb vezető művész Magyarországon? Fontosabb-e, hogy melyik író híresebb és elismertebb, mint a kulturális termelők osztályhelyzete? Dilemmák egy elitkutatás kapcsán.
Miért esett egybe az emberi jogi mozgalom és a neoliberalizmus felvirágzása? Hogyan emelkedett fel e mozgalom más, radikálisabb törekvésekkel szemben? Mi történt a gazdasági igazságosság céljával, és miért csak a létminimum alatt élők szenvedéseire összpontosítunk? Könyvében Samuel Moyn e kérdésekre keresi a választ.
Albánia a rendszerváltás hét éve alatt a kemény diktatúrából az újkapitalista gazdaság összeomlásán át egészen a polgárháborúig jutott. Könyvében Lea Ypi e viharos időszak eseményeit, saját felnőtté válásának történetét dolgozza fel. A Free őszinte és felkavaró olvasmány, amiből önmagunkat és Európát is jobban megérthetjük.
Új esszékötetében Seregi Tamás a kapitalizmus és az alkotók viszonyára, a szimbolikus erőszak hatásaira, és az alkotókat sújtó prekariátus helyzetre hívja fel a figyelmet, és művészeti alapjövedelem bevezetését javasolja. A posztkapitalizmust vízióját a kultúra és a művészet újragondolt viszonyába ágyazza.
Kornai Jánosnak és a többi kelet-európai gazdasági szakértőnek nincs oka megbánni semmit. Ténylegesen nem ők határozták meg a kínai csodát, nem felelnek azért, amiért Kínát kárhoztatják. A kínai csoda valójában éppen annak köszönhető, hogy nem fogadták meg a tanácsaikat.
A bántalmazó kapcsolatok legtöbbje ugyanazt az utat járja be: a kezdetben idillinek vélt kapcsolatban az egyik fél (legtöbbször a nő) alárendelődik a másiknak, és hamar kialakul az a függőségi helyzet, amelyben a bántás, a bántalmazás szóbeli, érzelmi, gazdasági vagy akár fizikai formája bár kínzóvá, mégis természetessé válik.
A Fordulat folyóirat élelmiszer-önrendelkezésről szóló lapszáma vitán felül létkérdést tárgyal olyan kritikai értelmezésben, aminek a körülöttünk lángoló világban ma már alapkövetelménynek kellene lennie. A szerzőktől azt is elleshetjük, hogy hogyan érdemes az önrendelkezés szelleméhez méltóan tudományos munkát végezni.
A jobboldali populista pártok és mozgalmak globális térnyerése új kihívások elé állítja a demokráciákat. Milyen szempontokat hagyunk figyelmen kívül? Mi lehet hatékony taktika ellenük? Ilyen kérdéseket feszeget Philippe Corcuff, aki egy francia esettanulmányból kiindulva próbál baloldali választ adni az előttünk álló kihívásra.
Didier Eribon francia filozófus és szociológus a Visszatérés Reimsbe című önelemző könyvében arra a kérdésre keresi a választ, hogy testvéreivel szemben neki, homoszexuális fiatalként, hogyan sikerült mégis kitörnie a kilátástalanságon túl semmi mással nem kecsegtető francia kisvárosi munkás miliőből.