A fasizmushoz fűződő viszonyunk bonyolultabb lett 1945 után. Megoszlanak a vélemények, hogy eltűnt vagy létezik-e még, esetleg éppen visszatérőben van-e a Bolsanarók és Trumpok formájában. A neoliberalizmus fasiszta természete című könyv szerzői szerint a fasizmus sosem tűnt el, sőt öltönyben közelít.
Folytatódik a vita. Phillips Ágnes Adél védelmébe veszi az érintett társadalmi elméleteket a könyv szerzőivel szemben. Szerinte szélmalomharc és szalmabábérvelés jellemzi azt.
Mark Fisher Kapitalista realizmus c. könyvében popkulturális elemzéseken keresztül történetileg tárja elénk, hogy hogyan ölte meg a kapitalizmus kreativitásunkat és képzelőerőnket, és tette lehetetlenné alternatívája elgondolását. A most magyarul is megjelent könyv az antikapitalista erők számára is hasznos tanácsokkal szolgál.
Az elnyomás mindenütt jelen van: a beszédben, a szimbólumokban, a kategóriákban. Ebből indul ki a társadalmi igazságosság napjaink aktivizmusát uraló, rugalmatlan értelmezése. Helen Pluckrose és James Lindsay új könyve mindezek forrását, a posztmodern tudományt mutatja be – és bírálja.
A katolikus egyházfő intelmei járványról, klímaválságról, szociális igazságosságról, menekültekről, feminizmusról, szexuális visszaélésekről, a médiáról. Kapitalizmus-, neoliberalizmus-, nacionalizmus-, militarizmuskritika keresztényeknek.
Vannak, akik korunkat antropocénnek nevezik. Ám ami ténylegesen pusztítja a világot körülöttünk, az nem az ember, hanem a kapitalizmus. A kapitalizmus pedig viszonylag új jelenség az emberiség történelmében. Korábban is volt magántulajdon, voltak piacok és árak.
David Graeber amerikai társadalomtudós a Yale és a Goldsmiths professzora volt, de széleskörűen részt vett a kapitalizmussal szemben kritikus társadalmi mozgalmakban is. A Rolling Stone magazin szerint ő találta ki az Occupy Wall Street „mi vagyunk a 99%” szlogenjét.
Miért vesztette el a baloldal bázisát a vidéki Magyarországon? Hogyan lett a falusi szocialista törzsszavazóból hirtelen jobbikos? Mi a Fidesz sikerének oka a magyar vidéken? Gyakori kérdések ezek, amelyekre Szombati Kristóf könyvéből kaphatunk válaszokat.
Hogyan értékeljük az 1989 előtti társadalmi viszonyokat? Kik csinálták a rendszerváltást? Milyen baloldali politika vezethet ki a jelenlegi helyzetből? Szalai Erzsébet szociológus, egy nemrég megjelent könyv kapcsán fogalmazza meg válaszait.
Ahogyan a munkásság, úgy a kizsákmányolás is atomizálódik. Ennek mértéke pedig – többek között – azért lehet egyre nagyobb, mert az egyes munkás nem élvezi, vagy csak egyre kevésbé sorstársai védelmét. Szalai Erzsébet írása a mai magyar társadalom szerkezetéről.