A már évek óta tartó lakásár-emelkedés okairól kérdeztük a Periféria Központ alapító tagjait, Szabó Lindát, Jelinek Csabát, Pósfai Zsuzsannát és Czirfusz Mártont. A Periféria Központ egy régóta működő, de hivatalosan nemrég intézményesült műhely, ami az akadémiai tudást, a közpolitikai döntéshozást, a terepen mozgó aktivista közeget, valamint a releváns piaci szereplőket igyekszik összekötni. E különböző mezők között elsősorban a következő témák mentén segíti a tudásátadást: financializáció, térbeli kiszorítás, alternatív lakhatási modellek, állam és ingatlanpiac kapcsolata.

A jelenlegi beszélgetés alapvetően a lakás áruvá válásának következményeit mutatja be: ennek különböző társadalmi csoportokra gyakorolt hatását, az állami szerepvállalás hiányosságait, valamint a szakpolitikai intézkedések szegregáló jellemzőit.

Milyen jelenségek állnak az elmúlt 10 év nagymértékű lakásdrágulása mögött?

  • Annak ellenére, hogy a lakásár-emelkedés gyakran pozitív színben van feltüntetve, ez csak a befektetők számára kedvez. Akiknek nincs saját ingatlanjuk, de szeretnének, azok számára ez kifejezetten kedvezőtlen.
  • A lakásár-emelkedés önmagában még nem jelenti azt, hogy a gazdaság jól teljesít, a jelen folyamatok hátterében a rengeteg kihelyezett hitel is jelentős szerepet játszik. Ez pedig éppen azt mutatja, hogy a társadalom jelentős részének nincsen elegendő pénze, akik pedig nem jutnak hitelhez, még inkább kiszorulnak a saját ingatlanhoz való hozzáférés lehetőségéből. A lakáshitelezés a pénzintézetek számára is igen jövedelmező tevékenység.
  • A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) szintén tekinthető hitelfelvételt ösztönző programnak is, az ugyanis csak ritkán elegendő egy teljes ingatlan megvásárlásához. A CSOK-ok 70%-ánál hitelfelvétel is történik. Ez pedig még jobban felnyomja az árakat, amivel az alsóbb rétegeket még inkább kiszorítja az ingatlanvásárlásból.
  • Vannak azonban olyan régiók is az országban, ahol nincs számottevő lakásár-emelkedés, illetve nincs jelentős lakáspiac (eladás és vétel). Tipikusan ilyen például az északkelet-magyarországi térség, amelynek rurális térségeiben nem nő az ingatlanok értéke. Ez a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet, hiszen az ott élő emberek így beszorulnak a környezetükbe: vagy nem tudják eladni ingatlanjukat, vagy annak ellenértékéből lehetetlenség másikat venni másik településen.
  • A lakáspiacon a rendszerváltáskor döntő fordulat állt be: a lakásprivatizáció eredményeképpen a lakások kb. 90%-át ma a tulajdonos, vagy annak hozzátartozója lakja. Ezt követően a 2008-as válság hozott nagyobb változásokat, majd pedig a 2010-es kormányváltást követő átalakulások számottevők.
  • Az alacsonyabb státuszú településrészek lakosságának kicserélődése a lakáspiac átalakulásának része. A magasabb státuszúak beáramlása, egyúttal az alacsonyabb státuszúak kiszorítása, vagyis a dzsentrifikáció a gyakori felfogással ellentétben nem egy „természetes folyamat”, hanem a legtöbb esetben célzott, sokszor állami-önkormányzati szerepvállalással összekapcsolódó folyamat. Ez jól érzékelhető azokon a területeken, ahol korábban sok állami vagy önkormányzati lakás volt, hiszen a leggyorsabban éppen e területeken ment végbe a dzsentrifikáció folyamata. Az állam sokszor ahelyett, hogy forrást biztosítana a lelakott épületek karbantartására, piaci szereplők, vállalkozók és befektetők bevonásával újakat húzat fel a korábban ott élők kárára. A probléma ezzel nem szűnik meg, csak térben áthelyeződik.
  • A lakáspolitikát gyakorlatilag a bankok kezébe helyezték át. Egyrészről az államnak nincs egységes átfogó lakáspolitikai koncepciója, másrészről, ha valaki akárcsak CSOK-hoz szeretne hozzájutni, azt is a bankok bírálják el – az állam átadta ezt a szerepet a pénzintézeteknek. Többek között ennek az eredménye a növekvő eladósodottság és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Pedig az egyik megoldás ennek az ellenkezője lenne: növelni a megfizethető bérlakásállományt.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.