Kikből áll az érdekképviseletek első „védvonala”? Mi lehet a vonzó egy fiatal számára a szakszervezeti munkában? Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában ezekről a kérdésekről és persze a koronavírus-járvány hatásairól is beszélgetett Kiss Nikolettával az Új Egyenlőség szerkesztője, Kiss Ambrus.
A beszélgetés apropója egy írás, amely a Mérce digitális hasábjain jelent meg Kiss Nikoletta és Bábel Balázs tollából. Ebben a koronavírus okozta válság és a munkavállalók önszerveződésének a kérdését elemzik. „A vírus és a terjedésének megakadályozására bevezetett intézkedések rendkívül nehéz helyzetbe hozták világszerte a munkavállalókat – állapítja meg a cikk. – Bár még közel sem vagyunk túl a nehezén, azt már látjuk, azok tudták a legjobb feltételekkel átvészelni ezt az időszakot, akik összefogtak, és közösen álltak ki érdekeikért.”
Sokat beszélgettünk az elmúlt időszakban arról, hogy miért szükséges a munkavállalóknak megtalálniuk egymásban a szövetségest, milyen társadalmi párbeszédre és intézményrendszerre lenne szükség. Arról már kevesebb szó esik, hogyan működik a mindennapokban a szakszervezeti munka, és legfőképpen milyen belső motivációi vannak az embereknek, amikor szabadidejükben ezzel foglalkoznak.
Niki egy nagy kereskedelmi lánc pénztárosa volt, amikor a húszas évei elején megtalálta a szakszervezet, és az karrierpályát adott számára. Fő motivációja az a sikerélmény volt, amikor szakszervezeti bizalmiként meg tudta védeni a kirúgástól kollégáit. Ez a gyakorlatban is megmutatta számára, miért szükségesek és fontosak az önszerveződések a munkahelyeken.
A szakszervezeti mozgalmak frontvonalában elsőként a szakszervezeti bizalmik vannak, akik munkájuk mellett, társadalmi munkában végzik az érdekérvényesítő munkát. Választott emberek, akik bírják a saját közegük támogatását. Ez pedig demokratikus legitimációt ad számukra a „főnökkel” való egyeztetéshez.
A beszélgetés során kiderült, hogy egy ilyen lépés egyben karriert is adhat valakinek, hiszen a szakszervezeti bizalmiból ma már a képzési rendszernek köszönhetően állandó szakszervezeti munkatárs lett.
A podcast nem csak arra kereste a választ, milyen rekrutációs útvonalak vannak a szakszervezeti mozgalmon belül, hanem azt is megvizsgáltuk, miben tud segíteni az a nemzetközi hálózat, amelyben az egyes ágazati szakszervezetek tevékenykednek.
Címfotó: Paulien Osse, CC (Képünk illusztráció.)
Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM
Kapcsolódó írások
Az elmúlt években a baloldali, a feminista és az ökológiai irányzatok szorosabb együttműködése alakult ki. A 21. század új típusú rendszerkritikus mozgalmai van...
Komjáthi Imrével, az MSZP elnökhelyettesével, a Közmunkás Szakszervezet egyik alapítójával Lakner Zoltán szerkesztő beszélgetett a baloldal és a szakszervezetek...
Milyen lesz a fejlesztő állam a XXI. században? A XX. század második fele után a XXI. században is nagyon fontos szerepet fog játszani a gazdasági növekedésben ...
A kormány a vírushelyzetet használja alibiként, hogy az eddigieknél is messzebb menjen a munkavállalók kiszolgáltatottságának fokozásába – állították egybehangz...
