Kikből áll az érdekképviseletek első „védvonala”? Mi lehet a vonzó egy fiatal számára a szakszervezeti munkában? Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Kiss Ambrus ezekről a kérdésekről, illetve a koronavírus-járvány hatásairól is beszélgetett Kiss Nikolettával.
Beérni látszik a szakszervezetek sokéves próbálkozása, hogy a mozgalmat fellendítsék és megszólítsák a fiatalokat. Legalábbis ezt támasztja alá a Policy Agenda, a Friedrich Ebert Stiftung és a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) közös, reprezentatív felmérése.
Ha a szakszervezeti mozgalom nem tud a “fiatal, digitális és jól szervezett” jegyek irányába mozdulni akkor megszűnhet létezni. A feladat nem egyszerű, de nem is lehetetlen, „csupán” be kell vonni a fiatalokat, modernizálni a működést, és megerősíteni a bázisokat.
A rabszolga-törvény elleni tüntetések, sikeres sztrájkok és sztrájk-fenyegetések újra megmutatták, hogy van szakszervezet Magyarországon is. Ezzel együtt fellángolt a vita, hogy mi is kell egy jó szakszervezethez, szükség van-e a mostani rendszerre.
Február 21-én kongresszust tart a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ahol arról döntenek, hogy ki fogja vezetni a szervezetet az elkövetkező négy évben. Az Új Egyenlőség stúdiójában került sor az egyetlen nyilvános elnökjelölti vitára a jelöltek között.
Időszerű lenne egy átfogó párbeszéd, amelynek során látleletet veszünk (kerülve a már sokszor unalomig ismert paneleket) a szakszervezeti mozgalom mai állapotáról, tekintettel a hazai szociális párbeszéd rendszerének egészére. Munkajogász szerzőnk a kérdést elsősorban szabályozási oldalról közelíti meg.
A szuverenitás a magyar politikai egyik alapkérdésévé vált. A kormánypártok Soros Györgytől akarják függetleníteni az országot, az ellenzék a kormánypárti oligarcháktól. De vajon az érdekképviseletek megőrizték-e szuverenitásukat, például a magyar szakszervezetek függetlenek-e?
Sztrájkot hirdetett Németország legnagyobb ipari szakszervezete, sőt még a 28 órás munkahétért is harcba indult a speciális helyzetű dolgozók számára. Ehhez kellett 1,8 millió tag, és egy erős kollektív szerződés. Nézzük a német és a magyar helyzet azonosságait és különbségeit!
Az Új Egyenlőség célja, hogy teret adjon olyan kérdések megvitatásának, amelyek más médiumokban háttérbe szorultak. Pásztóy András vitaindítója a szakszervezeti mozgalom helyzetéről nyitott fülekre talált, és erre válaszolt pár hónapja Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Most elkészült a viszontválasz.