Beérni látszik a szakszervezetek sokéves próbálkozása, hogy a mozgalmat fellendítsék és megszólítsák a fiatalokat. Legalábbis ezt támasztja alá a Policy Agenda, a Friedrich Ebert Stiftung és a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) közös, reprezentatív felmérése.
A 2017-es adóbevallások adatai alapján azt vizsgáltuk, hogy mennyi szakszervezeti tag lehet Magyarországon, és a számokból mi olvasható ki a bérezésükről. Hol erősebb a szakszervezeti mozgalom: a dolgozói társadalom alsó tizedében vagy a legjobban kereső 1 százalékában? Meglepő adatokat és következtetéseket adunk közre.
A rabszolga-törvény elleni tüntetések, sikeres sztrájkok és sztrájk-fenyegetések újra megmutatták, hogy van szakszervezet Magyarországon is. Ezzel együtt fellángolt a vita, hogy mi is kell egy jó szakszervezethez, szükség van-e a mostani rendszerre.
Február 21-én kongresszust tart a Magyar Szakszervezeti Szövetség, ahol arról döntenek, hogy ki fogja vezetni a szervezetet az elkövetkező négy évben. Az Új Egyenlőség stúdiójában került sor az egyetlen nyilvános elnökjelölti vitára a jelöltek között.
Egy fiatal munkavállaló vagy munkavállalás előtt álló egyik leggyakoribb válasza a szakszervezetekről szóló ismereteit firtató kérdésre, hogy „miért, van még ilyen?” Pedig a dolgozók közel 10 százaléka szakszervezeti tag, de a 35 év alatti korosztályt egyre nehezebben éri el az érdekvédelem eszméje.
Időszerű lenne egy átfogó párbeszéd, amelynek során látleletet veszünk (kerülve a már sokszor unalomig ismert paneleket) a szakszervezeti mozgalom mai állapotáról, tekintettel a hazai szociális párbeszéd rendszerének egészére. Munkajogász szerzőnk a kérdést elsősorban szabályozási oldalról közelíti meg.
A szuverenitás a magyar politikai egyik alapkérdésévé vált. A kormánypártok Soros Györgytől akarják függetleníteni az országot, az ellenzék a kormánypárti oligarcháktól. De vajon az érdekképviseletek megőrizték-e szuverenitásukat, például a magyar szakszervezetek függetlenek-e?
Sztrájkot hirdetett Németország legnagyobb ipari szakszervezete, sőt még a 28 órás munkahétért is harcba indult a speciális helyzetű dolgozók számára. Ehhez kellett 1,8 millió tag, és egy erős kollektív szerződés. Nézzük a német és a magyar helyzet azonosságait és különbségeit!
Mi az a Ghent-rendszer, melyek a főbb sajátosságai az egyes országokban, s milyen hatása lehetne Magyarországon egy hasonló, szakszervezetek által működtetett munkanélküliségi biztosítási rendszer bevezetésének. Valóban ez lenne a csodaszer minden bajunkra? Vagy csak újakat hozna létre?
Az Új Egyenlőség célja, hogy teret adjon olyan kérdések megvitatásának, amelyek más médiumokban háttérbe szorultak. Pásztóy András vitaindítója a szakszervezeti mozgalom helyzetéről nyitott fülekre talált, és erre válaszolt pár hónapja Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Most elkészült a viszontválasz.