Kikből áll az érdekképviseletek első „védvonala”? Mi lehet a vonzó egy fiatal számára a szakszervezeti munkában? Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Kiss Ambrus ezekről a kérdésekről, illetve a koronavírus-járvány hatásairól is beszélgetett Kiss Nikolettával.
Az Új Egyenlőség, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozata konferenciát szervezett a „Jövő érdekvédelme!” címmel. A rendezvény egyik fő témája a SZISZ és Policy Agenda közös kutatása volt, amely a 35 év alattiak attitűdváltozásait vizsgálta.
A széleskörű szolidáris és érzékeny figyelem vezetett ahhoz, hogy a felsőoktatás betegségeinek tüneti kezelése, illetve ideiglenes megoldások elfogadása helyett azokat az eszközöket kezdtük el keresni, amelyek a rendszerszintű elnyomás egyre agresszívabb támadásaival szemben hatékonyak lehetnek.
Az alacsony bérek okozzák a legnagyobb gondot a fiataloknak, s zavarja őket, hogy a tudás és a szorgalom kevesebbet ér a kapcsolatoknál. Az Y nemzedék kiszolgáltatottnak érzi magát, a Z generáció pedig kevés karrierelehetőséget lát. Vajon mit gondolnak az érdekvédelemről?
Milyen hosszabb és rövidebb távú kihívások előtt áll a magyarországi szakszervezeti mozgalom? Mit várnak vezetői a kormánytól? A munkavállalói érdekképviselet feladatairól a legnagyobb konföderációk elnökei még a választások előtt fejtették ki nézeteiket a Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség közbeszélgetésén.
Magyarországon a bérek még mindig aggasztóan alacsonyak. A helyzet javításában kulcsszerepe van a szakszervezeteknek. Az Új Egyenlőség, a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozata a munkavállalói érdekképviselet erősítéséről tartott közbeszélgetést.
Ha nincs a szociális párbeszédnek megfelelő intézményi rendszere, akkor nagyobb az esélyük az átláthatatlan alkuknak, a sötét szobákban kötött megállapodásoknak. Így néz ki a mai magyar érdekegyeztetés helyzete, így festenek előzményei, állomásai és mozgatórugói.
Nem lehet azt mondani, hogy Magyarország a sztrájkok országa, ahogy azt sem, hogy a méltányos bérezés vagy a munkavállalói jogok érvényesülésének birodalma. Ritkán látni csak ilyesmire példát. Valamiféle pozitív változás az utóbbi időben mégiscsak elindult. Remélhetőleg valódi fordulat előtt állunk.
Közbeszélgetésen volt vendégünk Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Molnár Gyula az MSZP elnöke, illetve Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. Arra kerestük a választ, hogy a baloldalnak miként lehetne, kellene segítenie a munkavállalók önszerveződését, érdekvédelmét.
A magyar szakszervezetek lassan, de biztosan teret veszítenek annak ellenére, hogy a munkavállalók érdekvédelmére láthatóan egyre nagyobb szükség volna. Az ismeret- és bizalomhiány, továbbá az akcióképtelenség nyilvánvalóvá teszik, hogy a tendencia megfordításához alapvetően új stratégiák kidolgozására volna szükség.