Kikből áll az érdekképviseletek első „védvonala”? Mi lehet a vonzó egy fiatal számára a szakszervezeti munkában? Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Kiss Ambrus ezekről a kérdésekről, illetve a koronavírus-járvány hatásairól is beszélgetett Kiss Nikolettával.
Címke: érdekvédelem
A fiatalok és a szakszervezet
Az Új Egyenlőség, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség (SZISZ) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozata konferenciát szervezett a „Jövő érdekvédelme!” címmel. A rendezvény egyik fő témája a SZISZ és Policy Agenda közös kutatása volt, amely a 35 év alattiak attitűdváltozásait vizsgálta.
„Ha velünk jöttök, lehet, hogy lesz valami”
A széleskörű szolidáris és érzékeny figyelem vezetett ahhoz, hogy a felsőoktatás betegségeinek tüneti kezelése, illetve ideiglenes megoldások elfogadása helyett azokat az eszközöket kezdtük el keresni, amelyek a rendszerszintű elnyomás egyre agresszívabb támadásaival szemben hatékonyak lehetnek.
A jövő érdekvédelme és a fiatalok
Az alacsony bérek okozzák a legnagyobb gondot a fiataloknak, s zavarja őket, hogy a tudás és a szorgalom kevesebbet ér a kapcsolatoknál. Az Y nemzedék kiszolgáltatottnak érzi magát, a Z generáció pedig kevés karrierelehetőséget lát. Vajon mit gondolnak az érdekvédelemről?
Mit követelnek a kormánytól a szakszervezetek?
Milyen hosszabb és rövidebb távú kihívások előtt áll a magyarországi szakszervezeti mozgalom? Mit várnak vezetői a kormánytól? A munkavállalói érdekképviselet feladatairól a legnagyobb konföderációk elnökei még a választások előtt fejtették ki nézeteiket a Friedrich Ebert Stiftung és az Új Egyenlőség közbeszélgetésén.
Olcsó munka vagy erős szakszervezetek?
Magyarországon a bérek még mindig aggasztóan alacsonyak. A helyzet javításában kulcsszerepe van a szakszervezeteknek. Az Új Egyenlőség, a Friedrich Ebert Stiftung és a Magyar Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Tagozata a munkavállalói érdekképviselet erősítéséről tartott közbeszélgetést.
A hatékony érdekegyeztetés intézményei – hova jutottunk el 2018-ra?
Ha nincs a szociális párbeszédnek megfelelő intézményi rendszere, akkor nagyobb az esélyük az átláthatatlan alkuknak, a sötét szobákban kötött megállapodásoknak. Így néz ki a mai magyar érdekegyeztetés helyzete, így festenek előzményei, állomásai és mozgatórugói.
Sztrájkok: a tanult tehetetlenség vége?
Nem lehet azt mondani, hogy Magyarország a sztrájkok országa, ahogy azt sem, hogy a méltányos bérezés vagy a munkavállalói jogok érvényesülésének birodalma. Ritkán látni csak ilyesmire példát. Valamiféle pozitív változás az utóbbi időben mégiscsak elindult. Remélhetőleg valódi fordulat előtt állunk.
Hogyan segítheti a baloldal a dolgozók önszerveződését, érdekvédelmét?
Közbeszélgetésen volt vendégünk Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Molnár Gyula az MSZP elnöke, illetve Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke. Arra kerestük a választ, hogy a baloldalnak miként lehetne, kellene segítenie a munkavállalók önszerveződését, érdekvédelmét.
Szakszervezeti szervezettség – lecsúszás és emelkedési stratégiák
A magyar szakszervezetek lassan, de biztosan teret veszítenek annak ellenére, hogy a munkavállalók érdekvédelmére láthatóan egyre nagyobb szükség volna. Az ismeret- és bizalomhiány, továbbá az akcióképtelenség nyilvánvalóvá teszik, hogy a tendencia megfordításához alapvetően új stratégiák kidolgozására volna szükség.