2020-ban kijelenthető, hogy a környezetvédelem és a klímapolitika integráns részét képezi a szociáldemokrata pártok programjának. Ez fordítva is igaz: a zöld pártok nagy része a fenntarthatóságot nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is releváns fogalomként kezeli.

Bíró-Nagy András

„Olyanok, mint a dinnye, kívül zöld, belül vörös” – mondta Orbán Viktor, amikor a hazai zöld mozgalomról kérdezték 2020 januárjában, ráerősítve a külföldön és zöld körökben is gyakran használt metaforára. A miniszterelnök e kijelentése kapcsán az a ritka dolog fordul elő, hogy ezzel a baloldalon is egyetértenek. A modern baloldali politikának ugyanis egyenesen célja, hogy a társadalom minél nagyobb része tekintse természetesnek a fenntarthatóság és igazságosság értékeinek összekapcsolódását.

A zöldpolitika és a baloldaliság szerves illeszkedését jól illusztrálja, hogy az amerikai demokrata elnökjelöltek az előválasztás során versengtek azért, hogy ki a zöldebb, a svéd kormány igyekszik a zöld átmenetet úgy megoldani, hogy az ne a kevésbé tehetős társadalmi csoportokra tegyen további terheket, míg az új-zélandi kormány célul tűzte ki, hogy 2050-ig elérje a nulla szén-dioxid kibocsátást. Az európai színtéren a szociáldemokraták és a zöldek közösen küzdenek olyan politikák megvalósításáért, amelyek egyszerre segítik a zöld átállást és a foglalkoztatás növelését.

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásának célja annak bemutatása volt, hogy milyen lehetőségek állnak a zöld baloldali politika előtt Magyarországon a következő években, különös tekintettel a koronavírus-járvány nyomában kialakult gazdasági és szociális válságra. Az eredményekre alapozva nemcsak Magyarország koronavírus-válság alatti problématérképéről kaphatunk képet, hanem arról is, hogy miként értékelik a magyarok a kormányzati klímapolitikát, milyen az emblematikus zöld és baloldali szakpolitikai javaslatok társadalmi megítélése, illetve, hogy mely ügyekben tartják hitelesebbnek a magyarok a kormányt, és melyekben az ellenzéket. Az elemzés megalapozásához 2020. augusztus 5-19. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A koronavírus-járvány második hullámának kezdetén, személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

A magyarok problématérképe a koronavírus-válság idején: egészségügy, fizetések, megélhetési költségek

A koronavírus-válság kezdete után fél évvel a magyarok az egészségügy állapotában, az alacsony fizetésekben, valamint a túl magas megélhetési költségekben látják hazánk legnagyobb kihívásait. A megkérdezettek közel fele (49%) megnevezte az egészségügyet, a válaszadók közel ötöde pedig egyenesen az első helyre sorolta azt. Nem sokkal lemaradva, a válaszadók 44 százaléka által megemlítve áll a második helyen az alacsony fizetések kérdése.

A koronavírus-válság okozta szociális válság mélységét jól jelzi, hogy a magyarok problématérképén a megélhetés költségei ugrottak előre a listán a legnagyobbat.

Egy évvel ezelőtt csak a magyarok 20 százaléka sorolta az ország három legnagyobb problémája közé a túl magas megélhetési költségeket – ez az arány a koronavírus-járvány második hullámának elején 43 százalék volt. Ezzel a megélhetés költségei a 2019-es 6. helyezés után 2020-ban már a 3. legnagyobb problémának számítanak a magyarok szemében.

A gazdasági-szociális kérdések korábbinál is erősebb dominanciáját mutatja, hogy a negyedik és ötödik helyen is ilyen természetű témák következnek: a túl nagynak tartott és növekvő társadalmi egyenlőtlenségek (37%), illetve az alacsony nyugdíjak kérdése (22%). Ezzel szemben a 2019-ben még 4. helyen álló korrupció ügye csupán a 6. helyre szorult, az említések 21 százalékával, igaz az elkötelezett ellenzéki szavazók körében továbbra is népszerű téma. A korrupció a DK-sok számára a második, a momentumosoknak a harmadik, a Jobbik támogatói számára az ötödik, az MSZP-sek között a hatodik leggyakrabban említett probléma volt.

A koronavírus-válság alatt a demokrácia minőségével és a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak a lista hátsó részében foglalnak helyet, 10 százalék alatti említéssel. Ennél meglepőbb fejlemény, hogy a kormány éveken át folytatott intenzív, bevándorlásellenes kommunikációs kampánya sem érezteti már olyan erővel a hatását a magyarok problématérképén, mint korábban. A migrációt a koronavírus-válság második hullámának elején mindössze a válaszadók 8 százaléka sorolta az ország három legfontosabb problémája közé. A kormánypártiak számára továbbra is relatíve fontos maradt a bevándorlás kérdése, a fideszesek problémái között a hatodik helyen szerepelt. Az ellenzéki válaszadók között viszont a migráció a legritkábban említett probléma volt.

Összességében, a válaszadók által fontosnak tartott problémák azt mutatják, hogy az embereket 2020-ban elsődlegesen a közvetlen megélhetésüket befolyásoló ügyek foglalkoztatják, és intő jel, hogy egy hosszúnak ígérkező gazdasági válság elején már ekkora a veszélyérzete a magyaroknak.

Erős elvi támogatás a zöld ügyek mögött, de többet nem fizetnének a zöld termékekért a magyarok

A zöld szakpolitikai javaslatok magas társadalmi támogatottsága azt jelzi, hogy elvi szinten nincs különösebb akadálya a zöld fordulatnak, de a válság nem kedvez annak, hogy ezek az ügyek álljanak a figyelem középpontjában.

Azt, hogy a jövőre nézve erős potenciál van a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezésében és a klímasemlegesség irányába való elmozdulásban, világosan láthatjuk abból, hogy szinte egyhangú a támogatottsága a megújuló energiaforrásokra való átállásnak (92%), az energiahatékony épületfelújításoknak (94%), a környezetszennyező cégek magasabb adóztatásának (89%) és a bioélelmiszerek áfa-kedvezményének (85%).

A momentumosok fogyasztási preferenciái térnek el legjelentősebben a többi párt támogatóitól. Az 5% feletti pártok között a Momentum szavazói az egyetlen politikai csoport, ahol többségben vannak azok, akik zöld termékekért fizetnének akár többet is (56%), mint akik erre nem hajlandóak (40%). Egyedül Budapesten vannak többségben azok, akik többet fizetnének környezetbarát termékekért (48% vs. 41%). A többi településkategóriákban egyharmad körüli az igen és 60% körüli a nem válaszok aránya. A végzettség szerinti bontás egyértelmű növekvő trendet mutat ebben a kérdésben: a magasabb iskolázottsági kategóriák felé haladva növekszik az igen és csökken a nem válaszok aránya. Míg a legfeljebb 8 általánost végzetteknek csak 16 százaléka adna ki több pénzt zöld termékekre és 80 százaléka nem, addig a diplomások többsége (58%) hajlandó lenne ezért fizetni, és csak 34% válaszolta azt, hogy nem adna ki többet ilyen célra.

Kormányzati klímapolitika és Paks 2: az átpolitizált zöld ügyek megosztóbbak

Amint valamilyen zöld kérdés politikai színezetet kap, a kormánypárti-ellenzéki dimenzió határozza meg a vélemények megoszlását.

A kormánypártiak általában véve az ellenzékhez hasonlóan magas arányban foglaltak állást az ambiciózusabb zöldpolitikát célzó intézkedések mellett. Ezt viszont felülírja a pártpreferencia, amikor a kormány klímapolitikáját kellett értékelni. Relatív többségben voltak azok a válaszadók, akik szerint az Orbán-kormány klímapolitikája nem kielégítő (47%), de nem sokkal maradtak le az elégedett válaszadók (44%). A Fidesz-KDNP támogatóinak háromnegyede elégedett a kormányzati zöldpolitikával, de minden ötödik fideszes a kritikusok közé tartozik. Az ellenzéki szavazók és a pártnélküliek nagy többsége azonban elégedetlen.

A paksi bővítés leállításáról szóló vélemények szintén politikai törésvonalak mentén váltak ketté. A válaszadók abszolút többsége (57%) egyetértett azzal, hogy az atomerőmű bővítését le kell állítani, 31% szerint viszont folytatni kell a beruházás megvalósítását, de itt is egyértelmű különbség mutatkozott a kormánypárti és az ellenzéki válaszadók között. A beruházás leállítása az ellenzékiek között nagyon népszerű. A projekt leállítását és a folytatását támogató válaszadók aránya a Jobbiknál 82%-10%, a DK-nál 78%-9%, a Momentumnál 76%-19%, az MSZP-nél 68%-29%, és a pártnélküliek többsége is az ellenzéki szavazókkal ért egyet (59%-21%). Ezzel szemben a Fidesz-KDNP támogatóinak a többsége (51%) nem ért egyet a bővítés leállításával. Szembetűnő azonban, hogy ettől alig marad le az ellenzők aránya: a Fidesz-KDNP támogatóinak 40 százaléka leállítaná a kormány egyik legnagyobb állami beruházását.

Budapesten és a fiatalok között a legnépszerűbb a zöld politika

A fővárosban a legnagyobb az elégedetlenség a kormányzati zöldpolitikával (56%), és szinte az összes környezetvédelmi intézkedés népszerűbb Budapesten, mint a többi településen. A fővárosiak 92 százaléka támogatja a bioélelmiszerek áfa-kedvezményét, 86 százaléka tiltaná ki a régi, szennyező autókat, 72 százaléka támogatja a karbonadót és 63 százaléka állítaná le a paksi bővítést. Szintén Budapesten hajlandóak a legtöbben magasabb árat kifizetni a környezetbarát termékekért (48%).

A fővárosiak mellett a fiatalok között is jóval erősebbek a környezetbarát attitűdök. A 18-29 éves korosztály a 60 év felettiekhez képest 10 százalékponttal magasabb arányban elégedetlen a jelenlegi zöldpolitikával (52%), 10 százalékponttal többen támogatják a karbonadót (56%), 9 százalékponttal többen Paks-2 leállítását és 5 százalékponttal többen a megújuló energiaforrásokra való átállás megsegítését (96%). Ugyancsak a 18-29 évesek fizetnék meg leginkább a környezetbarát termékek plusz költségeit (40%), 13 százalékponttal nagyobb arányban a 60 felettiekhez képest.

Kiemelkedő támogatottság a baloldali gazdaságpolitikai követelések mögött

A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság még inkább előtérbe helyezte a szociális problémákat, és a rájuk adható baloldali közpolitikai válaszokat. Eredményeink alapján összességében kijelenthető, hogy a magyar választók egyértelműen nyitottak a baloldali gazdaságpolitikai követelésekre.

Kérdéseinknél, melyek a baloldali gazdaságpolitika kulcstémáit vizsgálták, erős többségbe került a szociáldemokrata álláspont: nemre, korra, végzettségre és lakóhelyre való tekintet nélkül döntő többségben vannak azok, akik támogatják a progresszív gazdaságpolitikai intézkedéseket.

A magyar társadalom döntő többsége, 82 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy az állam feladata a társadalmon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. Ezzel szemben mindössze a válaszadók 15 százaléka bízná ezt a kérdést piaci folyamatokra, ami azt jelenti, hogy a magyarok határozottan olyan állami gazdaság- és szociálpolitikát várnak el a hatalomtól, amely prioritásként kezeli az alsóbb társadalmi rétegek felzárkóztatását. Az összes ellenzéki párt táborában szinte teljes egyetértés (89-95%) mutatkozik abban, hogy az államnak kiemelt feladata az egyenlőtlenségek csökkentése. Ugyanebben a kérdésben a kormánypárti szavazók körében azért vannak eltérő vélemények is: a Fidesz szavazók 72 százaléka osztja a baloldali álláspontot, de minden negyedik kormánypárti szimpatizáns úgy gondolja, hogy mindenki saját maga felelős a társadalmi helyzetéért. A magyar társadalom több mint háromnegyede (78%) támogatja a progresszív adórendszer bevezetését is, ezzel szemben minden ötödik magyar helyesli csak az Orbán-kormány álláspontját, miszerint az egykulcsos adózás a legigazságosabb formája a társadalmi közteherviselésnek. Társadalmi konszenzus mutatkozik az óriásvagyonok megadóztatása kérdésében: a válaszadók mindössze 8 százaléka felelt úgy, hogy nincs szükség adót kivetni az óriásvagyonokra, míg a magyarok 88 százaléka ért egyet azzal, hogy “fizessenek a gazdagok”.

A magyarok közel háromnegyede, 73 százaléka támogatja az alapjövedelem bevezetését, míg mindössze alig minden negyedik (23%) válaszadó ellenezi az intézkedés bevezetését – szerintük az államnak nem feladata mindenki számára biztosítani a megélhetéshez szükséges minimumot. A koronavírus okozta gazdasági és szociális válság alatt mért eredményeink a 2018-as kutatásunkhoz képest hat százalékpontos növekedést jeleznek az alapjövedelem támogatottságában (két évvel ezelőtt 67% értett egyet az alapjövedelem elvével). Az összes párt táborában egyértelmű többségben vannak az alapjövedelem támogatói, de ismét megfigyelhetünk eltérést a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. A Fidesz támogatóinak a körében a legmagasabb (32%) a megélhetéshez szükséges minimum állami biztosításának az elutasítása, ezzel szemben 63 százalékuk támogatja az alapjövedelem bevezetését – ami azért is szembetűnő, mert a kormánypártok képviselői több alkalommal is határozottan elzárkóztak az intézkedés hazai bevezetésétől. Az ellenzéki pártok szimpatizánsai viszont egységesen felsorakoznak az intézkedés bevezetése mellett, a hazánkban a Párbeszéd által követelt közpolitikai reform támogatottsága az egész ellenzéken belül erős. A pártnélküliek körében is népszerű javaslatról van szó, körükben 76% az alapjövedelem támogatottsága.

Alig minden negyedik magyar tartja csak helyesnek az álláskeresők támogatásának jelenlegi szabályozását: a válaszadók 26 százaléka véli csak úgy, hogy nem kell meghosszabbítani a munkanélküli segély hosszát, míg a magyarok 70 százaléka szerint hosszabb ideig kellene munkanélküli segélyt biztosítania az államnak az állásukat elvesztők számára.

Ez jelentős változást jelent 2018-as adatainkhoz képest: az akkori 54% helyett a koronavírus-válság alatt már 16 százalékponttal többen gondolják úgy, hogy nem elég a 3 hónapos munkanélküli segély.

Az iskolázottság egyértelmű összefüggést mutat a kérdésre adott válaszokkal, ugyanis az egyre képzetlenebb rétegek egyre inkább támogatják a jogosultsági időszak meghosszabbítását. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők körében 77 százalék az arányuk, míg a diplomások körében már csak 60 százalék, ami egyértelműen összefüggésben áll azzal, hogy a kevésbé iskolázott rétegeket magasabb arányban érinti a munkanélküliség.

A magyarok közel kétharmada (64%) csak azok számára tenné elérhetővé az állami lakástámogatást, akik önerőből nem tudnak lakást vásárolni, ezzel szemben csak a társadalom egyharmada (32%) helyesli a kormány jelenlegi lakáspolitikáját, miszerint mindenki jogosult lakástámogatásra, függetlenül anyagi helyzetétől. Az összes párt támogatói között többségben vannak azok, akik ellenzik a jelenleg érvényes lakástámogatási rendszert, a kormánypárti szavazók azonban erősen megosztottak a kérdésben: 55 százalékuk megvonná a támogatást azoktól, akik saját erőből is tudnának lakást vásárolni, míg 41 százalékuk szerint az államnak mindenkinek a lakásvásárlását egyformán támogatnia kell. Az ellenzékiek körében viszont már magasabb az elutasítási aránya az Orbán-kormány lakástámogatási rendszerének. A leginkább az MSZP szavazói szűkítenék a jogosultak körét, míg a momentumosok a legmegengedőbbek a kérdésben, de még közöttük is kétharmados arányban utasítják el a jelenlegi szabályozást.

Az Orbán-kormány hitelességének kulcsa: a gazdasági legitimáció a saját szavazói körében

Kutatásunk záró részében felmértük, hogy a magyarok a kormányt vagy az ellenzéket tartják hitelesebbnek különböző ügyekkel és szakpolitikákkal kapcsolatosan. Az Orbán-kormányt a legtöbben a gazdasági fejlődés biztosításában (40%), a lakáspolitikában (36%) és a falusi életkörülmények javításában (36%) tartják hitelesnek. Ez az a három terület, amelyen az egyesült ellenzékkel szemben is előnyben van a kormány, igaz a hibahatárt meghaladó előnye (6 százalékpont) egyedül a gazdaságpolitika terén van a kormánynak.

Az ellenzék a legnagyobb fölénnyel a korrupcióellenes küzdelem terén vezet: 34% tartja az ellenzéket hitelesebbnek, 11 százalékponttal többen, mint amennyien a Fideszt. Az ellenzék szempontjából kedvező témák terén a korrupciót az egészségügy (37%, 6 százalékpont előny), a létminimum biztosítása (37%, 5 százalékpont előny) és az egyenlőtlenségek csökkentése (35%, 5 százalékpont előny) követi. A válaszadók ugyan hibahatáron belül (1-3 százalékponttal), de szintén az ellenzéket tartják egy árnyalattal hitelesebbnek a környezetvédelem, a klímapolitika, a szociális biztonság megteremtése, valamint a munkavállalók megvédésének kérdéseiben. Fontos hozzátenni, hogy a kormány és az ellenzék hitelességéről általában a válaszadók kétharmada tudott véleményt alkotni valamely oldal mellett, egyharmaduk egyiket sem tartja hitelesnek vagy nem tudott választ adni a hitelességi kérdésre.

A kormánypárti-ellenzéki törésvonal teljes mértékben magyarázza, hogy a válaszadók melyik oldalt tartják hitelesebbnek. Az összes témát átlagolva az Orbán-kormányt hitelesebbnek gondolók aránya a kormánypártiak között 71%, míg az ellenzéki pártok között csak 3-8%.

A kormánypártiak között kimagasló az Orbán-kormány hitelessége a gazdasági fejlődés biztosítása terén (83%) – ez megerősíti a 2020. tavaszi „Orbán10” kutatásunk eredményeit a Fidesz gazdasági legitimációjának fontosságáról a saját választói szemében.

Ugyanakkor a Fidesz‑szavazók fele szerint is a korrupció a párt gyenge pontja: a kormánypárti szavazók mindössze 52 százaléka tartja a kormányt e téren hitelesebbnek az ellenzéknél.

Az ellenzéki választók között az egyes ügyek terén nagyon hasonlóak az arányok a hitelesség megítélésében, igazi különbségek inkább az ellenzéket alkotó egyes pártok támogatói között vannak.

A vizsgált kérdésekben trendszerűen megmutatkozik, hogy az MSZP-sek vannak a legjobb véleménnyel az ellenzéki összefogás hitelességéről, őket a DK-sok követik, a Momentum szavazói egy fokkal kevésbé lelkesek, és a Jobbik támogatói között találjuk a legtöbb szkeptikust.

Ez azonban még körükben is azt jelenti, hogy 10-ből 7 jobbikos az ellenzéket hitelesebbnek tartja az Orbán-kormánynál. A pártnélküliek között 16% a kormányt, 22% az ellenzéket tartja hitelesebbnek – a bizonytalanok passzivitását magyarázza, hogy közel kétharmaduk egyik oldalt sem látja hitelesnek.

Szintén általános érvénnyel megállapítható, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettek többsége a kormányt tartja hitelesebbnek, míg a diplomások az ellenzéket. A kormány és ellenzék ügyeken átívelő hitelességi átlaga 36%-27% a legalsó iskolázottsági csoportban, 34%-39% a diplomások között. A legfeljebb 8 általánost végzettek a munkavállalók képviseletében és az egyenlőtlenségek csökkentésében tartják az ellenzéket legnagyobb arányban hitelesebbnek. Ugyanebben a csoportban a kormányt a gazdasági fejlődés, a lakhatás és a falusi élet javításának elősegítésében tartják a legnagyobb arányban hitelesebbnek. A diplomások szerint az ellenzék hitelessége az egészségügy, a környezetvédelem, a szociális lakáspolitika és a létminimum biztosítása tekintetében emelkedik ki. Az Orbán-kormány hitelessége a diplomások körében is a gazdaságpolitika terén a legmagasabb.

A legfiatalabb és a legidősebb korosztályban is kis többségében vannak a legtöbb témában azok, akik az ellenzéket tartják hitelesebbnek. A 18-29 évesek között az ellenzék hitelességi aránya a korrupció elleni fellépéshez kapcsolódóan volt a legmagasabb, ettől alig marad le az egyenlőtlenségek csökkentése, a falusi élet javítása és az igazságos lakhatás. A legidősebbek szerint az ellenzék hitelessége a munkavállalók érdekképviseletének, az egyenlőtlenség csökkentésének és a létminimum biztosításának ügyeiben a legmagasabb. Az Orbán-kormány hitelességi aránya a 18-29 éves korosztályban a gazdasági fejlődés és falusi élet javításának ügyeiben tetőzött. A kormány leghitelesebb ügyei a 60 év felettiek között átfednek a fiatalokéval: itt is a gazdasági fejlődés, a falusi élet javítása, valamint az igazságos lakhatás vezetnek.

Budapesten és a falvakban jelentősen különböznek a hitelességi ráták. A fővárosban az ellenzék vezet, a kistelepüléseken a kormány. Budapesten az ellenzék leghitelesebb ügyei az egészségügy, a falusi élet javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése. A falvakban ezek a létminimum biztosítása, korrupció elleni harc és a munkavállalók védelme. A Budapest-vidék különbség még a zöld ügyekben mutatott hitelesség terén is világosan látszik: míg a budapestiek körében az ellenzék 10 ponttal vezet (43% vs. 33%) az Orbán-kormány előtt a klímaváltozás elleni harcban, addig falun 11 ponttal többen (36% vs. 25%) tartják a kormányt még e téren is hitelesebbnek, mint az ellenzéket. Mindent egybevetve azonban kijelenthető, hogy a gazdaságpolitikai kompetenciába vetett hit az Orbán-kormány szempontjából egyelőre mindent visz: a kormány leghitelesebb ügye a falvakban (44%) és Budapesten is (37%) a gazdasági fejlődés biztosítása. 

Összességében, a zöld ügyek, és általában véve a klímatudatos politika népszerűnek tekinthető, és hosszú távon is jó lehetőségeket kínál az ilyen profillal rendelkező politikai erőknek.

Az elhúzódó gazdasági válság okozta szociális problémák azonban már a koronavírus-járvány első hulláma után, és várhatóan a következő egy évben is a zöld baloldali politika baloldali felére helyezik a hangsúlyt.

A járvány első hullámán úgy jutott túl az Orbán-kormány, hogy a gazdaságpolitikai kompetenciájának percepciója nem sérült. Vélhetően az emberek jelentős része a vírust, és nem a kormányt tette eddig felelőssé, akár a romló egyéni helyzetük, a munkahelyek elvesztése vagy a jövedelemcsökkenés miatt is. Ez a tényező is magyarázhatja, hogy miként válhatott el a Fidesz továbbra is magas támogatottsága és a fogyasztói bizalmi index alakulása – utóbbi drámai mértékben bezuhant a járvány első hulláma alatt, majd három hónap emelkedést követően augusztusban és szeptemberben ismét romlott. A járvány második hulláma következtében elhúzódó válság lesz viszont alighanem a Fidesz gazdasági és szociális válságkezelésének igazi tesztje. A 2022-es választás szempontjából is fontos kérdés, hogy az Orbán-kormány tartósan nehéz gazdasági helyzetben is meg tudja-e tartani a hitet abban, hogy tudja menedzselni a gazdaságot. A válsághelyzet ugyanakkor az ellenzéknek is lehetőséget kínál arra, hogy a kormányénál szociálisan érzékenyebb válságkezelési alternatívát mutasson fel, és meggyőzze a választókat, hogy igazságosabb és fenntarthatóbb ország épülne a vezetésük alatt.

Címfotó: Pikrepo

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • A hazai zöld gazdaság
    Az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség rendezvénysorozatot indított a hazai zöld gazdaság kérdéseiről. Egy-egy alkalommal a zöld gazdaságban tevékenykedő v...
  • Szolidáris gazdaság: egy új baloldal a láthatáron?
    Az elmúlt években a baloldali, a feminista és az ökológiai irányzatok szorosabb együttműködése alakult ki. A 21. század új típusú rendszerkritikus mozgalmai van...
  • Hogyan dobta le a tőke a korlátait?
    Mark Blyth skót származású gazdaságtörténész, a nemzetközi politikai gazdaságtan professzora az amerikai elit intézmények közé tartozó Brown Egyetemen. Kiinduló...
  • Az új Piketty-könyv: „Tőke és ideológia”
    Thomas Piketty francia közgazdász 2013-as A Tőke a huszonegyedik században című könyvével vált világszerte ismertté. Ennek az volt a jelentősége, hogy visszahoz...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.