A görögdinnye: a zöld baloldali politika lehetőségei Magyarországon

2020-ban kijelenthető, hogy a környezetvédelem és a klímapolitika integráns részét képezi a szociáldemokrata pártok programjának. Ez fordítva is igaz: a zöld pártok nagy része a fenntarthatóságot nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is releváns fogalomként kezeli.

„Olyanok, mint a dinnye, kívül zöld, belül vörös” – mondta Orbán Viktor, amikor a hazai zöld mozgalomról kérdezték 2020 januárjában, ráerősítve a külföldön és zöld körökben is gyakran használt metaforára. A miniszterelnök e kijelentése kapcsán az a ritka dolog fordul elő, hogy ezzel a baloldalon is egyetértenek. A modern baloldali politikának ugyanis egyenesen célja, hogy a társadalom minél nagyobb része tekintse természetesnek a fenntarthatóság és igazságosság értékeinek összekapcsolódását.

A zöldpolitika és a baloldaliság szerves illeszkedését jól illusztrálja, hogy az amerikai demokrata elnökjelöltek az előválasztás során versengtek azért, hogy ki a zöldebb, a svéd kormány igyekszik a zöld átmenetet úgy megoldani, hogy az ne a kevésbé tehetős társadalmi csoportokra tegyen további terheket, míg az új-zélandi kormány célul tűzte ki, hogy 2050-ig elérje a nulla szén-dioxid kibocsátást. Az európai színtéren a szociáldemokraták és a zöldek közösen küzdenek olyan politikák megvalósításáért, amelyek egyszerre segítik a zöld átállást és a foglalkoztatás növelését.

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásának célja annak bemutatása volt, hogy milyen lehetőségek állnak a zöld baloldali politika előtt Magyarországon a következő években, különös tekintettel a koronavírus-járvány nyomában kialakult gazdasági és szociális válságra. Az eredményekre alapozva nemcsak Magyarország koronavírus-válság alatti problématérképéről kaphatunk képet, hanem arról is, hogy miként értékelik a magyarok a kormányzati klímapolitikát, milyen az emblematikus zöld és baloldali szakpolitikai javaslatok társadalmi megítélése, illetve, hogy mely ügyekben tartják hitelesebbnek a magyarok a kormányt, és melyekben az ellenzéket. Az elemzés megalapozásához 2020. augusztus 5-19. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A koronavírus-járvány második hullámának kezdetén, személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

A magyarok problématérképe a koronavírus-válság idején: egészségügy, fizetések, megélhetési költségek

A koronavírus-válság kezdete után fél évvel a magyarok az egészségügy állapotában, az alacsony fizetésekben, valamint a túl magas megélhetési költségekben látják hazánk legnagyobb kihívásait. A megkérdezettek közel fele (49%) megnevezte az egészségügyet, a válaszadók közel ötöde pedig egyenesen az első helyre sorolta azt. Nem sokkal lemaradva, a válaszadók 44 százaléka által megemlítve áll a második helyen az alacsony fizetések kérdése.

A koronavírus-válság okozta szociális válság mélységét jól jelzi, hogy a magyarok problématérképén a megélhetés költségei ugrottak előre a listán a legnagyobbat.

Egy évvel ezelőtt csak a magyarok 20 százaléka sorolta az ország három legnagyobb problémája közé a túl magas megélhetési költségeket – ez az arány a koronavírus-járvány második hullámának elején 43 százalék volt. Ezzel a megélhetés költségei a 2019-es 6. helyezés után 2020-ban már a 3. legnagyobb problémának számítanak a magyarok szemében.

A gazdasági-szociális kérdések korábbinál is erősebb dominanciáját mutatja, hogy a negyedik és ötödik helyen is ilyen természetű témák következnek: a túl nagynak tartott és növekvő társadalmi egyenlőtlenségek (37%), illetve az alacsony nyugdíjak kérdése (22%). Ezzel szemben a 2019-ben még 4. helyen álló korrupció ügye csupán a 6. helyre szorult, az említések 21 százalékával, igaz az elkötelezett ellenzéki szavazók körében továbbra is népszerű téma. A korrupció a DK-sok számára a második, a momentumosoknak a harmadik, a Jobbik támogatói számára az ötödik, az MSZP-sek között a hatodik leggyakrabban említett probléma volt.

A koronavírus-válság alatt a demokrácia minőségével és a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak a lista hátsó részében foglalnak helyet, 10 százalék alatti említéssel. Ennél meglepőbb fejlemény, hogy a kormány éveken át folytatott intenzív, bevándorlásellenes kommunikációs kampánya sem érezteti már olyan erővel a hatását a magyarok problématérképén, mint korábban. A migrációt a koronavírus-válság második hullámának elején mindössze a válaszadók 8 százaléka sorolta az ország három legfontosabb problémája közé. A kormánypártiak számára továbbra is relatíve fontos maradt a bevándorlás kérdése, a fideszesek problémái között a hatodik helyen szerepelt. Az ellenzéki válaszadók között viszont a migráció a legritkábban említett probléma volt.

Összességében, a válaszadók által fontosnak tartott problémák azt mutatják, hogy az embereket 2020-ban elsődlegesen a közvetlen megélhetésüket befolyásoló ügyek foglalkoztatják, és intő jel, hogy egy hosszúnak ígérkező gazdasági válság elején már ekkora a veszélyérzete a magyaroknak.

Erős elvi támogatás a zöld ügyek mögött, de többet nem fizetnének a zöld termékekért a magyarok

A zöld szakpolitikai javaslatok magas társadalmi támogatottsága azt jelzi, hogy elvi szinten nincs különösebb akadálya a zöld fordulatnak, de a válság nem kedvez annak, hogy ezek az ügyek álljanak a figyelem középpontjában.

Azt, hogy a jövőre nézve erős potenciál van a környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezésében és a klímasemlegesség irányába való elmozdulásban, világosan láthatjuk abból, hogy szinte egyhangú a támogatottsága a megújuló energiaforrásokra való átállásnak (92%), az energiahatékony épületfelújításoknak (94%), a környezetszennyező cégek magasabb adóztatásának (89%) és a bioélelmiszerek áfa-kedvezményének (85%).

A momentumosok fogyasztási preferenciái térnek el legjelentősebben a többi párt támogatóitól. Az 5% feletti pártok között a Momentum szavazói az egyetlen politikai csoport, ahol többségben vannak azok, akik zöld termékekért fizetnének akár többet is (56%), mint akik erre nem hajlandóak (40%). Egyedül Budapesten vannak többségben azok, akik többet fizetnének környezetbarát termékekért (48% vs. 41%). A többi településkategóriákban egyharmad körüli az igen és 60% körüli a nem válaszok aránya. A végzettség szerinti bontás egyértelmű növekvő trendet mutat ebben a kérdésben: a magasabb iskolázottsági kategóriák felé haladva növekszik az igen és csökken a nem válaszok aránya. Míg a legfeljebb 8 általánost végzetteknek csak 16 százaléka adna ki több pénzt zöld termékekre és 80 százaléka nem, addig a diplomások többsége (58%) hajlandó lenne ezért fizetni, és csak 34% válaszolta azt, hogy nem adna ki többet ilyen célra.

Kormányzati klímapolitika és Paks 2: az átpolitizált zöld ügyek megosztóbbak

Amint valamilyen zöld kérdés politikai színezetet kap, a kormánypárti-ellenzéki dimenzió határozza meg a vélemények megoszlását.

A kormánypártiak általában véve az ellenzékhez hasonlóan magas arányban foglaltak állást az ambiciózusabb zöldpolitikát célzó intézkedések mellett. Ezt viszont felülírja a pártpreferencia, amikor a kormány klímapolitikáját kellett értékelni. Relatív többségben voltak azok a válaszadók, akik szerint az Orbán-kormány klímapolitikája nem kielégítő (47%), de nem sokkal maradtak le az elégedett válaszadók (44%). A Fidesz-KDNP támogatóinak háromnegyede elégedett a kormányzati zöldpolitikával, de minden ötödik fideszes a kritikusok közé tartozik. Az ellenzéki szavazók és a pártnélküliek nagy többsége azonban elégedetlen.

A paksi bővítés leállításáról szóló vélemények szintén politikai törésvonalak mentén váltak ketté. A válaszadók abszolút többsége (57%) egyetértett azzal, hogy az atomerőmű bővítését le kell állítani, 31% szerint viszont folytatni kell a beruházás megvalósítását, de itt is egyértelmű különbség mutatkozott a kormánypárti és az ellenzéki válaszadók között. A beruházás leállítása az ellenzékiek között nagyon népszerű. A projekt leállítását és a folytatását támogató válaszadók aránya a Jobbiknál 82%-10%, a DK-nál 78%-9%, a Momentumnál 76%-19%, az MSZP-nél 68%-29%, és a pártnélküliek többsége is az ellenzéki szavazókkal ért egyet (59%-21%). Ezzel szemben a Fidesz-KDNP támogatóinak a többsége (51%) nem ért egyet a bővítés leállításával. Szembetűnő azonban, hogy ettől alig marad le az ellenzők aránya: a Fidesz-KDNP támogatóinak 40 százaléka leállítaná a kormány egyik legnagyobb állami beruházását.

Budapesten és a fiatalok között a legnépszerűbb a zöld politika

A fővárosban a legnagyobb az elégedetlenség a kormányzati zöldpolitikával (56%), és szinte az összes környezetvédelmi intézkedés népszerűbb Budapesten, mint a többi településen. A fővárosiak 92 százaléka támogatja a bioélelmiszerek áfa-kedvezményét, 86 százaléka tiltaná ki a régi, szennyező autókat, 72 százaléka támogatja a karbonadót és 63 százaléka állítaná le a paksi bővítést. Szintén Budapesten hajlandóak a legtöbben magasabb árat kifizetni a környezetbarát termékekért (48%).

A fővárosiak mellett a fiatalok között is jóval erősebbek a környezetbarát attitűdök. A 18-29 éves korosztály a 60 év felettiekhez képest 10 százalékponttal magasabb arányban elégedetlen a jelenlegi zöldpolitikával (52%), 10 százalékponttal többen támogatják a karbonadót (56%), 9 százalékponttal többen Paks-2 leállítását és 5 százalékponttal többen a megújuló energiaforrásokra való átállás megsegítését (96%). Ugyancsak a 18-29 évesek fizetnék meg leginkább a környezetbarát termékek plusz költségeit (40%), 13 százalékponttal nagyobb arányban a 60 felettiekhez képest.

Kiemelkedő támogatottság a baloldali gazdaságpolitikai követelések mögött

A koronavírus-járvány nyomában járó gazdasági válság még inkább előtérbe helyezte a szociális problémákat, és a rájuk adható baloldali közpolitikai válaszokat. Eredményeink alapján összességében kijelenthető, hogy a magyar választók egyértelműen nyitottak a baloldali gazdaságpolitikai követelésekre.

Kérdéseinknél, melyek a baloldali gazdaságpolitika kulcstémáit vizsgálták, erős többségbe került a szociáldemokrata álláspont: nemre, korra, végzettségre és lakóhelyre való tekintet nélkül döntő többségben vannak azok, akik támogatják a progresszív gazdaságpolitikai intézkedéseket.

A magyar társadalom döntő többsége, 82 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy az állam feladata a társadalmon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. Ezzel szemben mindössze a válaszadók 15 százaléka bízná ezt a kérdést piaci folyamatokra, ami azt jelenti, hogy a magyarok határozottan olyan állami gazdaság- és szociálpolitikát várnak el a hatalomtól, amely prioritásként kezeli az alsóbb társadalmi rétegek felzárkóztatását. Az összes ellenzéki párt táborában szinte teljes egyetértés (89-95%) mutatkozik abban, hogy az államnak kiemelt feladata az egyenlőtlenségek csökkentése. Ugyanebben a kérdésben a kormánypárti szavazók körében azért vannak eltérő vélemények is: a Fidesz szavazók 72 százaléka osztja a baloldali álláspontot, de minden negyedik kormánypárti szimpatizáns úgy gondolja, hogy mindenki saját maga felelős a társadalmi helyzetéért. A magyar társadalom több mint háromnegyede (78%) támogatja a progresszív adórendszer bevezetését is, ezzel szemben minden ötödik magyar helyesli csak az Orbán-kormány álláspontját, miszerint az egykulcsos adózás a legigazságosabb formája a társadalmi közteherviselésnek. Társadalmi konszenzus mutatkozik az óriásvagyonok megadóztatása kérdésében: a válaszadók mindössze 8 százaléka felelt úgy, hogy nincs szükség adót kivetni az óriásvagyonokra, míg a magyarok 88 százaléka ért egyet azzal, hogy “fizessenek a gazdagok”.

A magyarok közel háromnegyede, 73 százaléka támogatja az alapjövedelem bevezetését, míg mindössze alig minden negyedik (23%) válaszadó ellenezi az intézkedés bevezetését – szerintük az államnak nem feladata mindenki számára biztosítani a megélhetéshez szükséges minimumot. A koronavírus okozta gazdasági és szociális válság alatt mért eredményeink a 2018-as kutatásunkhoz képest hat százalékpontos növekedést jeleznek az alapjövedelem támogatottságában (két évvel ezelőtt 67% értett egyet az alapjövedelem elvével). Az összes párt táborában egyértelmű többségben vannak az alapjövedelem támogatói, de ismét megfigyelhetünk eltérést a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között. A Fidesz támogatóinak a körében a legmagasabb (32%) a megélhetéshez szükséges minimum állami biztosításának az elutasítása, ezzel szemben 63 százalékuk támogatja az alapjövedelem bevezetését – ami azért is szembetűnő, mert a kormánypártok képviselői több alkalommal is határozottan elzárkóztak az intézkedés hazai bevezetésétől. Az ellenzéki pártok szimpatizánsai viszont egységesen felsorakoznak az intézkedés bevezetése mellett, a hazánkban a Párbeszéd által követelt közpolitikai reform támogatottsága az egész ellenzéken belül erős. A pártnélküliek körében is népszerű javaslatról van szó, körükben 76% az alapjövedelem támogatottsága.

Alig minden negyedik magyar tartja csak helyesnek az álláskeresők támogatásának jelenlegi szabályozását: a válaszadók 26 százaléka véli csak úgy, hogy nem kell meghosszabbítani a munkanélküli segély hosszát, míg a magyarok 70 százaléka szerint hosszabb ideig kellene munkanélküli segélyt biztosítania az államnak az állásukat elvesztők számára.

Ez jelentős változást jelent 2018-as adatainkhoz képest: az akkori 54% helyett a koronavírus-válság alatt már 16 százalékponttal többen gondolják úgy, hogy nem elég a 3 hónapos munkanélküli segély.

Az iskolázottság egyértelmű összefüggést mutat a kérdésre adott válaszokkal, ugyanis az egyre képzetlenebb rétegek egyre inkább támogatják a jogosultsági időszak meghosszabbítását. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők körében 77 százalék az arányuk, míg a diplomások körében már csak 60 százalék, ami egyértelműen összefüggésben áll azzal, hogy a kevésbé iskolázott rétegeket magasabb arányban érinti a munkanélküliség.

A magyarok közel kétharmada (64%) csak azok számára tenné elérhetővé az állami lakástámogatást, akik önerőből nem tudnak lakást vásárolni, ezzel szemben csak a társadalom egyharmada (32%) helyesli a kormány jelenlegi lakáspolitikáját, miszerint mindenki jogosult lakástámogatásra, függetlenül anyagi helyzetétől. Az összes párt támogatói között többségben vannak azok, akik ellenzik a jelenleg érvényes lakástámogatási rendszert, a kormánypárti szavazók azonban erősen megosztottak a kérdésben: 55 százalékuk megvonná a támogatást azoktól, akik saját erőből is tudnának lakást vásárolni, míg 41 százalékuk szerint az államnak mindenkinek a lakásvásárlását egyformán támogatnia kell. Az ellenzékiek körében viszont már magasabb az elutasítási aránya az Orbán-kormány lakástámogatási rendszerének. A leginkább az MSZP szavazói szűkítenék a jogosultak körét, míg a momentumosok a legmegengedőbbek a kérdésben, de még közöttük is kétharmados arányban utasítják el a jelenlegi szabályozást.

Az Orbán-kormány hitelességének kulcsa: a gazdasági legitimáció a saját szavazói körében

Kutatásunk záró részében felmértük, hogy a magyarok a kormányt vagy az ellenzéket tartják hitelesebbnek különböző ügyekkel és szakpolitikákkal kapcsolatosan. Az Orbán-kormányt a legtöbben a gazdasági fejlődés biztosításában (40%), a lakáspolitikában (36%) és a falusi életkörülmények javításában (36%) tartják hitelesnek. Ez az a három terület, amelyen az egyesült ellenzékkel szemben is előnyben van a kormány, igaz a hibahatárt meghaladó előnye (6 százalékpont) egyedül a gazdaságpolitika terén van a kormánynak.

Az ellenzék a legnagyobb fölénnyel a korrupcióellenes küzdelem terén vezet: 34% tartja az ellenzéket hitelesebbnek, 11 százalékponttal többen, mint amennyien a Fideszt. Az ellenzék szempontjából kedvező témák terén a korrupciót az egészségügy (37%, 6 százalékpont előny), a létminimum biztosítása (37%, 5 százalékpont előny) és az egyenlőtlenségek csökkentése (35%, 5 százalékpont előny) követi. A válaszadók ugyan hibahatáron belül (1-3 százalékponttal), de szintén az ellenzéket tartják egy árnyalattal hitelesebbnek a környezetvédelem, a klímapolitika, a szociális biztonság megteremtése, valamint a munkavállalók megvédésének kérdéseiben. Fontos hozzátenni, hogy a kormány és az ellenzék hitelességéről általában a válaszadók kétharmada tudott véleményt alkotni valamely oldal mellett, egyharmaduk egyiket sem tartja hitelesnek vagy nem tudott választ adni a hitelességi kérdésre.

A kormánypárti-ellenzéki törésvonal teljes mértékben magyarázza, hogy a válaszadók melyik oldalt tartják hitelesebbnek. Az összes témát átlagolva az Orbán-kormányt hitelesebbnek gondolók aránya a kormánypártiak között 71%, míg az ellenzéki pártok között csak 3-8%.

A kormánypártiak között kimagasló az Orbán-kormány hitelessége a gazdasági fejlődés biztosítása terén (83%) – ez megerősíti a 2020. tavaszi „Orbán10” kutatásunk eredményeit a Fidesz gazdasági legitimációjának fontosságáról a saját választói szemében.

Ugyanakkor a Fidesz‑szavazók fele szerint is a korrupció a párt gyenge pontja: a kormánypárti szavazók mindössze 52 százaléka tartja a kormányt e téren hitelesebbnek az ellenzéknél.

Az ellenzéki választók között az egyes ügyek terén nagyon hasonlóak az arányok a hitelesség megítélésében, igazi különbségek inkább az ellenzéket alkotó egyes pártok támogatói között vannak.

A vizsgált kérdésekben trendszerűen megmutatkozik, hogy az MSZP-sek vannak a legjobb véleménnyel az ellenzéki összefogás hitelességéről, őket a DK-sok követik, a Momentum szavazói egy fokkal kevésbé lelkesek, és a Jobbik támogatói között találjuk a legtöbb szkeptikust.

Ez azonban még körükben is azt jelenti, hogy 10-ből 7 jobbikos az ellenzéket hitelesebbnek tartja az Orbán-kormánynál. A pártnélküliek között 16% a kormányt, 22% az ellenzéket tartja hitelesebbnek – a bizonytalanok passzivitását magyarázza, hogy közel kétharmaduk egyik oldalt sem látja hitelesnek.

Szintén általános érvénnyel megállapítható, hogy a legfeljebb 8 általánost végzettek többsége a kormányt tartja hitelesebbnek, míg a diplomások az ellenzéket. A kormány és ellenzék ügyeken átívelő hitelességi átlaga 36%-27% a legalsó iskolázottsági csoportban, 34%-39% a diplomások között. A legfeljebb 8 általánost végzettek a munkavállalók képviseletében és az egyenlőtlenségek csökkentésében tartják az ellenzéket legnagyobb arányban hitelesebbnek. Ugyanebben a csoportban a kormányt a gazdasági fejlődés, a lakhatás és a falusi élet javításának elősegítésében tartják a legnagyobb arányban hitelesebbnek. A diplomások szerint az ellenzék hitelessége az egészségügy, a környezetvédelem, a szociális lakáspolitika és a létminimum biztosítása tekintetében emelkedik ki. Az Orbán-kormány hitelessége a diplomások körében is a gazdaságpolitika terén a legmagasabb.

A legfiatalabb és a legidősebb korosztályban is kis többségében vannak a legtöbb témában azok, akik az ellenzéket tartják hitelesebbnek. A 18-29 évesek között az ellenzék hitelességi aránya a korrupció elleni fellépéshez kapcsolódóan volt a legmagasabb, ettől alig marad le az egyenlőtlenségek csökkentése, a falusi élet javítása és az igazságos lakhatás. A legidősebbek szerint az ellenzék hitelessége a munkavállalók érdekképviseletének, az egyenlőtlenség csökkentésének és a létminimum biztosításának ügyeiben a legmagasabb. Az Orbán-kormány hitelességi aránya a 18-29 éves korosztályban a gazdasági fejlődés és falusi élet javításának ügyeiben tetőzött. A kormány leghitelesebb ügyei a 60 év felettiek között átfednek a fiatalokéval: itt is a gazdasági fejlődés, a falusi élet javítása, valamint az igazságos lakhatás vezetnek.

Budapesten és a falvakban jelentősen különböznek a hitelességi ráták. A fővárosban az ellenzék vezet, a kistelepüléseken a kormány. Budapesten az ellenzék leghitelesebb ügyei az egészségügy, a falusi élet javítása és az egyenlőtlenségek csökkentése. A falvakban ezek a létminimum biztosítása, korrupció elleni harc és a munkavállalók védelme. A Budapest-vidék különbség még a zöld ügyekben mutatott hitelesség terén is világosan látszik: míg a budapestiek körében az ellenzék 10 ponttal vezet (43% vs. 33%) az Orbán-kormány előtt a klímaváltozás elleni harcban, addig falun 11 ponttal többen (36% vs. 25%) tartják a kormányt még e téren is hitelesebbnek, mint az ellenzéket. Mindent egybevetve azonban kijelenthető, hogy a gazdaságpolitikai kompetenciába vetett hit az Orbán-kormány szempontjából egyelőre mindent visz: a kormány leghitelesebb ügye a falvakban (44%) és Budapesten is (37%) a gazdasági fejlődés biztosítása. 

Összességében, a zöld ügyek, és általában véve a klímatudatos politika népszerűnek tekinthető, és hosszú távon is jó lehetőségeket kínál az ilyen profillal rendelkező politikai erőknek.

Az elhúzódó gazdasági válság okozta szociális problémák azonban már a koronavírus-járvány első hulláma után, és várhatóan a következő egy évben is a zöld baloldali politika baloldali felére helyezik a hangsúlyt.

A járvány első hullámán úgy jutott túl az Orbán-kormány, hogy a gazdaságpolitikai kompetenciájának percepciója nem sérült. Vélhetően az emberek jelentős része a vírust, és nem a kormányt tette eddig felelőssé, akár a romló egyéni helyzetük, a munkahelyek elvesztése vagy a jövedelemcsökkenés miatt is. Ez a tényező is magyarázhatja, hogy miként válhatott el a Fidesz továbbra is magas támogatottsága és a fogyasztói bizalmi index alakulása – utóbbi drámai mértékben bezuhant a járvány első hulláma alatt, majd három hónap emelkedést követően augusztusban és szeptemberben ismét romlott. A járvány második hulláma következtében elhúzódó válság lesz viszont alighanem a Fidesz gazdasági és szociális válságkezelésének igazi tesztje. A 2022-es választás szempontjából is fontos kérdés, hogy az Orbán-kormány tartósan nehéz gazdasági helyzetben is meg tudja-e tartani a hitet abban, hogy tudja menedzselni a gazdaságot. A válsághelyzet ugyanakkor az ellenzéknek is lehetőséget kínál arra, hogy a kormányénál szociálisan érzékenyebb válságkezelési alternatívát mutasson fel, és meggyőzze a választókat, hogy igazságosabb és fenntarthatóbb ország épülne a vezetésük alatt.

Címfotó: Pikrepo