Tíz év telt el azóta, hogy a Fidesz nagyarányú választási győzelmet aratott a 2010-es országgyűlési választásokon, és ezáltal kétharmados parlamenti többséggel vághatott neki a kormányzásnak. A kormánypárti és ellenzéki politikusok természetesen másként látják az azóta eltelt évtizedet, de abban alighanem mindannyian egyetértenek, hogy ez az időszak elsősorban Orbán Viktorról szólt, a miniszterelnök politikai akaratának és kormányzati preferenciáinak a kiteljesedéséről. A 10 év elég hosszú idő volt ahhoz, hogy mára elmondhassuk, nincs olyan aspektusa a politikának, a gazdaságnak és a társadalmi viszonyoknak, amelyen ne hagytak volna nyomott a miniszterelnök – és az ő akaratát minden körülmények között követő kormánypárti parlamenti képviselők – által kívánatosnak tartott intézkedések. 

Bíró-Nagy András

Orbán Viktor értékelése erről az időszakról közismert: sikertörténetként, egyenesen az utóbbi száz év legsikeresebb évtizedeként tekint a 2010-es évekre. A miniszterelnök szerint ez az időszak olyan kiegyensúlyozott, fenntartható növekedést hozott az országnak, amelynek előnyei a társadalom széles rétegeihez eljutottak. Az Orbán-kormány kritikusai ezzel szemben többek között a demokrácia leépítését, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását szokták felróni a kormánypárti politikusoknak.      

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös „Orbán10” kutatásának célja az volt, hogy a politikusok értékelésén túllépve feltárjuk, mit gondol a magyar társadalom az Orbán-kormány elmúlt tíz évéről. Ezen eredményekre alapozva nemcsak Magyarország általános állapotának társadalmi megítéléséről tehetünk megállapításokat, hanem arról is, hogy a magyarok szerint mely területeken javult vagy romlott a helyzet az utóbbi évtizedben, melyek a kormány legnépszerűbb intézkedései és legnagyobb közpolitikai kudarcai, mely társadalmi csoportok a Fidesz legfontosabb támaszai, és miként vélekednek az állampolgárok személyes boldogulásuk esélyeiről, vagy éppen a demokrácia hazai állapotáról. Az elemzés megalapozásához 2020. március 3-13. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A koronavírus-járvány előtti utolsó személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

Az elmúlt tíz év legnépszerűbb kormányzati intézkedései: családtámogatás, migráció, rezsicsökkentés

A többgyermekes családok állami támogatásának növekedése az elmúlt tíz év legfontosabb kormányzati teljesítménye a magyarok szerint: a megkérdezettek 57 százaléka választotta ezt az opciót, amikor arra kértük őket, hogy válasszák ki azt a három területet, amelyeken a legnagyobb előrelépés történt az elmúlt évtizedben. A családtámogatási rendszer mögött némileg lemaradva, második helyen találjuk az Orbán-kormány bevándorlásellenes intézkedéseit (45 százalék). Harmadik helyre a 2014-es választási kampány fő témáját, a kormány rezsicsökkentő erőfeszítéseit sorolták a válaszadók (35 százalék).

A negyedik és az ötödik helyen két gazdasági természetű válaszopció végzett: 30 százalék vélte úgy, hogy a NER egyik legfontosabb sikere a bérek növekedése és a javuló életszínvonal, míg 29 százalék a csökkenő munkanélküliséget emelte ki. A lakástámogatási rendszer bevezetése csak a lista második felében foglal helyet, ahogy a kormány multiellenes „harca”, a devizahitelek kivezetése, vagy a külföldi „támadásokkal” szembeni védekezés is.

A magyar kormány családtámogatási rendszerének széles körű a támogatottsága, de elsősorban a bizonytalan szavazók meggyőzésében lehet ennek kifejezetten nagy szerepe – a párt nélküliek kétharmada szerint ez az egyik legnagyobb kormányzati teljesítmény az elmúlt évtizedből. A legegyértelműbb összefüggést a kormány családpolitikai rendszerének támogatottsága a településtípussal mutatja. Az egyre kisebb településeken egyre nagyobb arányban sorolták a legfontosabb sikerek közé a családtámogatási intézkedéseket: míg a fővárosban élőknek kevesebb mint a fele tartja a családtámogatási rendszert az Orbán-kormányok egyik legfontosabb teljesítményének, addig ugyanez az arány a községekben élők körében már 63 százalék.

A kormánypárti szavazók tartják a legfontosabbnak a kormány bevándorlás elleni harcát. A fideszesek több mint fele (56%) gondolta úgy, hogy az elmúlt tíz év egyik legfontosabb politikai teljesítménye a kormány részéről a határozott bevándorlásellenes politika volt. A téma oldalakon átívelő hatását jelzi, hogy míg az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül a DK-sok számára volt a legkevésbé fontos a bevándorlás megállítása, de azért még körükben is majdnem egyharmadnyian (31%) tartják ezt a Fidesz egyik legjelentősebb eredményének.

Az elmúlt tíz év fontosabb kormányzati intézkedéseire adott válaszokból kiderül, hogy az ellenzéki választók számára legalább annyira jelentős esemény volt a rezsicsökkentés, mint a kormánypárti szavazóknak.

 A bizonytalan szavazók (39%) mellett az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül a DK szimpatizánsai értékelték a leginkább a kormány rezsiharcát: több mint egyharmaduk (36%) vélte úgy, hogy ez az elmúlt 10 év egyik legfontosabb kormányzati teljesítménye. Rajtuk kívül még a Momentum szavazói (32%) körében látunk az átlaggal megegyező véleményeket. A legkevésbé az MSZP szavazói (25%) sorolták a legfontosabb három eredmény közé a rezsicsökkentést, és a fideszesek körében is elmarad az arány (30%) a teljes népesség átlagától (35%). Az iskolázottsági bontás viszont a várakozásokkal megegyező képet mutat, mivel a legalacsonyabb végzettségűek körében a legmagasabb az arány (40%), míg a legjobban kvalifikáltak körében a legalacsonyabb (28%), ami egyértelműen jelzi, hogy a csökkentett közüzemi díjakat leginkább a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegek értékelték nagyra.

A rezsicsökkentésnél látott trendekkel ellentétben, a fideszes szavazók érzik úgy a leginkább, hogy a lakosság számára érezhető módon növekedett az életszínvonal az elmúlt 10 évben.

A kormánypártiak 44 százaléka szerint a növekvő béreket tekinthetjük az elmúlt évtized egyik legfontosabb kormányzati teljesítményének, míg az ellenzéki szavazók ennél jóval szigorúbban értékelték a kormány gazdasági teljesítményét. Az érdemi támogatottsággal rendelkező pártok közül még a Momentum szimpatizánsai a leginkább elégedettek ilyen téren (negyedük választotta ezt az opciót), a szocialista (20%) és DK-s szavazók (18%) alig ötöde, míg a jobbikosok közül mindössze 9 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy az életszínvonal javulása az Orbán-kormány fontos eredménye.

Az elmúlt tíz év legnagyobb közpolitikai problémái: egészségügy, társadalmi egyenlőtlenségek, munkavállalók kiszolgáltatottsága

Toronymagasan az egészségügy állapota zavarta a leginkább a magyarokat, amikor arra kértük őket, hogy nevezzék meg a három legnagyobb problémát az elmúlt tíz év kormányzásából.

A megkérdezettek 57 százaléka választotta ezt az opciót, ráadásul minden negyedik válaszadó az első helyre sorolta az egészségügyi ellátás színvonalának romlását. A második helyre a túl nagy társadalmi különbségekről szóló válaszopció került: 34 százalék szerint az Orbán-kormányok egyik legnagyobb kudarca, hogy hagyta tovább növekedni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ettől alig lemaradva, de még dobogós helyen találjuk a munkavállalók kiszolgáltatottságát (31%), majd a negyedik, ötödik és hatodik helyre szinte megegyező említési aránnyal került a növekvő orosz befolyás (28%), a nem elég ambiciózus klímapolitika, valamint a hatalmas mértékű korrupció (27-27%).

Az MSZP szavazóit aggasztja a legjobban az egészségügy színvonala. A szocialisták háromnegyede gondolja úgy, hogy az elmúlt 10 évben a magyar kormány az egészségügyi ellátás területén teljesített az egyik legrosszabbul, de a szocialistákon kívül átlagon felüli arányban vélekedtek így a Momentum szimpatizánsai, valamint a bizonytalanok (63-63%) is. Még a fideszesek 46 százaléka is a három legfontosabb probléma közé sorolta az egészségügy állapotát. Az adatok értelmezése szempontjából fontos hozzátenni, hogy e kutatás még a koronavírus-járvány hazai kirobbanása előtt készült, így a kormány szempontjából komoly aggodalomra adhat okot, hogy az egészségügy terén végzett munkájának megítélése nagyon negatív kiindulópontról indul.

Az ellenzéki szavazók mellett a kormánypártiak is úgy gondolják továbbá, hogy a Fidesz egyik legnagyobb kudarca az, hogy hagyta nőni a társadalmi különbségeket a gazdagok és a szegények között. A kormánypárti szavazók 38 százaléka jelölte meg ezt az opciót. Az egyre kevésbé képzett állampolgárok egyre nagyobb mértékben tartják súlyos problémának a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket (a 8 általánost végzettek 41, a felsőfokú végzettségűek 28 százaléka sorolta a legfontosabb problémák közé ezt a kérdést), ami jelzi, hogy a rosszabb társadalmi helyzetű csoportok elvárnák a kormánytól, hogy tegyen többet a megsegítésükre.

A kormánykritikus szavazókat kiemelten zavarja a magyar kormány vállalatokat preferáló gazdaságpolitikája. A kormánypárti szavazók az átlagnál alacsonyabb mértékben választották ezt az opciót, de még így is negyedüket zavarja kiemelt módon a munkahelyi kiszolgáltatottság, ami jelzi, hogy a 2018. decemberi rabszolgatörvény-ellenes tüntetések nem kizárólag ellenzéki véleményeket tükröztek.

Igen jelentős különbség látható viszont a kormánypárti és az ellenzéki szavazók véleménye között az orosz befolyás érzékelését tekintve. Az ellenzéki pártok szimpatizánsai nagyjából kétszer akkora arányban tartják problémának az ország Oroszországgal szembeni növekvő kiszolgáltatottságát, mint a fideszesek. Tízből négy ellenzéki a három legfontosabb probléma közé sorolta az orosz befolyás erősödését Magyarországon. Ezzel szemben a fideszeseknek mindössze az ötöde szerint súlyos gond Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin túl szoros kapcsolata, de ez egyben azt is jelenti, hogy a kormánypárti tábornak egy nem elhanyagolható méretű kisebbsége is aggódva figyeli a magyar kormány oroszbarát külpolitikáját.

A jellemzően fiatal, urbánus Momentum-szavazóknál veri ki a legjobban a biztosítékot a magyar kormány nem elég ambiciózus klímapolitikája. Majdnem minden második momentumos (45%) jelölte meg ezt az opciót, tőlük jócskán lemaradva találjuk a második helyen álló DK-sokat (29%). A legkevésbé az MSZP táborát (15%) zavarja az elégtelen kormányzati klímapolitika, de a teljes lakossághoz képest átlagon aluli a fideszes (21%) és a jobbikos szavazók (24%) körében mért eredmény is.

Többen vannak azok, akik szerint az ország összességében rosszabb állapotban 2010-hez képest, mint akik szerint javult a helyzet

A magyarok 43 százaléka szerint összességében rosszabb helyzetben van az ország, és csak 30 százalék lát javulást ahhoz képest, hogy milyen állapotban vette át Orbán Viktor Bajnai Gordontól a kormányzást 2010-ben. Ezen kívül minden negyedik válaszadó szerint Magyarország pontosan ugyanott tart, mint tíz évvel ezelőtt. A fideszesek kétharmada lát javulást Magyarország állapotában. Az ellenzékieknek ennél jóval lesújtóbb a véleménye. Egyetlen 5 százalék feletti támogatottsággal rendelkező párt szimpatizánsai körében sem érte el a 10 százalékot a javulást látók aránya. A Momentum szavazói körében ugyanakkor egy igen jelentős méretű tábort figyelhetünk meg (tízből négy momentumost), akik szerint lényegében ugyanolyan Magyarország állapota, mint tíz évvel ezelőtt. A legrosszabb véleménye a DK-soknak van az elmúlt tíz évről: 85 százalékuk szerint rosszabb a helyzet, mint egy évtizeddel korábban, de szintén lesújtó a jobbikos (72%) és a szocialista (65%) szavazók véleménye is.

Az iskolázottság egyértelmű összefüggést mutat a Fidesz kormányzásával való elégedettséggel. Az egyre képzettebb rétegek egyre negatívabban értékelték a helyzetet.

Fontos hozzátenni, hogy az ország helyzetét rosszabbnak látók minden életkori, iskolázottsági és településtípus szerinti bontásban relatív többségben vannak.

Romlás és javulás: a Fidesz kormányzásának megítélése közpolitikai területenként

Kutatásunkban szakterületenként külön-külön is vizsgáltuk, hogy melyik téren látnak előrelépést vagy visszaesést a magyar választók (1. ábra). A 13 vizsgált terület közül a magyarok elsősorban gazdasági téren látnak javulást a Nemzeti Együttműködési Rendszerének tíz éves történetében. A családtámogatási rendszer (44%), a magyar gazdaság állapota (31%) és az életszínvonal (27%) kapták a legtöbb pozitív választ. Ezzel szemben a legrosszabb bizonyítványt a humán területek (egészségügy, oktatás, társadalmi mobilitás) számára állították ki a megkérdezettek. A magyar társadalom többsége tisztában van azzal is, hogy hazánkban jelentősen visszaszorultak a demokratikus értékek Orbán Viktor második kormányra kerülése óta, és a korrupciós trendekről is pontos képpel rendelkeznek.

A kormány 2010-es évekről szóló sikerpropagandáját más megvilágításba helyezi az, hogy a gyermekvállalás feltételeinek javulását leszámítva az összes vizsgált területen többen vannak azok, akik visszaesésről, lecsúszásról számolnak be.

A családtámogatási rendszeren kívül minden kérdésben relatív többségben vannak azok, akik szerint romlott a helyzet Magyarországon az elmúlt évtizedben, de hét területen a negatívan vélekedők abszolút többségben is vannak. A sajtószabadság és a demokrácia helyzetét 50, Magyarország nemzetközi megítélését 52, a szegényebbek felemelkedésének esélyeit 54, a közoktatás állapotát 58, a korrupció mértékét 60, az egészségügy helyzetét pedig 63 százalék látja rosszabbnak, mint egy évtizeddel korábban. Kérdéstől függően 18-29 százalék között mozog azok aránya, akik szerint Magyarország a helyzet nagyjából ugyanolyannak tekinthető, mint tíz évvel korábban.

Fontos adalék a kormányzat szakpolitikai teljesítményének megítéléséhez, hogy éppen a legfiatalabb válaszadóknak a legrosszabb véleménye a Fidesz oktatáspolitikájáról, tehát azoknak, akik az iskolapadban személyesen tapasztalták meg a hazai közoktatás színvonalát az utóbbi tíz évben. A 30 éven aluliaknak mindössze a 11 százaléka szerint javult az oktatás színvonala az elmúlt 10 évben, míg 62 százalékuk szerint romlott.

Igen negatív a magyar társadalom véleménye a társadalmi mobilitás esélyeinek alakulásáról is.

A megkérdezettek több mint fele (54%) szerint kevesebb esélye van napjainkban a szegényebbeknek a felemelkedésre, mint 10 évvel ezelőtt volt. Ezzel szemben alig minden ötödik válaszadó érez fejlődést e téren. A magyarok negyede szerint viszont nincs változás: pontosan ugyanakkora esélye van a szegényeknek a kitörésre, mint egy évtizeddel korábban.

Az elmúlt évtized társadalmi folyamatainak percepciója: a pártpreferencia mindent felülír

A pártpreferencia a kérdések megítélésében mindent felülír: a kormánypártiak többségében elégedettek, míg az ellenzékiek jelentős része inkább romló tendenciákat fedezett fel a különböző szakpolitikai területeken. Fontos azt is látni, hogy a kormánypártiak körében létezik egy viszonylag számottevő kisebbség (a legtöbb kérdésben a fideszesek 20-25 százaléka), aki nem elégedett az elmúlt évtized eredményeivel. Az ellenzéki pártok közül a DK-sok a kormány legszigorúbb kritikusai. Jelentős többségük mindent rossznak ítél meg, ami az elmúlt 10 évben Magyarországon történt. Csak egy árnyalattal kevésbé kemény a momentumosok véleménye, és bár a jobbikosok és a szocialisták között többen vannak, akik legalább semlegesen viszonyulnak egy-egy területen a fideszes kormányzás eredményeihez, de összességében közöttük is egyértelmű többségben vannak az utóbbi tíz évet nagyon negatívan látó választók. 

Az Orbán-kormánnyal legelégedettebb csoportok: a 60 év felettiek, az alacsonyan képzettek, a falvakban élők

A társadalmi csoportok szerinti bontások alapján három fő megállapítást tehetünk. Egyrészt a legfiatalabb, 30 éven aluli korosztály a leginkább kritikus generáció a fideszes kormányzással szemben, míg a legidősebbek (a 60 év feletti korosztály) értékelik a leginkább pozitívnak Orbán Viktor elmúlt tíz évének eredményeit. Szintén érdemes hangsúlyozni, hogy a társadalom magasabban képzett rétegei jellemzően negatívabban látják a hazai folyamatokat. Harmadrészt kiemelendő, hogy a községekben élők valamivel elégedettebbek a kormány tíz éves tevékenységével, mint az ország többi részén élő társaik.

Mindent összevetve, eredményeink egy pártpolitikai csatározások zajától megsüketült, kormány-ellenzéki szekértáborokba merevedett társadalom képét mutatják, ahol

az alapvető szocio-demográfiai különbségek már háttérbe szorultak a pártpreferenciákhoz képest, és az elsődleges társadalmi rendezőelvvé az uralkodó politikai osztályhoz való viszonyulás vált.

A szociális valóság a makrogazdasági sikerek mögött

Az utóbbi években az Orbán-kormány által sokszor hangsúlyozott kedvező makrogazdasági mutatók ellenére többen érzik azt a magyar társadalomban, hogy rosszabb lett saját családjuk anyagi helyzete az elmúlt tíz évben, mint ahányan gyarapodásról számolnak be. A válaszadók 38 százaléka válaszolt úgy, hogy romlottak a megélhetésének körülményei, és csak 26 százalék érzi magát jobb anyagi helyzetben. A magyarok saját gyarapodásának megítélését is mintha elsősorban a pártpreferencia határozná meg: a fideszeseknek pontosan a fele érzi úgy, hogy többet engedhet meg magának, mint egy évtizeddel korábban, míg ugyanez az arány az 5 százalék feletti ellenzéki pártok szavazói körében csupán 11-14 százalék között mozog. A legnagyobb mértékben a DK-sok (64%) számoltak be anyagi lehetőségeik szűküléséről, míg a legritkábban a Momentum szavazói érintette visszaesés saját bevallásuk szerint, de ez is csak azt jelentette, hogy a felük negatív trendet látott a saját családja boldogulása terén. Ezzel szöges ellentétben, a kormánypártiaknak mindössze a 14 százaléka vélekedett úgy, hogy nehezebben megy az élete, mint egy évtizeddel korábban. Összességében azt látjuk, hogy a magyar társadalom többsége még a saját anyagi boldogulását is elsősorban politikai hovatartozás alapján ítéli meg.

A politikai hovatartozás mindent felülíró hatása magyarázhatja, hogy miért az ország leggazdagabb városában, Budapesten a legalacsonyabb (22%) azok aránya, akik azt mondják, hogy családjuk anyagi helyzete jobb, mint tíz évvel ezelőtt. Ezt a hipotézist támogatja az is, hogy az egyre inkább a Fidesz legfőbb támaszává váló falvakban gondolják úgy a legtöbben, hogy előreléptek anyagilag. Fontos azonban hozzátenni, hogy minden településtípus esetében többen vannak a visszaesésről beszámolók, a falvakban is.

A Fidesz kormányzása a gazdagoknak kedvez, a többség rosszabbul él, mint tíz éve

Határozott többségben vannak azok is, akik szerint a Fidesz kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvez. A megkérdezettek kétharmada értett egyet az állítással, míg mindössze 28 százalék vélekedett másképp. Érdekes módon még a kormánypárti szavazók többsége (55%) is azon az állásponton van, hogy a kormány elsősorban a gazdagok érdekeit képviseli. Az ellenzéki szimpatizánsoknak viszont elsöprő többsége értett egyet az állítással, az arány a DK-sok körében mért 64%-tól az MSZP-sek között tapasztalt szinte teljesen egyöntetű véleményig (90%) terjed. Fontos továbbá, hogy a bizonytalanok kétharmada is úgy véli, hogy a Fidesz elsősorban a gazdagoknak kedvez.

A többség szerint nemcsak egyszerűen a gazdagoknak kedvez a kormány, de a többség rosszabbul is él, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A megkérdezettek 42 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy a magyarok többsége jobban él, mint tíz éve, míg 53 százalék szerint romlott a társadalom anyagi helyzete a tíz évvel ezelőtti állapothoz képest. Érdekesség, hogy még így is jóval többen vannak azok, akik szerint a többségnek jobban megy, mint akik a saját családjuk helyzetében javulást tapasztaltak. A párthovatartozás ismét felülír mindent: a kormánypártiak elsöprő többsége (77%) szerint javult a többség gazdasági helyzete, míg az ellenzékiek ezzel teljesen ellentétes véleményen vannak. Az MSZP és DK szimpatizánsok 71-71 százaléka szerint sem került jobb helyzetbe a magyar többsége a szocialisták kormányzásának időszakához képest, de a Jobbik (75%), és még inkább a Momentum tábora (81%) még ennél is borúsabban látja a helyzetet. A bizonytalanok is alapvetően egyetértenek (63%) a kérdés megítélésében az ellenzéki szavazókkal.

Elsősorban az tud előrejutni, aki jóban van a Fidesszel

Széles körben osztott vélemény a társadalomban, hogy elsősorban az tud előrejutni ma Magyarországon, aki jóban van a kormánnyal. 65 százalék ért egyet ezzel az állítással, míg mindössze 30 százalék látja másként. Még a kormánypárti szavazók szűk többsége is úgy véli, hogy Magyarországon urambátyám rendszer uralkodik. A fideszesek 55 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy jóban kell lenni a kormánnyal a boldoguláshoz, míg mindössze 44 százalék utasította el. Az ellenzéki táborban természetesen még nagyobb többségben voltak az egyetértő hangok: a különböző pártok támogatói között ez az arány 69-76 százalék között változott. Az egyre urbánusabb és egyre képzettebb emberek egyre nagyobb arányban érzik azt hazánkban, hogy a siker kulcsát kizárólag a kormánypárti kapcsolatok jelentik.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.