A környezetvédelem és a klímapolitika 2020-ban integráns részét képezi a szociáldemokrata pártok programjának. A zöld pártok nagy része pedig a fenntarthatóságot nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is releváns fogalomként kezeli.
A rendszerváltás 30. évfordulója kapcsán születő visszaemlékezések, interpretációk sokszínűsége is mutatja, hogy máig meghatározó jelentőségű és éles vitákat kiváltó eseménysorozatról van szó, amely nemcsak a politikai szereplőket, hanem a tágabb közvéleményt is foglalkoztatja.
Orbán Viktor 10 éve kormányoz. Ez elég hosszú idő volt ahhoz, hogy ne maradjon olyan aspektusa a politikának, a gazdaságnak és a társadalmi viszonyoknak, amelyen ne hagytak volna nyomott a miniszterelnök – és az akaratát mindenben követő kormánypárti parlamenti képviselők – által kívánatosnak tartott intézkedések.
Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában a közvélemény-kutatásokról és alkalmazhatóságukról volt szó. Mi a jobb, ha személyesen, telefonon vagy online gyűjtik a válaszokat? Illetve milyen gyorsan változik a köz véleménye? Ezekre kerestük a választ a szakma ismert szakértőjével, Závecz Tiborral.
Fekete-Győr Andrással, a Momentum elnökével Pogátsa Zoltán arról beszélgetett, hogy milyen párt a Momentum. Az apropót az adta, hogy a Momentum sokáig nem határozta meg saját politikai identitását, amit azzal indokolt, hogy a bal-jobb séma mára idejétmúlttá vált és ezért túl kívánnak lépni rajta.
A Friedrich Ebert Stiftung Budapest, a Policy Solutions elemző intézet és az Új Egyenlőség magazin közbeszélgetések sorozatának októberi témája a magyarországi nem-szavazók társadalmi összetétele és motivációja volt.
Nem sokat tudunk róla, hogy a társadalom az Orbán-kormány hatalomban töltött évei után mit gondol a magyar demokrácia állapotáról, érzékeli-e, hogy a működése betegeskedik, ami a rendszerszintű jellemzések alapján logikus lehetne. Vajon mi a mai magyar demokrácia minőségéről alkotott választói vélekedés?
Ön baloldali? Jobboldali? A nyitott társadalom támogatója? Vagy az ellenkezője? Hol áll a politikai értékrendek koordináta-rendszerében? Az Új Egyenlőség tesztje pár kérdésen keresztül megmutatja, hogy Ön miben hasonlít és miben különbözik az átlag magyar választó gazdasági és társadalmi értékrendjétől.
A Fidesz egy szinte kizárólag félelemre alapuló kampánnyal nyerte meg a parlamenti választásokat, ami magyarázatot kíván. A Friedrich Ebert Stiftung „A félelem megöli a lelket” című konferenciáján több kutatás vezetői ismertették a magyar társadalom negatív érzelmeivel kapcsolatos következtetéseiket.
A rendszerváltás óta először 2018-ban történt meg, hogy egy politikai erő tisztán az emberekben élő félelmekre építve kampányolt, és meg is nyerte az országgyűlési választást. Pedig a magyar politika kimondatlan alapszabálya volt, hogy szociális ígéretek nélkül nem lehet a többség bizalmát elnyerni.