Az Új Egyenlőség podcast adásában a minimálbér emeléséről, a gazdaságra gyakorolt hatásáról és a kockázatokról beszélgetett Büttl Ferenc közgazdásszal Kiss Ambrus szerkesztő.

A minimálbér és a garantált bérminimum a bérrendszer egésze szempontjából egy jogi eszközzel meghatározott referenciapont. Nem egyöntetű a szerepe a minimálbérnek az európai gazdaságokban. Az ugyanakkor fontos, hogy prosperáló gazdaság minimálbérrendszer nélkül csak ott lehetséges, ahol erős szakszervezetek és erős munkáltatói érdekképviseletek vannak. Ilyen például a svéd gazdaság, ahol erős kétoldalú ágazati megállapodásokkal befolyásolják a szociális partnerek a piacot. Ezzel szemben a magyar modell a rendszerváltás után beleillett a kelet-közép-európai rendszerbe, ahol is gyenge szakszervezetek mellett szükséges volt egy referenciapont a bérharcban.

Érdekesség, hogy sokáig Németországban sem volt szövetségi szintű minimálbér, miközben erős a szakszervezeti mozgalom. Az SPD koalíciós feltételeként valósult meg pár évvel ezelőtt a minimálbér bevezetése.

A minimálbér megállapítása során állandóan felvetődő kérdés a munkáltatók részéről, hogy elbírja-e ezt a gazdaság. Büttl Ferenc elmondta, hogy az átlagbér emelkedését és a minimálbérhez való középtávú viszonyát nézve egy 19%-os emelés (ennyi lenne a mostani szintről felugrani a 200 ezer forintos szintre) „benne van a rendszerben”. Természetesen lehetnek vesztesei ennek, de ezen lehet állami eszközökkel enyhíteni.

Azt is érdemes aláhúzni, hogy az elmúlt évek béremeléseit a munkaerőhiány kényszerítette ki. A beszélgetés során felvetődött az ebben rejlő ellentmondás. Hiszen ha csak a munkaerőhiány miatt lép kényszerből a rendszer, akkor annak már biztosan van egy előzetes veszteségoldala (pl. a munkaerő elvándorlása), ezzel szemben az erős szakszervezetek képesek előbb emelésre kényszeríteni a munkáltatókat.

Arra is kerestük a választ, hogy időközben a környező országok, főleg versenytársaink bérrendszere elment mellettünk, annak ellenére, hogy hasonló gazdasági struktúrával bírnak. Büttl Ferenc szerint a bérek emelése csökkentette a cégek profitrátáját, azaz a nyereség terhére valósult meg a béremelés. Ugyanakkor Szlovákiában a bérek előttünk járnak. Ez felveti a kérdést, hogy még mindig magas-e a vállalkozók profitelvárása, és ez tompítja a bérek emelését, vagy hatékonyságban tudtak javulni az ottani cégek.

Ezen probléma feloldása nélkül nehéz érdemi bérfelzárkóztatási útitervet kidolgozni.

A minimálbér és az adórendszer kapcsolatában Büttl arra az érdekes tényre világított rá, hogy az adómentes minimálbér nettóban többet jelentene, mint a bruttó 200 ezer forintos minimálbér. Az egykulcsos adórendszer éppen azt a problémát nem kezeli, hogy nincs különbség a nagyon jól keresők százalékos adója és a legalacsonyabb keresetűek adója között.

Címfotó: Pikrepo

A projekt az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósul meg. Az Európai Parlament semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a program szerkesztői, terjesztői és a megkérdezett személyek felelősek.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.