Múlt hét végén jelentették be, hogy a kormány elfogadta az illetékes miniszter javaslatát a nagy közszolgáltató állami vállalatok dolgozóinak béremelésére, akik július 1-jétől átlagosan 5 százalékos, 2023 végéig összesen átlagosan 15 százalékos béremelést kapnak. Több terület, mintegy 50 ezer dolgozó azonban kimaradt a megállapodásból, mert a kormány csak ott lép, ahol nagyobb érdekérvényesítő erőt érzékel.
A Biden adminisztráció a ciklus végére megemelné a minimálbért 15 dollárra. Ez is nagyon kevés, ám a szükséges minimálbér mértékéről már régóta tart az ádáz vita az Egyesült Államokban. Megnéztük az érveket és az ellenérveket.
Az Új Egyenlőség podcast februári első adásában Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke volt a vendégünk. Arról beszélgettünk, hogy van-e szerepe a minimálbérnek, mekkora lehet idén a béremelés, és hihetünk-e munkaerőpiaci statisztikáknak.
Komjáthi Imrével, az MSZP elnökhelyettesével, a Közmunkás Szakszervezet egyik alapítójával Lakner Zoltán szerkesztő beszélgetett a baloldal és a szakszervezetek kapcsolatáról, az ellenzéki együttműködésről és a baloldal megújulásáról.
A koronavírus-járvány miatt a munkaerőpiac átalakításában, a béralakulás kedvező változásaiban eddig elért, sok szempontból eleve kérdéses eredmények megőrzése nehézségekbe fog ütközni. Ezért fontos, hogy megvizsgáljuk, milyen a hazai bérezés színvonala, milyen jellemzői vannak, és honnan kell majd újrakezdeni az építkezést.
A béregyenlőtlenséget a bőrünkön érezzük, miközben az állam rejtegeti az erről szóló adatokat. A 2018-as létminimumadatok három esettörténete rávilágít, hogy milyen módon fátyolozza el a kormányzat azokat az adatbázisokat, amelyek megmutatnák a dolgozói társadalom helyzetét.
Németországon dolgozó kamionos német minimálbérnél nem kereshet kevesebbet? És a Németországon áthaladó magyar kamionos? Versenyelőny az alacsony bér, és éppen ez kell támogatni, vagy a kizsákmányolás egyik módja, és ellene kell fellépni? Ki mellett áll a magyar kormány, és mi lehet a megoldás.
Egy városi legenda szerint a 2001-2002-es radikális minimálbéremelések drámaian csökkentették a hazai foglalkoztatást. Lindner Attila, a University College London tanára híressé vált tanulmányában adatokkal alátámasztva mutatja be, hogy ez nem így volt.
A nemzetközi összehasonlításban kiemelkedően magas 2001-2002-es magyar minimálbér-emelésnek legfeljebb csak csekély foglalkoztatási hatása lehetett. A hazai bérszínvonallal és a minimálbérrel kapcsolatos viták azóta sem értek nyugvópontra.
A munka után járó béreket a társadalom határozza meg. Ha a társadalom úgy érzi, hogy az ő szerepe a gazdaság kiszolgálása, akkor alárendelt szerepet szán magának. Ha a társadalom megrendelőként lép fel a gazdasággal szemben, amitől azt várja el, hogy az ő fejlődését szolgálja, akkor újrarendeződnek a szerepek.