Az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség magazin tavaly novemberben közös rendezvénysorozatot indított a hazai zöld gazdaság kérdéseiről. Egy-egy alkalommal a zöld gazdaságban tevékenykedő vállalkozó, a fenntarthatóságot kutató egyetemi tanár és zöld politikus beszélget arról, hogy hogyan alakul a hazai fenntartható vállalkozások sorsa, a szektor mérete, miről szól a magyar zöld politika.

A sorozat harmadik, befejező rendezvényén Csárdi Antal, az LMP Magyarország Zöld Pártja frakcióvezető-helyettese, Fejes Ferenc zöld vállalkozó és Gébert Judit, a Szegedi Tudományegyetem tanára, a Zöld Egyenlőség podcast társszerkesztője beszélgettek a zöld kereskedelem kérdéseiről. Az online rendezvény résztvevőit Lengyel Szilvia, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke köszöntötte. Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztőjének kérdéseire a beszélgetés résztvevői többek között a következő témákban mondták el gondolataikat: Mit értünk zöld kereskedelem alatt? Kik a meghatározó szereplők? Milyen szakpolitikák alakítják és segíthetik a zöld kereskedelemre való átállást?

Gébert Judit szerint nehéz meghatározni, hogy mit tekinthetünk valódi zöld kereskedelemnek. Sok vállalat próbálja magát „zöldre festeni”, miközben környezetszennyező tevékenységet folytat. Papírzacskóban műanyag terméket értékesít. A nemzetközi szabadkereskedelmi egyezmények sem segítik a zöld kereskedelmet és/vagy tevékenységeket. Leginkább az alulról szerveződő társadalmi vállalkozások elvárásai és értékítélete alapján lehet megítélni, hogy egy-egy cég az ökohatékonyság irányába tesz-e valódi lépéseket.

Fejes Ferenc érdekes kezdeményezésről tájékoztatott. A „kecskeméti szatyor” elnevezésű bevásárlóközösség megrendelőként képes zöld elvárásokat megfogalmazni a szállítók, vállalkozások felé és ellenőrizni is tudja a maga által támasztott követelmények betartását. A zöld vállalkozó az újrafeldolgozás mellett nagyon fontosnak tartja a szükségtelen fogyasztás-termelés csökkentését és az újrafelhasználást, ami nem azonos az újrafeldolgozással.

Csárdi Antal egyetértve Gébert Judittal elmondta, hogy nem lehet a zöld kereskedelemet önmagában vizsgálni. Csak a teljes globális termelési és értékesítési lánc ismeretében lehet értékítéletet alkotni a tevékenységek ökohatékonyságáról. Az alacsony bérekért, rossz munkakörülmények között előállított farmerek európai fogyasztók általi megvásárlása konzerválja az amúgy nem fenntartható termelést és kereskedelmet. A politikus álláspontja szerint a magyarországi bérhelyzet nem teszi lehetővé, hogy a magyar fogyasztók általában fair trade termékeket tudjanak vásárolni. Márpedig a zöld tudatos fogyasztók tudnák a legtöbbet tenni a fenntartható termelés és kereskedelem alakításában.

A beszélgetés résztvevői sok érdekes, az este során folyamatosan érkező kérdésre is válaszoltak.

Címfotó: Pikrepo

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Hazai Zöld Gazdaság II.
    Az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség magazin tavaly novemberben közös rendezvénysorozatot indított a hazai zöld gazdaság kérdéseiről. Minden alkalommal e...
  • A hazai zöld gazdaság
    Az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség rendezvénysorozatot indított a hazai zöld gazdaság kérdéseiről. Egy-egy alkalommal a zöld gazdaságban tevékenykedő v...


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.