Az Ökopolisz Alapítvány és az Új Egyenlőség magazin közös rendezvénysorozatot indított a hazai zöld gazdaság kérdéseiről. Egy-egy alkalommal a zöld gazdaságban tevékenykedő vállalkozókat, a fenntarthatóságot kutató tudósokat és zöld politikusokat szólaltatunk meg arról a kérdésről, hogy hogyan alakul a magyarországi fenntartható vállalkozások sorsa, a szektor mérete.
A „Mit tudunk a hazai zöld gazdaságról?” címmel megtartott első online panelbeszélgetés vendége volt Fejes Ferenc zöld vállalkozó, Kanász-Nagy Máté, a LMP társelnöke és Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Corvinus Egyetem kutató-oktatója. A résztvevőket Lengyel Szilvia, az Ökopolisz Alapítvány társelnöke köszöntötte, a rendezvényt Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője moderálta.
A másfél órás beszélgetés többek között a következő kérdésekre kereste a választ: Mit nevezhetünk zöld gazdaságnak? Mi az, ami csak annak tűnik? Mekkora a zöld gazdaság? Hány embernek ad munkát, mekkora értéket termel? Hogyan alakult az elmúlt években a hazai zöld gazdaság sorsa? Bővül-e, elég gyors-e a hazai átállás a fenntarthatóságra? Milyen szakpolitikák alakítják, ezek miként segíthetnék a gyorsabb átállást?
A válaszokból kiderült, hogy miközben a fenntarthatóság alapkérdéseiben a résztvevők között egyetértés van, a részletkérdésekben a vállalkozó, a tudós és a politikus más-más helyre teszi a hangsúlyt. Köves Alexandra szerint a fenntarthatóságot nem elég csak a zöld gazdaság mérésére használt mutatókkal leírni, mert a fenntarthatóság szintjének meghatározása teljesen új társadalmi és gazdasági megközelítést igényelne. Fejes Ferenc amellett érvelt, hogy ha tudjuk, mi nem zöld, akkor kitűzhetjük fenntarthatósági célként ezeknek a nem zöld tevékenységeknek a visszaszorítását. Kanász-Nagy Máté elmondta, hogy nincsenek könnyű helyzetben a kapitalizmus vagy a totalitárius állam igenlése helyett harmadik utat választó zöld pártok, mert nehéz a mediatizált világban 1-2 mondatban a nemnövekedés mellett érvelni, a fenntarthatóság jobb életet, életkörülményeket biztosító céljait megindokolni.
A rendezvénysorozat második részére 2021 februárjában kerül sor. Akkor Horváth Levente, Felsmann Balázs és Schmuck Erzsébet fog beszélgetni Pogátsa Zoltánnal a hazai energiaipar fenntarthatóságáról.
Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM
Kapcsolódó írások
A profit meghaladásának gondolatkörében a legtöbben attól tartanak, hogy elveszne a motiváció, az innováció hajtóereje, és a jól megszokott civilizációs fejlődé...
Gyakran megfeledkezünk négylábú társaink ökológiai mancsnyomáról, pedig egy nagyobb testű kutya környezeti hatása megközelítőleg akkora, mint egy szegény ország...
A gyerekeket nem könnyű távol tartani a fogyasztói társadalom hatásaitól. Ebben az erőfeszítésükben a szülők legtöbbször magukra vannak hagyva egy olyan környez...
Milyen etikai kérdések merülnek fel, amikor az ember beavatkozik az élővilágba? Mivel foglalkozik a bioetika? A nagy technológiai változások és globális környez...
