A szociáldemokrácia története Magyarországon 3. rész – a Horthy-rendszer

Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa volt az Új Egyenlőség stúdiójának vendége , akit Pogátsa Zoltán a szociáldemokrácia két világháború közötti történetéről kérdezett.

A sorozat két korábbi részében Csunderlik Péter történésszel beszélgettünk, az első részben az MSZDP megalakulásáról, a másodikban az őszirózsás forradalomról és a Tanácsköztársaságról. Érdemes először ezeket megtekinteni.

Ezúttal a Horthy-korszakot tekintettük át. Ignácz Károllyal a következő fontos kérdéseket jártuk körül:

– Hogyan ért véget a Tanácsköztársaság? Milyen változások következnek utána? Mi történt a Tanácsköztársaság vezetőivel? Kiket vontak felelősségre?

– Melyik oldal írta alá a trianoni békeszerződést? Kik támogatták az aláírást?

– Mi volt pontosan a fehérterror? Mennyi áldozata volt a fehérterrornak és a vörösterrornak? Mi volt a feketeterror? Kik voltak és mit csináltak a különítményesek?

– Kik folytatták a szociáldemokrata pártot a Tanácsköztársaság után? A vezetők közül ki hogyan vett részt a Tanácsköztársaságban?

– Mi volt a Bethlen−Peyer-paktum? Miért volt titkos? Milyen módon korlátozták a szociáldemokratákat? Milyen szerepe volt a sajtónak?

– Hova lett az MSZDP egymilliós szavazótábora az 1922-es választásokra? Milyen volt az első választás, amelyen a szociáldemokraták elindultak? Hogyan befolyásolta a szereplésüket az egyéni, illetve a listás választókerületi rendszer? Mit jelentett a nyílt választás? Hol szerepeltek a legjobban, hol volt erős a párt? Milyen különbségek voltak a vidék és a városok között?

– Hogyan szerepelnek a szociáldemokraták a következő választásokon (1926, 1931, 1935)? Miért nem lehet ezeket a választásokat komolyan venni? 1939-ben már titkos a szavazás – min változtat ez?

– Mit tudunk a Horthy-kor közvéleményéről? Miért nem erősödött meg az MSZDP a Horthy-korszakban? Miért erősödik a jobboldal? Mit jelentett az életkori és műveltségi cenzus, és hogy hatott ez a szegényekre? Milyen különbség jellemezte a városi és a vidéki szegényeket?

– Igaz-e, hogy Magyarországon nem volt szociálpolitika? Milyen volt az ipari munkásság helyzete a mezőgazdasági dolgozókéval szemben? Melyiket ki képviselte?

– A jobboldal miért etnikai és nem osztályalapon fogalmazza meg a társadalmi egyenlőtlenségek okát? A fajvédő retorika hol erősödik meg? Mi volt a gátja annak, hogy elterjedjen a szociáldemokraták osztályalapú megfogalmazása – ha volt ilyen?

– Hogyan alakult a kommunisták helyzete a harmincas években?

– Kik voltak a szociáldemokrácia meghatározó alakjai a két világháború közötti időszakban?

Könyvajánló:

Ignácz Károly: Budapest választ − Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920−1945 (Napvilág Kiadó, 2013)

Egry Gábor − Ignácz Károly − Konok Péter − Sipos Balázs: Kérdések és válaszok a Horthy-korról (Napvilág Kiadó, 2015)