Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos munkatársa volt az Új Egyenlőség stúdiójának vendége , akit Pogátsa Zoltán a szociáldemokrácia két világháború közötti történetéről kérdezett.
A sorozat két korábbi részében Csunderlik Péter történésszel beszélgettünk, az első részben az MSZDP megalakulásáról, a másodikban az őszirózsás forradalomról és a Tanácsköztársaságról. Érdemes először ezeket megtekinteni.
Ezúttal a Horthy-korszakot tekintettük át. Ignácz Károllyal a következő fontos kérdéseket jártuk körül:
– Hogyan ért véget a Tanácsköztársaság? Milyen változások következnek utána? Mi történt a Tanácsköztársaság vezetőivel? Kiket vontak felelősségre?
– Melyik oldal írta alá a trianoni békeszerződést? Kik támogatták az aláírást?
– Mi volt pontosan a fehérterror? Mennyi áldozata volt a fehérterrornak és a vörösterrornak? Mi volt a feketeterror? Kik voltak és mit csináltak a különítményesek?
– Kik folytatták a szociáldemokrata pártot a Tanácsköztársaság után? A vezetők közül ki hogyan vett részt a Tanácsköztársaságban?
– Mi volt a Bethlen−Peyer-paktum? Miért volt titkos? Milyen módon korlátozták a szociáldemokratákat? Milyen szerepe volt a sajtónak?
– Hova lett az MSZDP egymilliós szavazótábora az 1922-es választásokra? Milyen volt az első választás, amelyen a szociáldemokraták elindultak? Hogyan befolyásolta a szereplésüket az egyéni, illetve a listás választókerületi rendszer? Mit jelentett a nyílt választás? Hol szerepeltek a legjobban, hol volt erős a párt? Milyen különbségek voltak a vidék és a városok között?
– Hogyan szerepelnek a szociáldemokraták a következő választásokon (1926, 1931, 1935)? Miért nem lehet ezeket a választásokat komolyan venni? 1939-ben már titkos a szavazás – min változtat ez?
– Mit tudunk a Horthy-kor közvéleményéről? Miért nem erősödött meg az MSZDP a Horthy-korszakban? Miért erősödik a jobboldal? Mit jelentett az életkori és műveltségi cenzus, és hogy hatott ez a szegényekre? Milyen különbség jellemezte a városi és a vidéki szegényeket?
– Igaz-e, hogy Magyarországon nem volt szociálpolitika? Milyen volt az ipari munkásság helyzete a mezőgazdasági dolgozókéval szemben? Melyiket ki képviselte?
– A jobboldal miért etnikai és nem osztályalapon fogalmazza meg a társadalmi egyenlőtlenségek okát? A fajvédő retorika hol erősödik meg? Mi volt a gátja annak, hogy elterjedjen a szociáldemokraták osztályalapú megfogalmazása – ha volt ilyen?
– Hogyan alakult a kommunisták helyzete a harmincas években?
– Kik voltak a szociáldemokrácia meghatározó alakjai a két világháború közötti időszakban?
Könyvajánló:
Ignácz Károly: Budapest választ − Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920−1945 (Napvilág Kiadó, 2013)
Egry Gábor − Ignácz Károly − Konok Péter − Sipos Balázs: Kérdések és válaszok a Horthy-korról (Napvilág Kiadó, 2015)
Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM
Kapcsolódó írások
Zajlanak ma is szegénységkutatások, de egymástól elszigetelten, és az eredményeiket nem használja fel a politikai döntéshozatal, összegezhetjük Bass László szoc...
A sokszínű és lenyűgöző Brazília nagyhatalmi ambíciókkal és önbizalommal telve fordult rá a 21. századra. Nagyjából tíz évig jól is ment minden, majd elhúzódó v...
Nyolcvanhat éve Bécsben fegyvert fogtak a munkások az ország szélsőjobbra tolódása ellen. A vörös Bécs azonban nem is a harcaival, hanem a sikereivel lehet péld...
Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában három szerkesztő (Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus, Lakner Zoltán) beszélgetett arról, hogy mi várható 2021-ben a magyar...
