A Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulásától a tömegmozgalommá váláson át az első világháborúig tartó időszak. Az Új Egyenlőség stúdiójának vendége Csunderlik Péter történész, az ELTE BTK oktatója, a Politikatörténeti Intézet kutatója volt, akivel Pogátsa Zoltán főszerkesztő beszélgetett.

A számos érdekes részletre kitérő beszélgetés a következő kérdésekre adott választ:

• Mikor és milyen szervezetekből alakult meg Magyarországon a szociáldemokrata párt? Mik voltak a munkásegyletek? Mikor jelent meg az országban a baloldali gondolat, és mikor az első szocialisztikus irányzatok?

• Milyen szerepet játszott a német és a cseh hatás a magyarországi szociáldemokrácia kialakulásában? Mi az oka annak, hogy Európához képest nem nagyon késik el a magyar szociáldemokrácia, jóllehet a kapitalizmus csak később alakult ki?

• Hogyan jelenik meg a magyar gondolkodásban a híres Kautsky–Bernstein vita. (Megbukik-e magától a kapitalizmus? vagy kell-e hozzá a forradalom? Kell-e a polgári demokráciákban részt vennie a szocdemeknek?)

• Milyen szerepet játszottak a munkások az MSZDP megalakításakor? A szakszervezeteknek? Mikor csatlakozott az értelmiség? Mit jelentett az, hogy a párt működhet, de az „összebeszélés” tilos volt?

• Milyen céljai voltak az MSZDP-nek? Milyen vívmányokat köszönhet a mai társadalom a szociáldemokratáknak?

• Mit jelentett a széles kulturális élet a baloldalon? Mi volt a különbség a Népszava, a Szocializmus és a Munkások Újságja között? Mi volt a Galilei Kör, és milyen tevékenységet folytatott? Hogyan támogatta a munkásoktatást az MSZDP? Mik voltak a szabadkőműves páholyok?

• Hogyan alakult a nők helyzete és a nőmozgalmak szerepe az első világháborúig és a háború idején? Beengedték-e a nőket a pártvezetőségbe? Mikor kaptak a nők választójogot Magyarországon?

• Hogyan jelent meg Magyarországon a szociáldemokráciának az I. világháborút illető problémája: a nemzetállamokhoz vagy az antinacionalizmus ideájához legyenek-e lojálisak? Mi volt az MSZDP álláspontja a háborúval kapcsolatban, és hogyan változott meg a szakszervezetek szerepe az I. világháború alatt?

A vendég két könyvét ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek:

Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában (Napvilág Kiadó, 2019)

Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör története (1908–1919) (Napvilág Kiadó, 2017)

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • TGM Antitézise zöldszocdem szemmel
    Tamás Gáspár Miklós Antitézis című könyvéről (2021, Pesti Kalligram). Államkapitalizmus volt a szovjet rendszer? Mi maradt a baloldalnak? TGM gamechanger kötete...
  • Brazília elveszett évtizede
    A sokszínű és lenyűgöző Brazília nagyhatalmi ambíciókkal és önbizalommal telve fordult rá a 21. századra. Nagyjából tíz évig jól is ment minden, majd elhúzódó v...
  • Vörös Bécs, vezesd a harcunk!
    Nyolcvanhat éve Bécsben fegyvert fogtak a munkások az ország szélsőjobbra tolódása ellen. A vörös Bécs azonban nem is a harcaival, hanem a sikereivel lehet péld...
  • Hogyan dobta le a tőke a korlátait?
    Mark Blyth skót származású gazdaságtörténész, a nemzetközi politikai gazdaságtan professzora az amerikai elit intézmények közé tartozó Brown Egyetemen. Kiinduló...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.