A szociáldemokrácia magyarországi történetét áttekintő stúdió beszélgetés sorozatunkban Csunderlik Péter történész, az ELTE BTK oktatója, a Politikatörténeti Intézet kutatója és Pogátsa Zoltán beszélgetett ezúttal az első világháború utáni időszakról.

A beszélgetés első része az MSZDP megalakulásával foglalkozott, a második rész az első világháború végétől a Tanácsköztársaság bukásáig tartó időszakot öleli fel, a következő legfontosabb kérdésekre keresve a választ:

– Milyen szerepe volt a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak az első világháborút követően? Mi okozta, hogy csökkent irányában a tömegek bizalma? Mi változott a működésében, és hogyan hatott erre a rivális, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulása?

– Kik és milyen céllal alapították a Kommunisták Magyarországi Párját? Miben különbözött ez a párt az MSZDP-től? Mekkora szerepe volt Szovjet-Oroszországnak a párt megalakulásában? Mi lehetett a bolsevikok népszerűségének oka?

– Mit ismert fel Kun Béla, és miért volt karizmatikus személyiség? Hogyan vált munkásmártírrá? Kik támogatták a pártot, és vajon mennyi szavazatot kaptak volna – ha lettek volna választások?

– Mi vezetett oda, hogy az egymással ellenséges szociáldemokrata és kommunista párt fuzionált, létrejött a Magyarországi Szocialista Párt, és közösen kikiáltják a Tanácsköztársaságot?

– Milyen szerepe volt ebben a Vix-jegyzék okozta kormányválságnak és a kommunistáktól való félelemnek?

–  Volt olyan szociáldemokrata politikus, aki nemet mondott az egyesülésre?

– Mi volt a szociáldemokraták kimondott célja a Tanácsköztársasággal? Mit vártak az oroszoktól?

– Hogyan hat évtizedekig (vagy mind a mai napig) a baloldal megítélésére, hogy a demokratikusan hatalomra jutó szociáldemokraták pár hónap után belelépnek egy terrort alkalmazó elnyomó diktatúrába? Szükséges volt-e a vörös terror?

– Voltak-e a Tanácsköztársaságnak pozitív intézkedései?

–  Zsidó összeesküvés volt a Tanácsköztársaság?

– Miért bukott meg a Tanácsköztársaság?

Címfotó: Fortepan

Vendégünk két könyvét ajánljuk a téma iránt érdeklődőknek:

Csunderlik Péter: A „vörös farsangtól” a „vörös tatárjárásig” – A Tanácsköztársaság a korai Horthy-korszak pamflet- és visszaemlékezés-irodalmában (Napvilág Kiadó, 2019)

Csunderlik Péter: Radikálisok, szabadgondolkodók, ateisták – A Galilei Kör története (1908–1919) (Napvilág Kiadó, 2017)

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.