Egy városi legenda szerint a 2001-2002-es radikális minimálbéremelések drámaian csökkentették a hazai foglalkoztatást. Lindner Attila, a University College London tanára híressé vált tanulmányában adatokkal alátámasztva mutatja be, hogy ez nem így volt.

  • Mekkora volt a minimálbéremelés 2001-2002-ben?

Az első Orbán-kormány 2001-2002-ben megduplázta a minimálbért, az akkori 25 000 forintról 50 000 forintra emelve azt. Ez a medián keresethez viszonyítva 35%-ról 50%-ra való emelést jelentett, ami a nemzetközi minimálbér-ranglistán Magyarországot az utolsók közül az elsők közé emelte. (Egy része ennek persze elinflálódott, így azóta is a középmezőnyhöz tartozik az ország).

  • Milyen hatással volt ez a minimálbéremelés a foglalkoztatásra?

Az akkori ellenzéki pártok, neoliberális közgazdászok és – meglepő módon – a szakszervezetek ellenállása miatt nagyon sokan úgy emlékeznek erre a minimálbéremelésre, mint egy nemzeti tragédiával felérő drámai eseményre. A magánszféra összes kettős könyvelésű vállalkozásának válaszreakcióját megvizsgálva viszont azt látjuk, hogy a szektorban körülbelül 1,5 millió foglalkoztatottból 200-300 ezer volt minimálbéren, amiből 16-20 ezer ember vesztette el az állását, a maradék 92% viszont 50%-os béremelést kapott. Ezen a szignifikáns béremelésen kívül azonban a minimálbér feletti bérkategóriáknál is érezhető volt az emelkedés. A összes magyar foglalkoztatott száma ez idő tájt három és fél millió körül lehetett.

A minimálbér emelésének még ekkora hatása sincs, ha nyugat- és észak-európai mintára a a frissen munkanélkülivé válókat nem hagyja magára a rendszer, hanem egy jó munkanélküli-segélyezési szisztémával átsegíti a kezdeti kritikus időszakon, amíg egy jó átképzési program keretén belül fel tud készülni a meghirdetett állások betöltésére. Jelenleg például – amikor ismét minimálbér-emelési ciklusban vagyunk – 80 ezer be nem töltött munkahely áll rendelkezésre, azaz ha valaki elveszíti a 70-80 000 forintos állását, az jó eséllyel pályázhat a 200-300 000 forintos megnyíló állásokra, természetesen a megfelelő átképzés után. Egy ilyen helyzetben káros amellett érvelni, hogy tartsuk bent az alacsony bérezésű munkahelyeken az embereket!

  • Ki fizeti a minimálbéremelést?

A minimálbéremelést a vállalkozó a csökkenő profitján és a vásárló a nagyobb megfizetett áron keresztül fizeti meg, körülbelül 20:80 százalékos arányban.

  • Mire jó a minimálbéremelés?

A minimálbéremelés előnyeit nem nehéz belátni: ez egy olyan újraelosztó eszköz, amely a társadalom egy részétől átcsoportosít összegeket a társadalom egy másik részének. Hasonlóan működik az adókhoz, csak itt nem az állam dönti el, hogy mit tesz a befolyó összegekkel, hanem egyértelműen látható a kedvezményezett. A minimálbér esetében a vállalkozóktól és a fogyasztóktól (kutatások szerint egyenlő arányban a gazdagabb és szegényebb fogyasztóktól) csoportosít át összegeket a minimálbéres munkavállalók felé, akik megtermelik az adott minimálbéres terméket, vagyis a nemzetgazdaság átlagos fogyasztója igen kis mértékben rosszabbul, a minimálbéresek viszont jelentősen jobban járnak. Azt is mondhatjuk, hogy az történik, hogy a vásárlók és a vállalkozók közösen megfizetik azt az árat, ami a termék előállításának valós ára, és ami biztosítja a dolgozók alapvető megélhetését.

A magyar rendszerváltás óta 2018 elejétől először éri el a minimálbér a létminimum szintjét, ami a megújult szakszervezetek követelése volt.

(Benczi Melinda összefoglalója)

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások

  • A munkavállalók kevesebb mint egyharmada keres az átlagkereset felett
    A július végén, augusztus elején napvilágot láttak a legfrissebb kereseti és foglalkoztatási adatok. Ezeket elemezte Kiss Ambrus az Új Egyenlőség szerkesztője a...
  • A munka világa a koronavírus-járvány alatt és után
    A kormány a vírushelyzetet használja alibiként, hogy az eddigieknél is messzebb menjen a munkavállalók kiszolgáltatottságának fokozásába – állították egybehangz...
  • A béregyenlőtlenségről
    A koronavírus-járvány miatt a munkaerőpiac átalakításában, a béralakulás kedvező változásaiban eddig elért, sok szempontból eleve kérdéses eredmények megőrzése ...
  • Lemorzsolódó közmunkások
    A közfoglalkoztatás, a szociális ellátórendszer és az iskolai lemorzsolódás összefüggéséről, a közmunka országos politikai funkciójáról Molnár György közgazdáss...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.