Miért fontos beszélni a prostitúcióról és a pornóról? Milyen társadalmi berendezkedésből fakad? Hogyan hatnak e jelenségek a társadalom egészére és milyen következményei vannak? Hogyan függenek össze tágabb társadalmi jelenségekkel? Egyáltalán mi a különbség a kettő között? Inkább szól a szexualitásról vagy pusztán egy ipar? Hogyan függ össze a kapitalizmussal? Ezekről beszélgetett Csányi Gergely szociálpszichológus Halász Sárival, aki nők elleni erőszak áldozatainak nyújt támogatást, illetve Dés Fanni szociológus, szociális munkással.

  • A pornográfia filmre vett prostitúció. A pornóban használt nőt újra és újra lehet árusítani, halála után is lehet profitálni belőle azáltal, hogy egyszer filmre vették a vele történt erőszakot. Fontos tudatosítani, hogy ahhoz, hogy képernyőn meg lehessen nézni, hogy egy nőt megerőszakolnak, azt a konkrét nőt meg kellett erőszakolni. Ez az, ami a prostitúcióban, illetve a pornóban történik.
  • A pornó- és prostitúciós iparban főként alsóosztálybeli nőket használnak szinte kizárólag férfiak (a férfi prostituáltak esetében is). Ez jól leképezi a társadalomban meglévő nemi alá-fölé rendeltséget.
  • A radikális feminizmus szerint a nők elnyomása a társadalmi struktúrák meghatározó alapja és ameddig ezekkel a struktúrák nem változnak meg, addig valódi társadalmi változás sem érhető el. Azzal, hogy a férfiak pénzért használhatják a női testeket, legitimálják ezt a jelenséget, ami nem más, mint a nők elnyomásának végterméke. A prostitúció és pornó azt jelenti, hogy a férfiaknak bármilyen körülmények között joguk van a női testekhez.
  • A társadalom a prostituáltakra úgy tekint, mintha különböznének a többi nőtől, mintha nekik nem lenne megalázó az, ami másoknak igen, vagy nem fájna az, ami más nőknek fájna. A prostitúcióban a vágy helyét átveszi a fizetség, mert az egyik félnek szüksége van a pénzre.
  • A kapitalista patriarchátus, amelyben élünk, a patriarchátus modern kori kiteljesedése a kapitalizmusban. A nők értékét és árát a tőlük elvárt nőiesség mértéke határozza meg, amely gyakran összefüggésben áll anyagi hátterükkel is, hogy milyen körülmények közül érkeznek.
  • Ennek egy nagyon sarkalatos pontja és strukturálisan berögzült ideológiája, hogy a napi munka mellett automatikusan a nőkre hárulnak olyan feladatok, mint a háztartás vezetése, a gondoskodás, az idősek ápolása, a gyerekekkel kapcsolatos feladatok ellátása. Ez azonban láthatatlanná válik, hiszen ezt többnyire a magánszféra részeként kezeljük, ahogyan a családon belüli erőszakot is. Az erőszak így azonban nem szűnik meg, csak láthatatlanná válik, a társadalom pedig érzéketlenné válik e problémára. A polgári háztartás intézménye, mely leválasztja a magánszférát a nyilvánosságról, eleve a nők elnyomását segíti elő.
  • A gazdasági kiszolgáltatottság nemzetközi szinten is jól tükröződik, hiszen megfigyelhető, hogy perifériás és félperifériás országokból mennek prostituáltként dolgozni nők a centrumországokba, majd onnan küldenek haza pénzt.
  • A szexuális forradalom egyik legkárosabb üzenete az volt, hogy a szex felett nem szabad ítélkezni. Nem szabad hagyni, hogy a pornóipar határozza meg, hogy mit tekintünk szexnek – erőszakot, elnyomást. A szex nem apolitikus, igenis újra kell politizálni.
  • A szexipar és pornóipar gyakorlatilag az ágyunkba hozza el a kapitalizmust azzal az ideológiával, hogy az ember önző és egyéni érvényesülésért verseng. A pornó üzenete szerint a szex teljesítmény, ez pedig meggátolja, hogy közösségi lényként tekintsünk önmagunkra, másokra, ezáltal pedig a szexre is. A baloldalnak sürgősen el kellene kezdeni foglalkozni olyan témákkal is, mint például a szexipar piacának radikális korlátozása. Amíg a baloldal nem foglalkozik e struktúrákkal, addig e viszonyok láthatatlan újratermelődéséhez is hozzájárul.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOMTámogatom

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.