Szinte nem telik el úgy nap, hogy ne hallanánk valamit a bitcoinról, de vajon értjük-e pontosan, hogy mi is ez? Hogyan működik? Pusztán technológiai kérdés, vagy vannak fontos társadalmi vetületei is? Milyen hatással van a pénzügyi rendszerre? Mit jelent, hogy független? Mi az a blockchain, és mire lehet használni? Mi történik, ha „vége” lesz a bitcoinnak? Az Új Egyenlőség Közbeszélgetések sorozatának újabb állomásán ezekről a kérdésekről beszélget Dojcsák Dániel és Mogyorósi Attila tech szakértőkkel Joób Márk és Pogátsa Zoltán közgazdász.

  • A bitcoin (és más kriptovaluták) nem pusztán egy technológiai értelemben vett innováció, de a társadalmi folyamatokra, egyenlőtlenségekre is kihatható újítás, ezért fontos a pontos megértésük.
  • 2008-ban Satoshi Nakamoto publikálja azt a cikkét, amiben részletesen leírja a 2009 januárjában kibocsátott nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, a bitcoin, működését, aminek a három legfontosabb jellemzője, hogy:
    • decentralizált hálózat, azaz senki sem „bocsátja ki”; a hálózat résztvevői (a bányászok) számítástechnikai kapacitást adnak bérbe a hálózatnak, amiért cserébe bitcoinnal jutalmazódnak egy előre meghatározott algoritmus szerint. Eszerint 2140-re fog megjelenni – egyre lassuló ütemben – az a 21 millió bitcoin, ami valaha elérhető lesz;
    • transzparens, nyitott kódolású, bárki hozzáférhet;
    • peer-to-peer, azaz nincs harmadik közvetítő fél, minden tranzakció digitálisan és közvetlenül a két érintett fél közt zajlik.
  • A blockchain (magyarul blokklánc) egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló listát tart nyilván, a hamisítást és módosítást kizáró módon. A blockchaint a bitcoin legfőbb technológiai újításának tartják, amely nyilvános főkönyvként működik, és rögzíti az összes bitcoin-tranzakciót. A jövőben várható, hogy a blockchain-technológiát számos más területen is használni fogják.
  • Gyakran hallani, hogy a bitcoin egy anonim rendszer, ez nem teljes igaz, inkább pseudonimitásról beszélhetünk, hiszen az adatbázisban a tranzakció résztvevőink nyilvános kulcsa bárki számára szabadon elérhető. Ha tehát sikerül beazonosítani, hogy kihez tartozik az adott nyilvános kulcs, akkor a felhasználó összes tranzakcióját vissza lehet fejteni.
  • Nem pusztán technológiáról van szó, hanem egy hozzá tartozó társadalomfilozófiáról is. A libertariánus filozófiához köthető. Az állam szerepét szeretné minél jobban minimalizálni a peer-to-peer felépítésen és a központi irányítás hiányán keresztül, megakadályozva, hogy bármilyen hatóság a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ellehetetlenítve a manipulációt és az infláció gerjesztését.
  • Bár első pillantásra nagy ugrásnak tűnik az állami jegybankoktól, de ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg a világban forgalomban lévő pénznek 90%-a nem az állam által teremtett pénz (hanem magán kereskedelmi bankok által generált digitális pénz), akkor ez nem is tűnik akkora változásnak.
  • Attól nem kell jelenleg tartani, hogy ha a bitcoin bedől, akkor magával rántja a világgazdaságot, mert méreteiből adódóan nem elég szignifikáns ahhoz, hogy világválságot generáljon.
  • A pénz alapvetően hármas funkciót lát el: csereeszköz, értékmérő eszköz és felhalmozási eszköz. Jelenleg a bitcoin ezek közül csak az utóbbira használható hatékonyan.
  • A pénzkibocsátás nem csupán technikai, hanem politikai kérdés is. Értékválasztási kérdések állnak a háttérben, amelyeket a technológia nem fog tudni megoldani.
  • Alapvető probléma a bitcoinnál, hogy nem volna képes helyettesíteni a nemzeti valutákat, hiszen 21 milliónál fixálták a maximumot, de a gazdaság csak úgy tud növekedni, ha a pénzmennyiség párhuzamosan növekszik.

Összefoglaló: Benczi Melinda

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Egy válságálló pénzügyi rendszer felé
    Az eddig ismert pénzügyi rendszer a válsággal máris megváltozott. Itt a monetáris finanszírozás, a helikopterpénz. És talán marad a bitcoin. De ez kevés: szuver...
  • Mit várjunk az 5G-től?
    Az Új Egyenlőség 2020. évi első közbeszélgetésének vendégeivel Pogátsa Zoltán főszerkesztő arról beszélgetett, hogy mit várhatunk az 5G mobil távközlési hálózat...
  • Digitális kapitalizmus
    Az internet és a digitális forradalom átalakította a mindennapjainkat. A digitális térben intézzük a pénzügyeinket, ott kommunikálunk ismerőseinkkel, az interne...
  • Digitális hejehuja! És az állásunkkal mi lesz?
    Egyre többször szembesülünk vele, hogy a munkahelyek átszervezése után kisebb létszámmal működik tovább ugyanaz. Ráadásul, ha az alkalmazottak nem vállalják az ...