A tudományos teljesítmény mérésével kapcsolatos diskurzusokban két lehetséges végpontot azonosíthatunk. Az egyik szerint a tudományos teljesítmény számokkal objektíve is megragadható, a mutatók pedig a vitán felül álló valóságot tükrözik, míg a másik szerint nem léteznek objektív számok, ezért nem is érdemes a kutatók teljesítményét mérni. A mai adásban a számfetisizmus és a számszkepticizmus útvesztőjéből Demeter Márton kommunikációkutatóval, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével próbálunk meg kikeveredni.

A tudományos teljesítmény mérése és mérhetősége kérdésében maguk a tudósok is megosztottak. Demeter Márton kommunikációkutatót, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensét arról kérdeztem, hogy miért van szükség a tudományos teljesítmény mérésére, és hogy a teljesítményt mérő mutatók mennyire objektívek, nem lehet-e őket valamiképpen opportunista módon „kicselezni”. Ugyancsak szót ejtünk a tudományos tudás termelésének globális összefüggéseiről, és azt a kérdést is boncolgatjuk, hogy vajon elvárható-e egy alulfizetett kelet-európai kutatótól, hogy ugyanolyan színvonalon publikáljon, mint a centrumországok magas jövedelmű kutatói. Végül nem mulasztunk el kitérni arra sem, hogy a tudományos tevékenységek mérése beleilleszthető-e valamiféle baloldali társadalomkritikai perspektívába.

Címfotó: Susan Q Yin – Unsplash

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.