Gazdasági évnyitóval kezdjük az Új Egyenlőség podcast harmadik évadát. A stúdióban Büttl Ferenc közgazdász volt Kiss Ambrus szerkesztő vendége, a téma pedig egy olyan válság, amilyet a jelenleg aktív generációk „életükben nem tapasztaltak”.

A magyarországi GDP 13,6%-kal volt alacsonyabb 2020 második negyedévében az előző év hasonló időszakához képest, a harmadik negyedéves adat 4,6%-os visszaesést mutat. A költségvetési hiány 9% körüli 2020-ban, amely többszöröse az eredetileg tervezettnek. A kormány év végén 860 milliárd forintot szórt szét láthatólag gazdaságpolitikai célok nélkül. Ez akkora összeg, amelyből minden magyar háztartásnak lehetett volna 200 ezer forintot adni év végén, mintegy „helikopterpénzként”.

A kormányzati válságkezelés elhibázottságát mutatja, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint is „nagyjából 6%-kal, tehát nagyjából az ez évi visszaesés mértékével lehetett volna jobb a magyar gazdaság teljesítménye”. Matolcsy György szerint a következők voltak az elkövetett hibák, illetve félresikerült intézkedések:

  • ha nincs második hullám, a magyar gazdaság teljesítménye 3%-kal jobb lett volna;
  • a közösségi fogyasztás erősítésével 1%-kal lehetett volna csökkenteni az esést;
  • az állami beruházások területén nem sikerült pozitív fordulatot elérni, ez mintegy 1,4%-kal rontotta a 2020-as évet;
  • elindulhatott volna a lakáspiaci fordulat már 2020-ban, ami 0,5-0,6%-ot jelentett volna az esés csökkentésében.

Izgalmas kérdés, hogy választások előtt mikor kezd bele a kormányzat egy úgynevezett válságkompatibilis „rezsicsökkentésbe”. Azaz egy olyan pénzosztásba, amely segíthet a gazdaság pörgetésében. Ez hasznos lépés is lehet, hiszen a belföldi keresletet élénkítheti, rossz célzás esetén azonban beragadhat ez a forrás, és nem hasznosul.

Büttl Ferenc szerint egy ilyen politikához megvan a szükséges forrás. Az Európai Unió következő hétéves (2021–2027) költségvetésének és a helyreállítási alapnak az elfogadásával Magyarország 2021-ben összesen 4,2 milliárd euró támogatáshoz és hosszú lejáratú hitelhez jut a helyreállítási alapból, azaz a rendes EU-s forrásokon kívül. 4,2 milliárd euró, mai árfolyamon kb. 1500 milliárd forint pótlólagos forrás áll a magyar kormány rendelkezésére.

Paradox módon tehát a kormány által támadott Európai Uniótól (értsd Brüsszel) érkező pénzből (ezt akarta megvétózni a magyar és a lengyel kormány) lehet választási költségvetést és jelentős osztogatást csinálni 2021 második felében.

Címfotó: Pexels

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Lehet más a politikai napirend?
    A koronavírus-járvány és a gazdasági válság uralja a közbeszédet. Közben a kormány identitáspolitikai kampányba kezdett, amelynek a fókuszában a szexuális kiseb...
  • A koronavírus és az európai válságkezelés
    A koronavírus okozta válság európai kezelését értékelte Róna Péter közgazdásszal Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője. Többek között áttekintették, h...
  • A Fidesznek új politikai paradigmákat kell keresnie
    Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus, és Lakner Zoltán szerkesztők beszélgetnek arról, hogy a válságkezelés milyen politikai kihívásokat jelent a kormánypárt számára. ...
  • Sokszínű vidék – sokszínű megoldások
    Az ökológiai közgazdaságtan alapjairól beszélgetve korábbi adásainkban sok szó esett a főáram kritikájáról, ezen a héten már a lehetséges megoldásokat vázolja f...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.