Friedrich Ebert Stiftung: álmok és rémálmok nyomában 

Orbán Viktor a magyar társadalom félelmeit az idei választási kampányban olyan módon használta fel, olyan módon kísérletezett velük, amely az egész világon egyedülálló. És nyert, kétharmadot ért el. Erről beszélt Molnár János a Friedrich Ebert Stiftung tudományos munkatársa a szervezet „A félelem megöli a lelket” című konferenciáján, melyen több kutatás vezetői ismertették a magyar társadalom negatív érzelmeivel kapcsolatos következtetéseiket.

Molnár szerint a mai társadalom félelemszintje növekszik, ami részben nemzetközi jelenség, részben magyar unikum. Orbán mostani győzelme ugyan beleillik a Brexit, a Trump-elnökség sorba, de a félelmek kiaknázásában a magyar miniszterelnök olyan szintre jutott el, mint előtte senki. Egyre határozottabban épít a szorongásra, az egyes társadalmi csoportokat egyre erőteljesebben állítja szembe egymással, egyre rombolóbb erővé teszi a félelmet, mert a reményre, az együttműködésre támaszkodva a miniszterelnök már nem tudna hatalmon maradni. A FES tudományos munkatársa közös gondolkodásra hív a félelemgyár működésének megértése érdekében, és ennek a folyamatnak a része volt a mostani rendezvény is.

A konferencián Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója ismertette „A magyar rémálom” című kutatás eredményeit, amely a Závecz Research intézettel való együttműködésben készült. Ez a munka folytatása „A Magyar Álom” című 2017-es felmérésnek, amely megmutatta, hogy a magyarok többsége szimbolikusan „800 kilométerrel nyugatabbra – valahol az osztrák-svájci határon – szeretne élni, a Kádár-rendszer kiszámíthatóságában, biztonságában, társadalmi egyenlőségében, de Nyugat-Európa életszínvonalán”.

Boros Tamás: Az emberek az élet kiszámíthatatlanságától félnek a legjobban, de a migráció is kapott 20 százalékot

Kiderült, hogy miközben a felnőtt magyarok harmada egyáltalán nem álmodozik, egy másik harmad pedig már lemondott álmairól, rémálmai szinte mindenkinek vannak.  A magyar emberek legfontosabb személyes félelmei közé tartozik az „élet kiszámíthatatlansága” (30%), a „komolyabb betegség” (24%) az „anyagi bizonytalanság, és a hóvégi számlák kifizetetlensége” (23%). A kutatási eredmények szerint ezeket szorosan követte a kiszolgáltatottságtól (21%) és a migrációtól való félelem (20%).

A kutatók a társadalom általános hangulatából indultak ki. Azt találták, hogy a boldogság érzete Magyarországon leginkább a fiatalokra, a magas végzettségűekre, a Dunántúlon (főleg megyeszékhelyeken) élőkre és a jobboldali (Fidesz) szavazókra jellemző. A legboldogtalanabbak a 8 általánost végzettek, a középkorúak és idősek, a Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon – főleg kisvárosokban – élők, valamint az átlagnál néhány százalékponttal nagyobb mértékben a nők.

Az elvárások legkevésbé a fiatalokat és általában a férfiakat nyomasztják, míg a negyvenéves korosztály és a 8 általánost végzettek érzik leginkább a rájuk nehezedő nyomást. Mint egy érdi interjúalany mondta: „A sárga csekk mindenki legnagyobb félelme,. Vajon be tudom-e fizetni a hó végén?” A félelemérzet az átlagot meghaladja a 60 évnél idősebbek, a baloldali szavazók és a nők körében is.

Megtudhattuk: A magyarok aggodalmait 50 éves korukig dominálja az anyagi helyzetük, később erősebbé válik a betegségektől vagy a kiszolgáltatottságtól való félelem. A 18-29 év közöttiek körében meghatározó (harmadik legerősebb) félelem a lakhatás elvesztése – ez a kérdés más társadalmi csoportokban sokkal kevésbé jellemző.

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az ország sorsával kapcsolatban milyen aggodalmak élnek a magyar társadalomban. Kiderült, hogy hazánk jövőjét tekintve egyértelmű az optimisták többsége: majdnem kétszer annyian vannak a bizakodóak, mint azok, akik aggodalmat éreznek Magyarország kilátásaival kapcsolatban. Amikor a megkérdezetteknek egy listán felsorolt események közül kellett kiválasztaniuk azt a hármat, amely a leginkább aggasztja őket, jelentős fölénnyel az egészségügy kérdését nevezték meg a legtöbben, minden második válaszadó. Minden harmadik magyar fél a magyar társadalom elszegényedésétől, minden negyediket komolyan nyugtalanítja, hogy tovább nőnek a társadalmi különbségek és egyre inkább kinyílik a társadalmi olló a gazdagok és a szegények között. „Lassan olyan lesz a világ, mint az éhezők viadalában. Néhány kiválasztott birtokol majd mindent” – mondta erről egy interjúalany. Az országgal kapcsolatos félelemranglista negyedik helyén a „nem lesz nyugdíj a következő generációnak” válasz szerepelt. Az ötödik leggyakoribb válasz volt a migránsok növekvő számától való félelem.

Boros Tamás értékelése szerint a témákból látszik, hogy a magyar társadalmat elsősorban baloldali kérdések aggasztják, mint amilyen a létbizonytalanság, a kiszolgáltatottság, az elszegényedés.

A közvetlen pártpolitikával kapcsolatos félelmek iránya azonban a Policy Solutions kutatása szerint az ellenkező irányban térnek ki.  A válaszokból – ahogyan a választások eredményéből is – kiderül, hogy egyértelműen a Fidesznek a legjobb a megítélése a magyar társadalmon belül, a legtöbben viszont a Demokratikus Koalíciótól féltik az országot, de hibahatáron belül találjuk az MSZP-t is. Ebből a kutatók arra következtetnek, hogy hiába telt el több mint 8 év, az emberekből még mindig erős ellenérzéseket vált ki az egykor hatalmon lévő baloldali politikai elit.

Kiss Ambrus (mikrofonnal a kezében): a magyar dolgozók mindössze 15%-ának nincsenek, vagy minimálisak a munka világát érintő félelmei

A migrációtól való félelmekről Messing Vera az MTA szakértője beszélt. Mint elmondta a nemzetközi kutatások egyértelművé teszik, hogy a migrációtól való félelem semmilyen összefüggést sem mutat azzal, hogy a menekültek jelen vannak-e egyes országokban. Sőt: míg a magyar társadalomban Európa-szerte kiemelkedően magas, 62%-os a bevándorlás elutasítottsága, addig ahol sok a menekült, például Németországban, ott a bevándorlók jelenléte csak az emberek 7%-át zavarja. Svédországban az a mutató csak 2%-os. A kutatók az adatok elemzéséből arra a következtetésre jutottak, hogy a bevándorlóktól az emberek elsősorban olyan országokban félnek, ahol sérült a társadalom szövete, amelynek lakói nem bíznak egymásban és az állami intézményekben, ahol gyenge a szociális kohézió és a szolidaritás érzése.

A nők félelmeiről Gregor Anikó, adjunktus, ELTE Társadalomtudományi Kar kutatója mondta el: kutatásai szerint a nőket elsősorban a megélhetés gondjai aggasztják, azok között is szembetűnő, hogy szociális ellátórendszerek és megfelelő segítség hiányában legtöbbször családon belül kell megoldani a fogya­tékosok, betegek, idősek gondozását. A felmérések iszonyatos feszültségeket mutatnak társadalmi csoportok között. Amikor a megkérdezettek arról formálhattak véleményt, hogy melyik társadalmi csoportot támogatnák erősebben, vagy kevésbé, kiderült, hogy a szűkülő erőforrások felerősítik a csoportok közötti konfliktusokat. A határon túliak, a menekülteknek és a cigányok támogatását szinte mindenki sokallja. A hat éven aluli kisgyerekkel élő nők kifejezetten kevésbé támogatnák a jelenlegihez képest a nyugdíjasokat.

Kiss Ambrustól, a Policy Agenda igazgatójától a rendezvény résztvevői megtudhatták, hogy a magyar dolgozói társadalom mindössze 15%-ának nincsenek, vagy minimálisak a munka világát érintő félelmei. További 38% esetében enyhe félelmekről beszélhetünk, 41% erősebb, több területet is érintő félelmekről számol be, míg 6%, aki nagyon erős, szinte mindegyik vizsgált kérdésre szorongó választ adott.  A szakértő Theo Tsaousides pszichológus összegzését tartja irányadónak arról, hogy mit is tehetünk közös félelmeink kezelése érdekében. Egyebek mellett tisztelni kell a félelmet, meg kell érteni a mechanikáját, kideríteni okát, a félelmek ellenére kell cselekedni, nem pedig a félelmek miatt, de amit a szakértő a legfontosabbnak tart, nem szabad félni segítséget kérni. A munkahelyeken ez a segítség elsősorban a szakszervezetektől várható. Kiss Ambrus emlékeztetett, a kutatások bebizonyították, hogy a félelem szintje alacsonyabb azokon a munkahelyeken, ahol van érdekvédelmi szervezet.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások