Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában a minimálbér szerepéről beszélgetett Kiss Ambrus szerkesztő Rolek Ferenccel, az MGYOSZ alelnökével. A munkáltatók szempontjából járták körül a bérfelzárkóztatás kérdését, a minimálbér emelésének bérekre gyakorolt hatását, illetve azt a kérdést, hogy miért fontos az államnak a minimálbér emelése.

Az Új Egyenlőség podcast korábbi adásaiban már szakszervezeti vezetővel, illetve közgazdásszal is hallgathattak beszélgetést a minimálbér emeléséről, illetve a bérrendszerről. A mostani adásban Rolek Ferenccel, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökével beszélgettünk.

A beszélgetés elején Rolek Ferenc elmondta, hogy miközben évtizedekkel ezelőtt a minimálbérnek szociális szerepe volt, hiszen nem engedett negatív bérversenyt, ma már más funkciója van. A munkaerő bősége miatt a munkavállalók erősebb érdekérvényesítéssel bírnak véleménye szerint. Ez a munkaerőbőség két okból alakult ki. Egyrészt évente 30-40 ezerrel csökken a munkaképes korú lakosság száma (demográfiai ok), illetve az EU-n belüli szabad mozgás miatt megnőtt a munkaerő elvándorlása. Természetesen vannak hátrányos helyzetű térségek, ahol a minimálbér még mindig szociális funkcióval bír, de nem ez az általános.

Véleménye szerint a minimálbér emelésének a szerepe egyre inkább felértékelődik az állam számára. Ennek hatására ugyanis nőnek az adó- és járulékbevételek, ami javítja a költségvetés bevételi oldalát. Nem önmagában a kb. 170 ezer minimálbéres a fontos, hanem az ezzel együtt járó 500 ezer garantált bérminimumon lévő. Egy emelés rájuk közvetlenül hat. De valójában az egész bérrendszer elkezd feljebb tolódni, amely révén szinte minden szereplőre hatással lesz a legkisebb bérűek emelése.

Rolek Ferenc várakozása szerint a minimálbér emelése (várhatóan 19-20%-os lesz jövőre) nem jelenik meg teljes egészében a bérekben. Ekkora mozgástér most nincsen, ezért a cégek inkább a kb. 500 ezer forintos lélektani határig fogják százalékos mértékben lekövetni ezt, onnantól kezdve már sokkal differenciáltabb lesz az emelés.

A beszélgetés talán legfontosabb része azt taglalta, hogy mi határozza meg a munkáltatói vélekedés alapján a béreket. Ennek kapcsán Rolek leszögezte, hogy bérek emelése nem szuverén folyamat. Azaz nem csak akarat és döntés kérdése, hogy emeljenek-e, és mennyit. Meglátása szerint a bérek emelését ki kell termelniük a cégeknek. Ezért a gazdasági teljesítmény felzárkózásának kell az elsőnek lennie. Ebben az esetben a felszabaduló forrásokat béremelésre lehet fordítani.

Ez ugyanakkor – Kiss Ambrus véleménye szerint – egy nagyon puha és lassú felzárkózási folyamatot eredményez. Ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy nincs-e gyorsabb út. Ennek egyik eleme az elvárt profit mértékének csökkentése lehetne. Rolek Ferenc szerint a magyar profithányad nem magasabb, mint a nyugat-európai cégeknél. Ezért ezt nem látja gyorsabb útnak, sőt véleménye szerint már a felvetés sem jogos. Az elmúlt évek átlagos 3-4%-os reálbérnövekedése szerinte erős pályának számít, amelyet még elbír a gazdaság.

Címfotó: Pavel Bogolepov – Népszava

A projekt az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósul meg. Az Európai Parlament semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a program szerkesztői, terjesztői és a megkérdezett személyek felelősek.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Mi a 200 ezer forintos minimálbér kockázata?
    Az Új Egyenlőség podcast adásában a minimálbér emeléséről, a gazdaságra gyakorolt hatásáról és a kockázatokról beszélgetett Büttl Ferenc közgazdásszal Kiss Ambr...
  • Csendben lenni, nem szervezkedni
    A makói Continental gyárban egy gyáron belüli magatartáskódexszel korlátozták a dolgozók egymás közötti kommunikációját. Az ok a cég szerint a munkabiztonság be...
  • Sok-e a 200 ezer forintos minimálbér?
    Múlt hét végén jelentették be, hogy a kormány elfogadta az illetékes miniszter javaslatát a nagy közszolgáltató állami vállalatok dolgozóinak béremelésére, akik...
  • Alkotmányellenes a rabszolgatörvény egy része
    Az Országgyűlés 2018 végén fogadta el a Munka Törvénykönyve rabszolgatörvény néven elhíresült módosítását. Az Alkotmánybíróság az április végén nyilvánosságra h...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.