Már 15 év telt el azóta, hogy az Európai Unió történetének legnagyobb bővítése során Magyarország is uniós tagállammá vált. Az európai integrációhoz való viszonyulás az utóbbi években a belpolitikai viták középpontjába került: míg az ellenzéki pártok pozitív identitáselemként és referenciapontként tekintenek az Európai Unióra, addig a kormányzati kampányok visszatérő eleme lett az uniós intézmények vagy egyes vezető politikusaik kritikája.

Bíró-Nagy András

A magyar pártok és politikusok értékelése az európai trendekről, valamint Magyarország és az EU viszonyáról ismert, de mi a mérlege 15 év uniós tagságnak a magyar választók szemében? Milyen hatással volt az uniós tagság Magyarországra az állampolgárok szerint, hogyan látják Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának aktuális kérdéseit, és milyen Európában szeretnének élni a jövőben? A Policy Solutions – a Friedrich-Ebert-Stiftung támogatásával készült – kutatása ezekre a kérdésekre kívánt választ adni. Magyarország uniós tagságának stabilan magas támogatottsága közismert, de a célunk az volt, hogy a korábbi hazai kutatásokhoz képest mélyebben és több szempont beemelésével tárjuk fel a hazai uniós attitűdöket. Az elemzés megalapozásához 2019. március 8–19. között közvélemény-kutatást végeztünk, melyben a Závecz Research volt a partnerünk. A személyes megkérdezéssel készült felmérés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

Az Európai Unió jelentése Magyarországon: uniós pénzek, migráció, szabad mozgás

A magyaroknak elsősorban az uniós pénzekből megvalósult fejlesztések jutnak eszükbe az Európai Unióról. A legtöbbször (16%) a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették a válaszadók: eszerint a különböző pályázati lehetőségekre és pénzügyi támogatásokra asszociálnak a leggyakrabban, amikor az Európai Unióra gondolnak. A második leggyakoribb válaszcsoport a migrációhoz (12%) köthető, – az utóbbi évek kampányai fényében nem meglepő módon – soha nem pozitív kontextusban. Szintén erősen jelen vannak az „EU mint közösség” és a „határok nélküli Európa” gondolatai is. A harmadik leggyakoribb válaszként egyfajta közösséget vagy szövetséget jelenít meg a magyarok számára az Európai Unió: az európai egység gondolatát, a kölcsönös segítségnyújtást, az együttműködést és a valahova tartozás élményét emelték ki az EU-val kapcsolatban. 10 százalék körüli említést kapott továbbá a „határok nélküli Európa”: ezek a válaszok elsősorban a schengeni határokat, vagyis az útlevél nélküli szabad utazás lehetőségét kötik az Európai Unióhoz. A nyitott határokkal szorosan összefügg az ötödik leggyakoribb említés, a külföldi munkavállalás és tanulás megkönnyített lehetősége.

A magyarok tehát főként a tagságunkból fakadó előnyökkel azonosítják az európai integrációt, de a negatív kommentek szóhasználatát és az érvelését figyelve egyértelműen kimutatható a kormányzati retorika hatása is.

Az EU általános megítélése: mérsékelt pozitív attitűd

15 évvel a csatlakozás után az Európai Unió megítélése a magyar társadalom körében továbbra is egyértelműen pozitív. A magyarok csaknem kétharmada (65%) pozitív véleménnyel van a közösségről, és mindössze minden negyedik megkérdezett (25%) értékeli csak negatívan az Európai Uniót. Ez az eredmény egyben jelzi azt is, hogy a 2010 óta tartó euroszkeptikus kormányzati kommunikáció sem tudta megfordítani az EU túlnyomóan kedvező hazai megítélését.

A messze leggyakoribb válasz (51%) az „inkább pozitív” volt, jelezve, hogy az európai integráció hazai támogatói között is csak kisebbség az EU-rajongók tábora – a mérsékelt pozitív attitűd az uralkodó.

A különböző pártok szavazóinak a véleményében ugyan jelentős különbségeket látunk, de mindegyik párt támogatói között többségben vannak a pozitív vélemények. A kormánypárti szavazók körében a relatíve legrosszabb az EU megítélése, de még a fideszesek fele (52%) is jó véleménnyel az európai integrációról, míg 39 százaléknyian negatívan gondolkodnak az EU-ról. Az ellenzéket tekintve mindegyik párt szavazói körében döntő többségben vannak a pozitív vélemények: a Jobbik szavazóinak háromnegyede is így vélekedik, ami majdnem 10 százalékponttal nagyobb arány a teljes társadalomhoz képest. A baloldali és liberális pártok mindegyikénél elsöprő a kedvező vélemények aránya.

Pártokon és társadalmi csoportokon átívelő konszenzus: az EU tagság előnyös Magyarországnak

Az Európai Unióval kapcsolatban többségben lévő pozitív vélemények mellett az is egyértelmű, hogy előnyösnek ítéli meg a magyar társadalom hazánk első 15 évét az Európai Unió tagjaként. A megkérdezettek háromnegyede (75%) látta az ország szempontjából pozitívnak a csatlakozás óta eltelt időszakot, míg mindössze 17 százaléknyian vélekedtek úgy, hogy a 2004 óta tartó időszak előnytelen volt az országnak.

Pártokon és társadalmi csoportokon átívelő konszenzus van arról, hogy Magyarország EU-ban eltöltött első 15 éve előnyös volt az ország számára. Még a kormánypárti szavazók nagy többsége (71%), a bizonytalanok (72%) és a jobbikosok (76%) is így vélekednek.

Az uniós tagságot a magyarok nagy többsége materiális okok miatt tartja előnyösnek

Szinte teljes egyetértés van a magyar társadalomban abban, hogy uniós tagságunk legnagyobb előnye az Európai Unió által biztosított gazdasági fejlődés.

Amikor arra kértük a válaszadókat, hogy nevezzék meg szabadon a három legnagyobb előnyét annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagállama, a válaszok 51 százalékában a Magyarországra érkező uniós támogatásokat, vagy általában a közösség magyar gazdaságra kifejtett pozitív hatását említették. Ettől jócskán lemaradva, de hangsúlyos helyen találjuk a személyek szabad mozgásához köthető előnyöket (szabad mozgás az EU-n belül, külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége) is. Nem jelent meg viszont kiemelt helyen az európai értékek védelme, így kijelenthető, hogy az uniós tagságot a magyar társadalom elsősorban a materiális szempontok miatt tartja előnyösnek. A vizsgált szempontok közül a legnagyobb mértékben a nyugati termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében lát javulást a magyar társadalom az Európai Uniónak köszönhetően a csatlakozás óta eltelt időszakban. A legkevesebben ugyanakkor a mezőgazdaság, a kisvállalkozások és a természeti környezet helyzetében bekövetkezett változásokkal elégedettek. E három területen a magyarok 60-65 százaléka úgy véli, hogy nem változott vagy romlott a helyzet az utóbbi 15 évben. 

Az uniós tagság legfőbb hátrányai: migráció, szuverenitás feladása, másodrangú gazdasági pozíció

Az uniós tagsághoz köthető legnagyobb hátrányok között a leggyakrabban, a válaszok közel harmadában (32%) a migráció kérdését emelték ki.

A témában érkezett megszólalások rendre a kormánykommunikáció üzeneteit tükrözték vissza, miszerint az Európai Unió „Magyarországra kényszeríti a migránsokat” és Magyarországból „bevándorlóországot” akar csinálni. Ezzel összefügg, hogy a második leggyakoribb hátrányként pedig a szuverenitás kérdését emelték ki a válaszadók (26%): szerintük az Európai Unió túl sok dologba akar beleszólni, ami sérti hazánk függetlenségét.

Összességében két nagy csoportra bonthatjuk az ellenérveket, melyek közül a bevándorlással és a szuverenitással kapcsolatos állítások csak az egyik irányt fémjelzik. A másik nagyobb csoportja a kritikáknak gazdasági jellegűek, melyek szerint egyfelől a csatlakozás számos hátránnyal járt a magyar gazdaság számára, másrészt az Európai Unión belül betöltött pozíciónk miatt nem is tud az ország kitörni hátrányos helyzetéből (15%). Ezek a megszólalások elsősorban azt a percepciót emelték ki, mely szerint a csatlakozás óta csökkent volna az életszínvonal Magyarországon, leépült a gazdaság és az ipar, valamint az európai piacra való belépésünk hátrányosan érintette a magyar mezőgazdaságot. Fontos ugyanakkor hozzátenni, hogy a hátrányok számbavétele során jóval kevesebb válasz érkezett (881), mint amikor az előnyök felsorolására kértük a megkérdezetteket (1400).

Széleskörű egyetértés: az EU túl bürokratikus és nem veszi eléggé figyelembe a választói akaratot

Az általános pozitív uniós attitűdök mellett érdemes rámutatni arra is, hogy a magyarok szűk többsége egy néptől eltávolodott, személytelen gépezetnek látja az Európai Uniót. A megkérdezettek több mint fele egyetértett azzal az állítással, hogy az EU egy önjáró bürokratikus szervezet, ami nem veszi figyelembe az állampolgárai akaratát. Ezzel az állítással a társadalom 37 százaléka nem ért egyet. A 2010 óta tartó populista retorika következtében nem meglepő módon a Fidesz szimpatizánsai vannak a leginkább lesújtó véleménnyel az EU bürokratikusságáról: több mint kétharmaduk tartja az EU-t egy lassan mozduló, személytelen intézménynek. Még a kifejezetten Európa-párti ellenzéki pártok szavazóinak jelentős része is hajlamos egyetérteni a bürokratikus működésre és az állampolgárok akaratának figyelembevételére vonatkozó kritikákkal.

Az ellenzéki szavazók többsége is a kormány narratíváját fogadja el az EU migrációs politikájáról

Különböző felmérésekből évek óta tudható, hogy elfogadja a magyar társadalom többsége az Orbán-kormány álláspontját az EU migrációs politikájáról. Az orbáni narratíva hazai népszerűségét támasztja alá kutatásunk is: a megkérdezettek kétharmada értett egyet azzal az állítással, hogy az Európai Unió rá akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be, és mindössze a válaszadók negyede támaszt kételyt a kormánypárt narratívájával szemben. A kormányzati kommunikáció hatékonyságát támasztja alá az is, hogy a Fidesz-szavazók elsöprő többsége (84%) egyetért az állítással, ráadásul több mint a felének (54%) semmilyen kétely sem merül fel az állítással kapcsolatban. De ami még fontosabb, hogy egyetlen ellenzéki szavazói csoportot sem találni, ahol többségben lenne a kormányéval ellentétes álláspont. Ez azt jelenti, hogy még az ellenzéki szavazók többsége is a kormány narratíváját fogadja el a migráció – és az EU szerepének – kérdésében. Szembetűnő továbbá, hogy a legidősebb és a legkevésbé képzett rétegek körében jelentősen magasabb az egyetértési arány, tehát ezek azok a társadalmi csoportok, akik körében a leghatékonyabbnak tűnnek a kormány politikai üzenetei.

Egyöntetű támogatás az európai minimálbér mögött

A magyar társadalom döntő többsége pozitívan fogadná az egységes szabályok alapján meghatározott európai minimálbér bevezetését.

A megkérdezettek 77 százaléka támogatná a javaslatot, míg mindössze 16 százalék hagyná meg nemzeti hatáskörben a minimálbér szabályozását. A legalacsonyabb foglalkoztatási aránnyal rendelkező harmincon aluli és 60 éven felüli korosztályokban is az átlagnál népszerűbb a javaslat, szemben a 30 és 50 év közöttiekkel. Megjelenik a város–vidék törésvonal az egységes minimálbérről való gondolkodásban, a megyeszékhelyeken vagy a fővárosban élők magasabb arányban támogatják a javaslatot, mint a kisvárosokban vagy falvakban élők.

Megosztott ország: jó vagy rossz irányba megy az Európai Unió?

Erősen megosztott a magyar társadalom az Európai Unióban zajló folyamatok jelenlegi irányával kapcsolatban, de relatív többségben vannak azok, akik szerint az EU összességében jó úton jár. A megkérdezettek 46 százaléka vélekedett úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok az Európai Unióban, és 38 százalék gondolta azt, hogy nem jó úton halad a közösség. Nem meglepő módon a leginkább a kormánypárti szavazók elégedetlenek az Európai Unióban jelenleg zajló folyamatokkal. Ugyanakkor az ellenzéki pártok szavazói sem látják teljesen rózsásnak a helyzetet, habár körükben mind átlagon felüli többségben vannak a pozitív vélemények. Érdemes megjegyezni, hogy a kormánypárti szavazók harmada nem osztja a Fidesz azon álláspontját, miszerint az EU túl liberális politikája miatt a vesztébe rohan a kontinens, ám ezzel párhuzamosan az ellenzéki szavazók körében is létezik egy számottevő kisebbség, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok Európában.

Ezt képviseli ma az EU: gazdasági fejlődés, szabad mozgás és emberi jogok biztosítása

A magyar választók szerint a gazdasági fejlődés értékét (42%) képviseli jelenleg a leginkább az Európai Unió. Ezt választották a leggyakrabban a válaszadók, amikor arra kértük őket, hogy az előre megadott lehetőségek közül válasszák ki azt a hármat, melyeket jelenleg szerintük a leginkább megtestesít az EU. A gazdasági prosperitás mellett a dobogóra az EU-n belüli szabad mozgás és az emberi jogok védelme fért fel. Minden harmadik válaszadó megemlítette a külföldi munkavállalást és tanulást (32%), valamint az emberi jogok kérdését (31%), minden negyedik megkérdezett pedig a béke zálogaként, illetve a demokrácia és jogállam védelmezőjeként tekint az Európai Unióra (27-27%).

Minden ötödik megkérdezettnek az uniós állampolgárok emelkedő életszínvonalát, illetve a kulturális sokszínűséget jeleníti meg az EU, 19 százaléknyi megkérdezett szerint pedig az EU elkötelezett a tagállamok közötti fejlettségi különbségek leküzdésért. A klímaváltozás elleni harcban, valamint a hagyományos családi értékek védelmében a megkérdezettek 16 százaléka tartja kifejezetten hitelesnek az EU-t. 11 százalék szerint Európa külső határainak védelmét képviseli a leginkább a közösség – ezzel a megadott válaszlehetőségek közül ez végzett az utolsó helyen.

Mit képviseljen az EU a jövőben? Jólét, életszínvonal emelése, demokrácia védelme

Amikor az a kérdés merült fel, hogy mely értékeket kellene az EU-nak a jövőben a leginkább képviselnie, a legtöbben első helyen a demokrácia védelmét választották (19%).

Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy összességében mely téma került a leggyakrabban az első három közé, akkor egyértelműen leginkább a jólét és az életszínvonal-javítás hangsúlyosabb képviseletét várja a magyar társadalom a jövőben az Európai Uniótól.

A válaszadók 43 százaléka említette a gazdasági fejlődés célkitűzését, 35 százalék pedig az életszínvonal javításának erőteljesebb uniós törekvését látná szívesen a jövőben. A materiális javak iránti igény után a demokrácia és jogállam védelmét (34%), az emberi jogokat (32%), valamint a békét (30%) állítanák az EU működésének középpontjába a magyarok. Ezeket a témákat a hatodik helyen követi a tagállamok közötti egyenlőtlenségek csökkentése (29%). A kormány álláspontjával összhangban minden ötödik magyar szerint kellene a hagyományos családi értékeket, valamint Európa külső határait jobban megvédeni, és uniós prioritásként kezelni. Majdnem ugyanennyien gondolják azt, hogy a jövőben sem szabad veszélyeztetni az EU-n belüli szabad mozgást. A klímaváltozás elleni harc a válaszadók mindössze 15 százalékának uniós prioritás, és ezzel utolsó előtti helyre került a vizsgált 11 kérdés közül. A kulturális sokszínűség promotálására még ennyi igény sincs: mindössze a magyarok 5 százalékának számára fontos, hogy a jövőben sokkal hangsúlyosabb értékként megjelenjen az Európai Unió politikai agendáján.

Az európai integráció mélyítésének korlátai: erős bázisa van a nemzeti szuverenitás védelmének

Az egyes szakpolitikai területeken a döntéshozatal szintjét tekintve erős bázisa van a nemzeti szuverenitás politikájának. A 13 vizsgált szakpolitikai terület többségében inkább csak nemzeti hatáskörben hoznának döntéseket a magyarok. A legnagyobb arányban a megkérdezettek az adózás kérdésében ragaszkodnak a nemzeti hatáskörhöz, amelyet a kulturális politika és az oktatáspolitika követ. Mindössze négy közpolitikai témában (energiapolitika, kül- és biztonságpolitika, környezetvédelem és klímapolitika, bűnüldözés és terrorizmus elleni harc) voltak többségben azok, akik inkább az Európai Unióval közösen szabályozott és összehangolt döntéshozatal pártján állnak. A kormánypárti szavazók jellemzően a nemzeti hatáskörben kialakított szabályozások mellett teszik le a voksukat, míg az ellenzékiek sokkal inkább nyitottabbak az összehangolt döntéshozatalra. Utóbbi álláspont támogatottsága a DK-sok körében a legmagasabb. Emellett kiemelendő, hogy az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe csak a társadalom igen kis része utalna döntéseket: a szakpolitikai területtől függően az Európai Egyesült Államok támogatói 5-12% között vannak. 

Következtetések

Összességében a 2004–2019 közötti időszakot, az uniós tagság első 15 évét a magyar társadalom kedvezően ítéli meg az ország szempontjából, és az EU-hoz továbbra is többnyire pozitív asszociációkat kötnek a választók. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az Európai Unió kedvező hazai megítélése elsősorban gazdasági érveken és szempontokon nyugszik. Az elmúlt 15 évben ez a gazdasági mérleg túlnyomórészt pozitív a magyarok szemében, de a jövőre vonatkozó, elsősorban a jólét és az általános életszínvonal emelkedéséhez kapcsolódó elvárások (melyek a magyar társadalom prioritáslistáján az élen állnak) jelzik, hogy a következő években is a materiális dimenzióban érzékelt tapasztalatoktól függhet, hogy mennyire tartható fent a csatlakozás óta stabilan pozitív hozzáállás az európai integrációhoz.

A Fidesz kilenc éve tartó euroszkeptikus kampánya ugyan nem tudta megfordítani az EU pozitív hazai megítélését, de kétségkívül erőteljes a hatása. Ma már a fideszesek között van kiugró mértékben a legtöbb EU-kritikus szavazó, közel ugyanannyian gondolják azt, hogy az EU-ban rossz irányba mennek a dolgok, mint akik szerint jól alakulnak a trendek, és a migráció 3-4 év alatt az uniós tagság legfontosabb hátrányává vált a választók szemében. A kormány szuverenitásféltő retorikájának is széles közönsége van: a nemzeti szuverenitás korlátozása sok választó szemében komoly hátránya az uniós tagságnak és a legtöbb szakpolitikai kérdésben azok vannak többségben, akik nemzeti szinten hoznák meg a döntéseket. A hatásköri kérdésekben a kormánypárti és az ellenzéki szavazók között tapasztalható megosztottság azt jelzi előre, hogy az EU jövőjével kapcsolatos viták – melyek erősödése várható a következő években – is polarizálhatják majd a jövőben a magyar közvéleményt.

Az ellenzéki pártok közönsége tud azonosulni azzal, hogy a legtöbb kérdésben Brüsszellel összehangolva szülessenek meg a döntések (az Európai Egyesült Államok célkitűzése ugyanakkor rétegtéma), míg a kormánypárti szavazók körében komoly ellenállás építhető a szuverenitást féltő politikára.

Az ellenzéki szavazók kifejezetten bíznak abban, hogy az európai integráció segíteni tud az országon, és nemcsak gazdasági értelemben. Valamennyi ellenzéki szavazótábor kifejezetten elvárja, hogy a demokrácia és a jogállam védelme legyen hangsúlyosabb prioritás az uniós politikában, és számít az európai közösségre az uniós pénzeket érintő korrupció megfékezésében is. Az ezeken a területeken mutatott teljesítményen is múlik majd, hogy az Európai Unió a következő években is olyan pozitív referenciapont marad-e a magyar választók nagy része számára, mint az elmúlt 15 évben.

Címfotó: Népszava

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.