A mai magyar társadalom minden valószínűség szerint két legégetőbb kérdése, hogy jobb társadalmat csináltunk-e a rendszerváltás után, illetve hogy hogyan jutottunk el Orbán Viktor egyeduralmáig? Éber Márk Áron friss könyve mindkét kérdés megválaszolásához nélkülözhetetlen adalékokkal szolgál.
A globális élelmiszertermelés jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez. A kutatások szerint önmagában a marhahús fogyasztásának csökkentése már jelentős nyereséggel járna. De mi van, ha az emberek nem akarnak lemondani a húsfogyasztásról.
Kihal-e az amerikai munkásosztály? Ebbe az irányba mutat a járvány, ami már a koronavírus előtt is pusztított az USA-ban: a reménytelenség okozta halálozás. A stabil munkahelyek eltűnése, az egyenlőtlenségek, a reálbér stagnálása, a piaci egészségügy és a gyógyszerlobbi együttes hatásaként a fehér munkásosztály tagjainak várható élettartama húsz éve csökken. Erről szól Anne Case és Angus Deaton könyve.
E több részes írás harmadik, befejező része arról szól, hogyan vezetett Magyarország féloldalas gazdasági integrációja, a függő fejlődés rossz kormányzati kezelése, társadalmi és gazdasági dezintegrációhoz, illetve az orbáni autoriter kapitalizmus kialakulásához.
Most még hatalmas különbség van a jelenlegi életmódunk és a között, amely lehetővé tenné, hogy a globális felmelegedés a megcélzott másfél fokos emelkedésen belül maradjon. Köves Alexandra a GreenDependent Intézet szakmai vezetőjével, Vadovics Edinával arról beszélget, hogy mi is az a másfél fokos életmód.
Nem sok mindent old meg, viszont sok kárt okozhat a szeptemberben már működésbe lépő iskolarendőrség Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint. A jövőben előfordulhat, hogy míg pszichológust vagy szociális munkást még sosem láttak az intézményben, az iskolarendőrség megjelenik.
Releváns-e a marxizmus a XXI. században vagy itt az ideje túllépni rajta? Göran Therborn, a Cambridge-i Egyetem szociológusprofesszora a kritikai elmélet múltját és jelenét feldolgozó művével egy olyan intellektuális körképet kínál, ami elvezethet minket századunk kritikai elméletéhez.
Hogyan képzeljük el a magyar társadalom osztályszerkezetét? Terhes babapiskótaként? Piramisként vagy körteként? Az összetett és elvont jelenségek megértését megkönnyíti, ha már ismert dolgokhoz hasonlítjuk. A metaforák egy határig mozgósítják a képzelőerőt.
Egyéni ökológiai lábnyomunk legnagyobb részét az étkezés, a háztartási energiafelhasználás és az egyéni mobilitás adja. Ugyanakkor éppen a közlekedésben tűnik úgy, hogy a technológiával életmódunk megváltoztatása nélkül tudjuk a fenntarthatóságot elérni. Erről beszélget Köves Alexandra Lukács Andrással, a Levegő Munkacsoport elnökével.
A lengyel elnökválasztást eldöntő legfontosabb tényezőkről és a magyar helyzetet sokban idéző lengyel trendekről beszélgetett Zgut Edit politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
„Civilizált Nyugat” – „Barbár Kelet”. Ez az ellentétpár mindannyiunknak ismerősen csenghet, hiszen a „kelet–nyugat” beszédmód áthatja a hazai és a nemzetközi politikai gondolkodást. Melegh Attila viszont kritika alá veszi ezt az diskurzust, és könyve igen megfontolandó tanulságokkal szolgál számunkra.
Mi a helyes megoldás a válság és az automatizáció miatt munkájukat veszített emberek támogatására? Feltétel nélküli alapjövedelmet (FNA) kell kapniuk, vagy esetleg garantált minimál jövedelmet? Netán az állam garantáljon nekik munkát?
A globális élelmiszertermelés jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz és a biodiverzitás csökkenéséhez. A kutatások szerint önmagában a marhahús fogyasztásának csökkentése már jelentős nyereséggel járna. De mi van, ha az emberek nem akarnak lemondani a húsfogyasztásról.
