Az alábbiakban a rossz közérzet lehetséges okairól lesz szó, illetve annak főbb tudományos és filozófiai megközelítéseiről. Agyunk kémiai egyensúlya, evolúciós adottságaink, az emberi lét természete, vagy a hibás társadalmi berendezkedés mind a vádlottak padjára ülnek. Végül a kognitív újrakeretezés és a kritikai pszichológia párharcán keresztül részletesebben is látható lesz a kettő között feszülő legfontosabb ellentét.
Az Új Egyenlőség podcast legújabb, egyben évzáró adásának témája 2021 egyik, ha nem a legfontosabb területe, az egészségügy volt. Rékassy Balázs egészségügyi közgazdásszal Kiss Ambrus szerkesztő folytatott összegző beszélgetésést.
E cikket egyetemi kollégiumban, szakkollégiumban, albérletben és budapesti ingatlannal rendelkező diákok írták figyelemfelkeltésképpen, hiszen a társadalmi szolidaritás jegyében sohasem szabad elfeledkeznünk arról a több tízezer egyetemistáról, akik évről évre kiszorulnak a budapesti felsőoktatási intézmények kollégiumaiból.
Az ezredfordulót megelőzően a francia történész szakma jellemzően nem törekedett arra, hogy a gyarmatosítás történetét a francia nemzet történelmének részeként írja meg. Egy újkeletű történetírói irányzat azonban éppen erre vállalkozik, és ezáltal egy egyenlőségi politika kidolgozásához is megpróbál hozzájárulni.
Hogyan kellene átalakítani az államszocialista gazdaságokat? Ez volt a 20. század végének egyik központi kérdése. Hogyan vált Kína a világ ipari nagyhatalmává, miközben Oroszország dezindusztrializálódott? Isabella Weber díjnyertes How China Escaped Shock Therapy: The Market Reform Debate (Routledge, 2021) című könyve Kína fejlődési sikerei mögött álló gazdaságpolitikai vitákat vizsgálja.
Az úszó Szilágyi Liliána történetét, amely a családon belüli erőszak, illetve a házastárs és a gyerek rovására elkövetett bántalmazási formák széles spektrumát öleli fel, már a világsajtó is részletesen tárgyalta. A bántalmazás hátteréről, okairól és következményeiről beszélgettünk Hoyer Mária klinikai szakpszichológussal.
Az elmúlt évtizedek elhozták annak a lehetőségét, hogy sokan sokfelé járhassunk a világban. Ugyanakkor az utazás lehetőségeinek jelentős bővülése azt is jelenti, hogy egy újabb bonyolult összefüggésekkel terhelt iparág zöldítését kellene megoldanunk.
Az uniós pénzek folyósítása körül kialakult konfliktusról, a francia és a német politika hazai hatásairól, és a Fidesz európai útkeresésének jelenlegi állásáról beszélgetett Hegedűs Dániel politológussal, a German Marshall Fund elemzőjével Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
A rossz közérzet lehetséges okairól, illetve annak főbb tudományos és filozófiai megközelítéseiről szóló cikk második része azt mutatja be, hogyan működnek a kognitív autonómiára és újrakeretezésre épülő öngyógyító technikák, illetve milyen társadalmi tények és kényszerek miatt szabad csak korlátozottan rájuk bíznunk magunkat.
Az alábbiakban a rossz közérzet lehetséges okairól lesz szó, illetve annak főbb tudományos és filozófiai megközelítéseiről. Agyunk kémiai egyensúlya, evolúciós adottságaink, az emberi lét természete, vagy a hibás társadalmi berendezkedés mind a vádlottak padjára ülnek. Végül a kognitív újrakeretezés és a kritikai pszichológia párharcán keresztül részletesebben is látható lesz a kettő között feszülő legfontosabb ellentét.
Miért érezzük, hogy a tudományos tudás manapság elveszítette a tekintélyét? Valóban véleménybuborékban élünk? Mik a tudásközvetítés fő problémái, és hogyan tudjuk orvosolni azokat? Bárány Tiborral, a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének oktatójával Gébert Judit beszélget.
Az Új Egyenlőség podcast negyedik évadának első adásában a podcast három szerkesztője, Bíró-Nagy András, Kiss Ambrus és Lakner Zoltán beszélgetett. Az évnyitó mi másról szólhatna másról, mint hogy mi várható az elkövetkező hónapokban, és milyen politikai eseményekre kell figyelnünk a magyar választások mellett.
Sikerült új kulturális elitet és kánont teremtenie az Orbán-rezsimnek? Valóban baloldali lenne a legtöbb vezető művész Magyarországon? Fontosabb-e, hogy melyik író híresebb és elismertebb, mint a kulturális termelők osztályhelyzete? Dilemmák egy elitkutatás kapcsán.
