Figyelmen kívül hagyhatjuk-e a kapitalista termelés önellentmondásait és osztályszerkezetét? Ha korunk társadalmát és annak működését meg akarjuk érteni, a legmélyebbre hatoló gyökereket kell feltárnunk. Újra elő kell vennünk Marx osztályelméletét és megvizsgálnunk tőke és munka örök harcát.
Amíg a tudomány feladata az volt, hogy a kemény tényeket feltárja, a tudósok nyugodtan dolgozhattak saját tudományterületük elefántcsonttornyaiban. Köves Alexandra a legtöbb ökológiai közgazdász által is követett posztnormál tudományról beszélget Málovics Györggyel, a SZTE docensével.
„A demagóg populizmus a tünet. A technokrata neoliberalizmus a betegség. A demokratikus pluralizmus a gyógyír.” Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban reneszánszát éli az osztályelemzés. E sorba illeszkedik Michael Lind provokatív, lényeglátó, de szerkezetileg mégis hibás könyve az osztályháborúról.
A környezetvédelem és a klímapolitika 2020-ban integráns részét képezi a szociáldemokrata pártok programjának. A zöld pártok nagy része pedig a fenntarthatóságot nemcsak környezeti, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is releváns fogalomként kezeli.
Mekkora valójában egy cég karbonlábnyoma? És egy országé? Meghúzhatók-e a felelősség határai a klímaváltozás kérdésében? Az Új Egyenlőség stúdiójának vendégét, dr. Horváth Levente klímastratégiai szakértőt, klímagazdasági szaktanácsadót Pogátsa Zoltán kérdezte.
A mai kiszámíthatatlan, nehezen értelmezhető valóságunkban más tudásra és képességekre van szükségünk, mint korábban. De milyenekre? Köves Alexandra ebben az adásban erről beszélget Király Gábor szociológussal, a BGE tudományos főmunkatársával.
A világ sivatagosodik, az óceánok savasodnak, a légkör szennyezett, a járványok pedig terjednek. Kinek az élete fizet egy melegedő bolygóért? Valakiké biztosan! A Climate Leviathan amellett érvel, hogy e komplex folyamat a képzelet válsága, melynek a megoldása komoly politikai probléma.
A borsodi időközi választás tanulságairól és az ellenzék előtt álló feladatokról beszélgetett Szűcs Zoltán Gábor politológussal Bíró-Nagy András, az Új Egyenlőség szerkesztője.
A szocialista (terv)gazdaság és a tőkés (piac)gazdaság szembeállításán generációk egész sora nőtt fel. E cikk megkérdőjelezi ezt a hidegháború politikai ideológiájából származó ellentétet, mert vajmi kevés köze van az így szembeállított gazdasági rendszerekhez. Mindezt Johanna Bockman könyve is alátámasztja.
Az Új Egyenlőség magazin és a Friedrich Ebert Stiftung Budapest az őszi szezonban közbeszélgetés-sorozatot indított a magyarországi egyenlőtlenségekről: azok osztály-, nemi, etnikai, földrajzi, digitális vonatkozásairól. A második rendezvény október 13-án a nemek közötti egyenlőtlenségekkel foglalkozott.
Bonyolult és makacs problémákra ügyetlen megoldásokat keresve sok társadalomtudós kilép a megszokott szerepéből, és már nem is próbálja fenntartani azt a látszatot, hogy kívülállóként ismeri meg és értelmezi a körülötte lévő valóságot.
A képzőművészeti intézményrendszer lépcsőzetessége 2010 után jelentősen sérült, amely így a pályakezdőknek sem belépési pontokat, sem reális pályaképet nem tud kínálni. Mit tehet e helyzetben a fiatal művészeket szakmailag integrálni kívánó Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület (FKSE)?
Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában Sinkó Eszter egészségügyi közgazdásszal beszélgetett Kiss Ambrus szerkesztő az egészségügyi rendszer jelentős vitákat kiváltó átalakításáról, az orvosbéremelésekkel együtt elfogadott, a munkavégzésre vonatkozó szabályokról.
