Hogyan kapcsolódik szexualitás és gazdaság? Egy, a Replika folyóirat 117–118. lapszámában megjelent tematikus blokk betekintést nyújt a szex politikai gazdaságtanába: ráébreszti az olvasót, hogy a profitérdek a legkülönfélébb szálakon szövi át a szexualitáshoz való viszonyunkat.
Az Új Egyenlőség podcastban Pogátsa Zoltán főszerkesztővel Kiss Ambrus beszélgetett a Kádártól Orbánig című könyvről. Az Új Egyenlőség szerkesztőségének és szerzőinek munkái alapján készült kiadvány azt mutatja meg, hogy hogyan jutottunk el az egyszemélyes vezetéstől az egyszemélyes vezetésig.
Több mint 200 éve született Friedrich Engels. Nem meglepő hát, hogy a legtöbben afféle történelmi alakként gondolnak rá, akinek ugyan megvan a maga történeti jelentősége – elsősorban, mint Marx barátja, támogatója és alkotótársa, másodsorban, mint a korabeli kapitalizmus krónikása –, de különösebben újat nem tud mondani nekünk. Mit is várhatnánk egy csaknem 126 éve halott gondolkodótól? – gondolhatják. Nagyobbat nem is tévedhetnének.
A nagy környezetpusztítás miatt szeretnénk a bűnösöket felelősségre vonni. Milyen egyezményre volna ehhez szükség? Hogyan volna ez lehetséges a több országot is érintő környezeti katasztrófák és a transznacionális vállalatok esetében? A Szegedi Tudományegyetemen oktató környezetvédelmi szakjogásszal, Sziebig Orsolyával beszélget Gébert Judit.
Az Új Egyenlőség podcastban Pogátsa Zoltán főszerkesztővel Kiss Ambrus beszélgetett a Kádártól Orbánig című könyvről. Az Új Egyenlőség szerkesztőségének és szerzőinek munkái alapján készült kiadvány azt mutatja meg, hogy hogyan jutottunk el az egyszemélyes vezetéstől az egyszemélyes vezetésig.
Száz éve született John Rawls, a 20. századi politikai filozófia egyik legjelentősebb alakja, és ötven éve jelent meg korai főműve Az igazságosság elmélete. Mit jelent számunkra munkássága ma? A következőkben azt szeretném megmutatni, hogy Rawls filozófiája egy radikális antikapitalista álláspont elméleti alapjait fektette le, amely napjaink társadalmi kihívásai szempontjából is jelentőséggel bír.
Társadalmi, környezeti problémáink nagy része globális szintű. Ugyanakkor az életünk kereteit államok nyújtják. Hogy lehet ilyen feltételek mellett globális természetű döntéshozatal? Gébert Judit a Közép-európai Egyetem Politikatudományi Tanszékének vezetőjével, Miklósi Zoltánnal beszélget.
Az Új Egyenlőség podcast mai adásában Mikecz Dániel volt a vendég, akivel a Fudan-tüntetés apropóján beszélgettünk az Orbán-kormányok alatti tüntetésekről, a járványügyi korlátozások elleni tiltakozásokról, a civilek és a pártok szerepéről.
Milyen folyamatok eredményeképpen tekintünk a romákra egy másik rassz képviselőiként? Csak a történeti-társadalmi elemzés mutathatja ki, hogy amit ma „természetesnek” gondolunk, távolról sem magától értetődő. A rasszizálás az alávetés eszköze és igazolása egyben.
Szalai Erzsébet szociológus-közgazdásszal a Replika folyóiratban megjelenés alatt álló tanulmányáról beszélgettünk, melynek címe: Szenvedélyek, identitások – és struktúrák. Az írás többek között azt vizsgálja, hogy a kapitalizmusnak a 70-es évektől kiépülő formája milyen társadalmi, lélektani és társadalomlélektani változásokat eredményezett.
Az ökológiai közgazdaságtan abból az alapvetésből indul ki, hogy a gazdasági folyamatokat úgy kell átalakítani, hogy közben nem lépjük át a Föld eltartóképességét. Mindezt persze úgy, hogy egy igazságosabb és élhetőbb világot hozzunk létre. Ebben az adásban Köves Alexandra az ehhez szükséges elosztási kérdésekről beszélget Éber Márk Áron szociológussal, az ELTE adjunktusával.
A Fidesz nemrégiben benyújtott, úgynevezett pedofiltörvénye kapcsán beszélgettünk Szél Bernadett független országgyűlési képviselővel, aki évek óta figyelemmel kíséri a hazai gyermekvédelmi intézmények és szolgáltatások állapotát.
Az elmúlt egy évben a koronavírus-járvány elemi erővel alakította át az emberek életét, és a szorongások egy új szintjét ültette el a magyar társadalomban is. Az élet azonban nemcsak a járványról szól még most sem.
