Az Új Egyenlőség podcast legújabb adásában a közvélemény-kutatásokról és alkalmazhatóságukról volt szó. Mi a jobb, ha személyesen, telefonon vagy online gyűjtik a válaszokat? Mit lehet kezdeni azokkal a kérdésekkel, amelyeket soha nem tett fel magának a megkérdezett? És legfőképpen milyen gyorsan változik a köz véleménye? Ezekre kerestük a választ Závecz Tiborral.

Van-e olyan, hogy közvélemény? A francia filozófus, Pierre Bourdieu szerint nincs. Ebből kifolyólag a közvélemény-kutatások műfaja is problémás. Ugyanakkor, ha a többség véleményéről akarunk tudni valamit, akkor nincs más eszköz a kezünkben.

Az Új Egyenlőség podcast adásában Závecz Tiborral, a ZRI Závecz Research kutatóintézet alapítójával és vezetőjével beszélgettünk arról, hogy mire jó a közvélemény-kutatás mint műfaj. Az első probléma, hogy hogyan mérünk, és ebben a tekintetben folyamatos változás figyelhető meg. Míg a 90-es években trivialitás volt, hogy a személyes megkérdezés jelenti „a” közvélemény-kutatást, addig a telefonok elterjedésével, főleg a mobiltelefon-boomnak köszönhetően egyre inkább megjelent az eszköztárban ez is.

A 2000-es évek első évtizedének végén már egyre több online kutatás figyelhető meg, és megjelent ennek elágazásaként az okostelefonos alkalmazás, amely olyan célcsoportot ér el, akik nehezen vonhatóak be más kutatási metódusokba. Melyik a jobb? Ez ma már nehezen eldönthető, és elkezdődött annak vizsgálata, hogy hogyan lehet hibrid módokon kutatni.

A beszélgetés során érdekes ellentmondás derült ki a köz véleményének változásáról. Az adatok Závecz Tibor szerint egyrészt azt mutatják, hogy a szavazók vélekedése és pártpreferenciája könnyen megváltozik. Miközben a 90-es években nagyon nehéz volt kimozdítani egy szavazót a megszokott véleményklímájából, ma már nagyon gyors átrendeződések is megfigyelhetők.

Ezzel szemben az értékek világában nagyon lassan változó a magyar társadalom. Azaz bár a mélyben lehet, hogy valaki konzervatív vagy szociáldemokrata, ez a pártválasztásában nem feltétlenül tükröződik. Ez a pártok értékmentesítődését mutatja – legalábbis a választók szemében.

A közvélemény-kutatás nem mindenható eszköz, hiszen nagymértékben befolyásolja, hogy mire lehet használni, és mire alkalmazzuk valójában. Fontos, hogy csak olyan kérdésben lehet alkalmazni, amely nem előrerohanva próbál egy nem létező probléma kapcsán álláspontot kérni. Azaz azt a kérdést, amit a megkérdezett korábban soha nem tett fel magának, nem érdemes kutatni, mivel még nincs ennek kapcsán kiforrott álláspontja.

A beszélgetés végén, ahogy az Új Egyenlőség podcast adásaiban lenni szokott, ismét egy könyvet ajánlottunk. Ez Angelusz Róbert: Kommunikáló társadalom című munkája, melyben többek között olyan kérdésekre irányítja rá a figyelmet, mint a vélemény elhallgatása, a többségi vélemény dominanciájának veszélye vagy a nehezen megszólítható, elérhető csoportok által képviselt vélemény nem ismerésének problémája.

Címfotó. Koncz Márton – Népszava

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.