Ebben a hónapban arra keressük a választ, hogy a különböző vallások milyen kapaszkodókat tudnak adni egy olyan társadalmi átmenetben, amiről az ökológiai közgazdaságtan szól. Míg a zsidó vallás nem gyakoroltatja az aszkétizmust, azonban a gazdagságot úgy tekinti Isten áldásának, hogy azzal komoly felelősség is együtt jár. Ebben az adásban Köves Alexandra a mózesi törvények jelenbe is átültethető üzeneteiről beszélget Frölich Róbert rabbival, az Országos Rabbiképző Intézet adjunktusával.

Egy fenntarthatósági átmenetben a társadalmi és az ökológiai fenntarthatóság eléréséhez olyan gondolati váltásokra van szükség, ami meg tudja haladni jelenünk főáramú paradigmáit egy egyébként értékválságos időszakban. Történeti okokból a társadalmi igazságosságra erősen érzékeny közösségről beszélünk, azonban mi a helyzet a környezeti fenntarthatósággal? 2020 januárjában 500 rabbi és zsidó vezető hívta fel a figyelmet a klímaváltozás hatásaira, mégis a zsidó vallás környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos üzenetei kevéssé egyértelműek. Talán azért, mert a mózesi korban még nem is alakulhatott ki egy olyan fogalomrendszer, amely erre kitér? Ha a Földet az Úr az ember használatára teremtette, attól még annak védelme önmagában is cél lehet? Az antiszemita kritikák szerint a zsidók pénzzel való foglalatossága eleve kizárja, hogy együttműködjenek egy olyan változásban, amely erősen a felhalmozás ellen lép fel. Annak ellenére, hogy ezen jártasságuk éppen a történelmi kirekesztettségükből fakad, feloldható-e ez az ellentmondás? Köves Alexandra Frölich Róbert rabbival, az Országos Rabbiképző Intézet adjunktusával beszélget arról, hogy mit tud hozzátenni a zsidó vallás egy fenntarthatóságra törekvő értékrend megteremtéséhez.

Címkép: Andy Hall – Unsplash

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.