Az Új Egyenlőség és a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest ebben az évben is folytatja a már hagyományos közbeszélgetés-sorozatát. Az ötrészes sorozat címe: „A társadalmi kiegyezés lehetősége Magyarországon”, célja, hogy feltérképezze a megbékélés és harmónia lehetőségét egymással jelenleg éles ellentétben álló csoportok és jelenségek között.

A munkaerőpiac hazai szabályozása korábban sem volt túl munkavállalóbarát, de az elmúlt évtizedben végletesen elment a tőkeoldalnak kedvező irányba. Példa erre a rabszolgatörvény vagy a hazai bérarány folyamatos csökkenése. Hol lehetne a kompromisszum munka és tőke között? Milyen lenne az ideális tőke-munka viszony? Elfogadható lenne-e a nyugat-európai rendszer: a két oldal intézményesített érdekegyeztetése vállalati/iparági/országos szinten, az állam beavatkozása nélkül? Mit lehet tenni, ha a munkáltató nem ismeri el a szakszervezetet, lásd Suzuki, Dunaferr? Ilyenkor a kormány feladata-e lépni? A bíróságoké? Mit lehet tenni Európa legliberálisabb Munka Törvénykönyve ellen? A sorozat március 16-i nyitó rendezvényén Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Háromi László, az Audi Hungária Független Szakszervezet elnökhelyettese és Pogátsa Zoltán, az Új Egyenlőség főszerkesztője beszélgettek ezekről a munka és tőke hazai viszonyát jellemző kérdésekről.

Címfotó: Markoszov Szergej – Népszava

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.