Az Új Egyenlőség podcast adásában a tokiói olimpiát övező társadalmi ellenállásról, Japán lakosságának fukushimai katasztrófához való viszonyáról és az elszálló költségekről beszélgetett Kiss Ambrus szerkesztő Ferber Katalin közgazdásszal, gazdaságtörténésszel.

A tokiói olimpiai játékokra azért pályázott Japán, hogy egyrész a nyereségből hozzájáruljon a 2011-es fukushimai katasztrófa utáni helyreállítási költségekhez, másrészt „bebizonyítsa” a japán társadalom számára, hogy a katasztrófának nincsenek hosszú távú következményei. Ferber Katalin elmondta, hogy már a kiindulópont sem volt jó, mivel a japán társadalom nem hitte el az alapkeretezést, és nem gondolta, hogy egy nemzetközi sportverseny feledtetni tudja a katasztrófát. Másrészt volt egy valós félelem attól, hogy nemhogy nyeresége nem lesz a játékoknak, hanem pénzügyi katasztrófát jelent majd.

Eredetileg 7 milliárd dollárra becsülték az olimpia kiadási oldalát, majd ez 10 milliárd dollárra emelkedett. A mostani egészen véglegesnek tűnő becslés már 31 milliárd dollárról szól. Összehasonlítva a fukushimai katasztrófa helyreállításai költségeivel, ami 45 milliárd dollár volt, jól látszik, hogy azok jóslata vált valóra, akik pénzügyi okokból óvták az országot ettől.

A Covid–19-járvány hatására 2020-ban még elhalasztották a játékokat egy évvel, majd 2021-ben a tiltakozások ellenére mégis megrendezték. Annak ellenére, hogy idén nyáron már elérhető volt a vakcina, a japán lakosság átoltottsága a 40%-ot sem érte el. Pedig az ország gazdasági erejét nézve szinte korlátlan mértékben megengedhették volna maguknak a vakcinák beszerzését. Jelentős volt a társadalmi ellenállás, és ez egyes társadalmi rétegekben még most is erősen megvan. Ugyanakkor, ahogy Ferber Katalin elmondta, egyetlen pillanatra sem volt a Covid miatt karantén az országban.

A beszélgetésben elhangzott, hogy bár a Covid miatt nem jelen lehettek nézők, valamint jelentősen drágultak a megrendezés költségei, és tiltakozások is voltak, a japán kormány beleállt, és megrendezte az olimpiai játékokat. Ennek oka, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal fennálló szerződés miatt a versenyek elmaradása esetén is fizetnie kellett volna a rendezővárosnak a NOB felé. Ezt pedig nem akarták megtenni, vállalva a következményeket.

A következmények pedig, ahogy ilyenkor lenni szokott, elmaradtak. A tokiói olimpia „eredetmítosza”, amely szerint azt azért kell megrendezni, hogy megmutassa, felszámolták a katasztrófa következményeit, nem vált valósággá. A kérdés továbbra is rendezetlen a japán lakosságon belül, és a politikai következmények is elmaradtak. A játékok után megtartott október végi választáson ugyanúgy a korábbi kormánypárt (a Liberális Demokrata Párt) győzött, amelyik 1955 óta szinte folyamatosan vezeti az országot.

Egy pillanatra látszott arra esély, hogy ez a de facto egypárti rendszer megtörik, de ahogyan Ferber Katalin elmondta, nem látja ennek esélyeit a jelenlegi helyzetben sem.

Címfotó: Dick Thomas Johnson

A projekt az Európai Parlament pénzügyi támogatásával valósul meg. Az Európai Parlament semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a program szerkesztői, terjesztői és a megkérdezett személyek felelősek.

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások


Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.