A klímaváltozás egyik kérdése, hogyan lehet átalakítani a gazdaságot anélkül, hogy a dolgozók egzisztenciája kevéssé sérüljön. Mit tudnak tenni a szakszervezetek, és miről szól az igazságos átmenet mechanizmusa? Ezekről a kérdésekről szól az Új Egyenlőség podcast legújabb adása.

A korábbiaknál sokkal több fiatal tüntetett idén szeptember 27-én azért, hogy a döntéshozók Magyarországon is komolyabban foglalkozzanak a klímaváltozás okozta problémákkal. Sokan, sokféle megközelítésből beszéltek már erről, de van egy szempont, ami eddig kevésszer került elő. Ez pedig a munkavállalóké. A szakszervezetei mozgalmaknak jelentős szerepük lehet abban, hogy változásra kényszerítsék a gazdasági szereplőket. Ugyanakkor rövid távon ezzel saját célkitűzéseiket keresztezhetik. Az Új Egyenlőség podcast vendége Kunert Annamária, a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség elnöke volt.

A beszélgetés során egyrészt értelmeztük egy szakszervezet rövid és hosszú távú érdekeit. A klímaváltozás kapcsán a gazdaság átrendezése nyilvánvalóan egyes munkahelyek megszűnésével jár majd. Ennek elsődleges vesztesei azok a dolgozók lesznek, akiknek megélhetése függ attól, hogy kapnak-e fizetést, vagy sem. Ugyanakkor csak azért nem lehet támogatni egyes cégeket, mert bár környezetünket szennyezik, munkát adnak sokaknak. Ez a kettős probléma jellemzi a szakszervezetek döntési mátrixát is ebben a kérdésben.

Erre ad – talán eddig még csak – verbális választ az igazságos átmenet, amely megpróbálja enyhíteni azon dolgozók problémáját, akik egy középtávú, nemesebb célért való küzdelemben elvesztik egzisztenciájukat.

Az alapprobléma az, hogy a nemzetközi szakszervezeti mozgalom is csak nyomozza a válaszokat és a konkrét cselekvési lehetőségeket. Ennek egyik jele, hogy az egyes országok szakszervezetei óvatosak a kérdésben, és európai szintre tolják a problémát, míg az Európai Szakszervezeti Szövetség csak globális szinten látja azt megoldhatónak.

A szakszervezeti mozgalom fókusza legalább ráirányult a kérdésre, ami önmagában is haladás. Erről tanúskodik az Európai Szakszervezeti Szövetség májusi kongresszusa, amelyen kiemelt téma volt a klímaváltozás elleni küzdelem szükségessége.

A beszélgetés végén most is ajánlottunk olvasnivalót: Eric Berne: Emberi játszmák című könyvét, mely az emberről mint gondolkodó lényről és a társas érintkezésről szól. Ez érdekes támpontokat adhat számunkra ahhoz, hogy jobban megértsük akár a klímatagadókat, akár a „klímaszorongókat”.

Címfotó: Markus Spiske – Pexels.com

Jó cikk volt? Azt gondolod, hogy több ilyenre lenne szükség? Küldj nekünk pénzt, akár 1000 forintot is, hogy működhessünk és írhassunk még ilyeneket! Itt teheted meg. Köszönjük!
TÁMOGATOM

Kapcsolódó írások

  • Klímaváltozás és sérülékeny társadalmi csoportok
    A klímaváltozás mindannyiunk életére hatással van. Vannak azonban olyan társadalmi csoportok – például szegénységben élők, nők, munkások, kisebbségek, nem-ember...
  • Robbantsunk-e fel olajvezetékeket?
    A fiatal svéd sztárökológus, Andreas Malm legújabb könyvében felteszi a kérdést: miért nem igazán sikeresek a zöldmozgalmak? Válasza egyértelmű: azért, mert kiz...
  • Csendben lenni, nem szervezkedni
    A makói Continental gyárban egy gyáron belüli magatartáskódexszel korlátozták a dolgozók egymás közötti kommunikációját. Az ok a cég szerint a munkabiztonság be...
  • Forró katlanná váló városok – Mit tehetünk ellene?
    Egyre gyakoribbak az úgynevezett „hőhullámos időszakok”. E jelenséget különösen a városban érezzük, ahol a beépített környezet miatt gyakran alakulnak ki hőszig...

Ehhez a cikkhez az Új Egyenlőség Facebook oldalán fűzhet véleményt.